Megnyitották pénteken a magyarországi Kisvárdán a Kárpát-medence területén élő magyar közösségeket összekötő Szent László-örökség utat. A programot az RMDSZ indította el, a rendezvényen Kelemen Hunor szövetségi elnök is részt vett.

„A Szent László-örökség út célja, hogy a lovagkirály örökségére alapozva közelebb hozzuk egymáshoz az együtt élő nemzeteket, összekapcsoljuk a magyar közösségeket. 2017-ben mi ezzel akarjuk a Kelet-Európa népei közötti párbeszédet elősegíteni” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor.

Szent Lászlóról sok mindent leírtak már a történészek – mindent, amit le lehetett írni –, de egy kérdést mindmáig újra lehet gondolni. Mégpedig azt: hogyan is lehetséges, hogy a lovagkirályról szóló legenda a Kárpát-medence legkeletibb részétől egészen a legtávolabbi részekig mindmáig él – tette fel a kérdést a politikus.

„Azt meg lehet magyarázni és ki lehet mutatni, hogy mit képviselt a király a középkori Magyarországon, hogyan is erősítette és bővítette Szent István örökségét, de azt, hogy hogyan is maradt fent a legenda, azt csakis a lovagkirály szellemiségével lehet megválaszolni” – véli az RMDSZ elnöke.

Mint rámutatott: Szent László összekötötte Közép-Kelet Európa népeit egy olyan időszakban, amikor a leginkább háborúk voltak jellemzők erre a térségre, nem a béke. A lengyel király udvarában nevelkedett és horvát király is volt, tulajdonképpen olyan közép-európai vezető, aki megerősítette a keresztény értékeket, a civil, a tulajdon- és büntetőjogot is – méltatta a lovagkirályt az RMDSZ elnöke. Hozzátette: lányát, Szent Piroskát az ortodox egyház is tiszteli.

44 települést foglal magába

Beszédében kiemelte: a kezdeményezés arra irányul, hogy továbbvigyék és megerősítsék azt a legendát, amelyet az ősök is megőriztek, amely évszázadok alatt a kulturális és vallási örökségnek olyan mértékben lett a része, hogy ma vétek lenne attól eltekinteni – összegzett Kelemen Hunor.

Az örökségút projektjének ötlete 2014-ben, Kelemen Hunor kulturális miniszterségének idején született meg – emlékeztetett a kezdetekre Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Határozott meggyőződése az, hogy ez az első olyan örökségút, amely összeköti a Kárpát-medence területén élő magyar közösségeket, erre pedig azért volt szükség, mert Szent László személye kapcsán olyan hihetetlen örökséggel áll szembe a nemzet, amelyet ez idáig nem hasznosított kellőképpen.

Mint kiemelte, 44 település épített és természeti örökségét, mondavilág-elemeit foglalták bele a projektbe, olyan településeket, ahol ma is magyar emberek élnek. „Nem olyan út ez, amely a múltba néz, hanem amely 21. századi eszközökkel mutatja be értékeinket. Turistákat vonz, és új munkahelyeket is teremt” – nyomatékosított.

Navracsics is beszédet mondott

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa európai jelentőségű államférfinak nevezte Szent Lászlót, valódi lovagkirálynak, aki az elesettek védelmét mindvégig komolyan gondolta – ezt bizonyítja az intézményépítő tevékenysége is. Szerinte ugyanis Szent László volt az, aki stabil intézményi alapot biztosított a jogszabályok révén, mindazon garanciák kiépítésében vállalt hathatós szerepet, amelyek nem a gazdagok számára nyújtottak lehetőségeket, hanem a szegények számára védelmet.

„Az európai államférfi szerepe abban is rejlik, hogy Szent László úgy vélte, az erősnek segítenie kell a gyengéket. Ezt tisztelhetjük az örökségében. Ez tartotta meg mindmáig az állam vallási közösségeit, tájegységi közösségeit, a magyar kultúrát” – részletezte.

Az eseményen továbbá Seszták Miklós, Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere, Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere és Seszták Oszkár, a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Közgyűlésének elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket.