Figaro újratöltve, avagy egy őrült este az Operában

Egy menyasszony, két férfi, na meg egy féltékeny feleség – milyen receptet adhat ez a házas élethez? A Kolozsvári Magyar Opera az újszerű Figaro házasságával nyújt betekintést a szerelmi háromszög (vagy inkább sokszög) bonyodalmaiba. A több száz éves Mozart-mű bemutatójára csütörtökön, október 9-én kerül sor, 18.30 órától, de aki szombat este vágyik 3 óra nevetéssel és izgalommal teli kikapcsolódásra, október 11-én tekintheti meg a darabot, szintén 18.30-as kezdéssel.

Bátor lépést tett az intézmény, mikor úgy döntött, hogy a Mozart-operát új fénybe állítva mutatja be a nézőknek. Különleges produkciót láthatunk, hiszen a korabeli cenzúra által tiltott művet aktuális környezetbe adaptálta a rendező. A magát kultúrmunkásnak nevező sokoldalú Novák Péter nem először dolgozik együtt az Operával, a nagysikerű Báthory Erzsébet koreográfusaként már elvarázsolta a kolozsvári (és nem csak) közönséget, ezúttal pedig az örökzöld Figaro házasságának jelenbe ágyazott bemutatóját viszi színpadra a következő szereposztással:

Balla Sándor, Gergely Arnold (Almaviva gróf), Balázs Barbara, Barabás Zsuzsa, Egyed Apollónia (Rosina grófné), Covacinschi Yolanda, Kolcsár Katalin (Susanne, a szobalánya), Sándor Árpád, Sándor Csaba (Figaro, a gróf komornyikja), Duffner Melinda, Székely Zsejke, Veress Orsolya (Cherubino, a gróf apródja), Hary Judit, Jordán Éva (Marcellina, házvezetőnő), Bardon Tony, Szabó Levente (Basilio, zenemester), Mányoki László, Szilágyi János (Bartolo, orvos), Gergely Elek, Kovács Ferenc (Antonio, kertész), Chiuariu Livia, Fülöp Tímea, Pataki Enikő (Barbarina, a lánya), Plesa Róbert, Rétyi Zsombor (Don Curzio, bíró).

Az operát vezényli Jankó Zsolt, koreográfus Bordás Attila, a rendező munkatársa pedig Gombár Annamária. A társulat tagjait Ledenják Andrea divattervező jelmezeiben láthatják a nézők, a díszlet Venczel Attila munkája.

Részletek az előadásról a www.magyaropera.ro weboldalon olvashatóak, továbbá ízelítőül ajánljuk Novák Péter írását az operáról:

A Figaro „sztori” a felvilágosodó Európa jellemző kultúrtörténeti fabulája, hatalmi viszonyrendszereket ütköztető vándorhistória. Beaumarchais elhíresült színművei (A sevillai borbély, Egy őrült nap, avagy Figaro házassága) közismertté, a vígjátékok alapján írott operák pedig népszerűvé (Paisiello), világhírűvé (Rossini), egyetemessé (Mozart) emelték történetét. Pedig...

Címszereplőnk esküvője Susanne-nal, a grófnő komornájával váratlan akadályba ütközik. Gazdájuk, a gróf ragaszkodik feudális előjogához az első éjszakát illetően, holott korábban visszavonta azt. Pénzzel, ígéretekkel, zsarolással kívánja érvényre juttatni vágyait, de szándéka a vőlegény tudomására jut. Fondorlatra fondorlat a válasz: Figaro – éles eszű menyasszonya, no meg a csalódott feleség támogatását bírva – csapdát állít. Terveik szerint az apród Cherubino ölti magára Susanne öltözékét, hogy egy szerelmi légyotton tegyék nevetségessé a csábítót.

Öt klasszikus archetípus, akik mellékszereplők és/vagy rendkívüli események sokaságával találják szembe magukat minduntalan. Küzdelmeik az utolsó pillanatig kételyeket támasztanak a végkifejletet illetően, míg végül győz a jó, illetve az individuum, ahogy egy kiváló korabeli vígjátékhoz illik. Az említett jelentőség tehát nem a formai megoldásban keresendő! 

Figaro házassága kétségtelenül a szórakoztató cselekményszövés legjobb hagyományait követi, miközben a helyzet- és jellemkomikumok, a groteszk – mai szemmel is szinte az abszurditásig fokozott  – elemek, kivétel nélkül a szerző rendszerkritikájának eszközei. Arra pedig akad igény, minden időben.

Kapcsolódók

Kimaradt?