A szenátus hétfőn döntött a Román Kulturális Intézet elnökhelyettesi pozíciójáról, háromnegyedes többséggel Nagy Mihály Zoltán történészt, a Románia Országos Levéltárának volt aligazgatóját, a nagyváradi levéltár főlevéltárosát választották meg. Interjúnkban célkitűzésekről, elvárásokról kérdeztük.

Az új pozíció elfogadása azt is jelenti, hogy a nagyváradi levéltár főlevéltárosi beosztásától búcsúzik. Nehéz döntés volt? Mik az előnyei-hátrányai ennek a változásnak?

A döntésnek egy szakmai és egy magánéleti háttere van. Ami a szakmait illeti: az Intézet ezen tisztségében korábban nem dolgozott magyar ember, ezért kevés információnk van a működéséről és lehetőségeiről, ezért ez egy kihívást jelent számomra, habár az államigazgatás legfelsőbb szintjét már kóstolgattam Bukarestben. Szintén kihívás, hogy magyarként megfeleljek a román kulturális szférának, de miután híre ment annak, hogy én tölthetem be a tisztséget, a romániai magyar kulturális szféra is megmozdult, fölvetődtek kérések és igények, megfogalmazódtak bizonyos elvárások. A magánéleti háttért illetően: miután nem csak a munkahelyemen sikerült elhelyezkedni, hanem lakást vásároltunk, illetve létrehoztuk a Posticum – Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézetet, amelynek köszönhetően komoly tudományos munka kezdődött el, valóban nehéz volt dönteni.

Említette, hogy a kinevezése előtt már megkeresték Önt. Milyen elvárásokról, igényekről volt szó?

Ha nem is konkrétan fogalmazódtak meg kérdések, de arról szó esett, hogy hogyan képzelem el a romániai magyar kultúra megjelenítését a tizenkilenc fiókszervezet valamelyikében is. Egyelőre az a fontos, hogy az erdélyi magyar kultúra eredményeit valamilyen módon jelenítsük meg, persze az intézet profilját figyelembe véve. Mi elsősorban a zene, az irodalom nyelvén, képzőművészeti kiállításokkal, filmvetítésekkel, színjátszással foglalkozunk, ez az intézet fő profilja, ehhez pedig a magyar megfelelője társítható. Azt kell elérnünk, hogy a romániai magyar kiadványok jelen legyenek a nemzetközi könyvvásáron is, a képzőművészek bemutathassák alkotásaikat, és lehetőleg ösztöndíjakat is kapjanak. A következő időszakban valószínűleg egyeztetések is lesznek, én ezekre hívom a romániai magyar kulturális életet.

Minek tudható be, hogy a szenátorok háromnegyede támogatta a kinevezését?

A bizottsági meghallgatáson még jobb volt az arány, mert ott a szenátus jelenlévő külügyi és kulturális bizottságának kellett bemutatkoznom, akkor pedig egy tartózkodó kivételével mindenki megszavazott. A háromnegyed szintén jó arány, csak gondoljunk bele, hogy a hétvégi Székelyek Nagy Menetelését követő napokban zajlott a meghallgatás, az eredmény pedig talán arra enged következtetni, hogy a romániai elit kezd felnőni, a kultúra egy közös nyelv. Én mindenesetre úgy könyvelhetem el a döntést, hogy eddig pozitívan indulunk, amiben az RMDSZ-nek is van érdeme, hiszen nekik ajánlották fel az alelnöki tisztséget, és ők életek a lehetőséggel.

Az talán még meglepőbb, hogy a bizottsági meghallgatás a romániai magyar kultúra népszerűsítéséről is szó esett - milyen üzenettel bír ez a magyarság felé?

Egy ilyen fölfokozott belpolitikai helyzetben, ahol a magyar kérdés napi szinten terítéken van, a megszavazásom – mint mondtam – bíztató jel. Az üzenet talán az, hogy fel kell mérni a terepet, meg kell nézni a lehetőségeket, azaz, hogy a programok mellé pénzt társítsunk. Remélhetően a személyemen keresztül a romániai magyar kulturális szféra számára egy új kapu nyílik meg, ehhez persze egyeztetni kell, hogy lássuk, hányan férünk be a kapun, mennyire lehet kitárni. Amennyire tudom, ez a kapu meglehetősen szűkös volt korábban, Kelemen Hunor ideje alatt a kulturális tárcánál volt még ilyen lehetőség, de tudtommal az is kezd bezárulni mostanában, a magyar kultúra előtt.

Milyen feladatai lesznek elnökhelyettesként?

Az intézet elnökével hétfőn délután fogunk konkrétan beszélni arról, hogy miként osztjuk le egymás között az ügyeket. Remélem, hogy a nehéz feladatok mellett majd könnyebbeket is kapok (nevet), mert úgy érzem, hogy sok mindent helyre kell majd tenni, és nem csak a román kulturális szféra részéről érhetnek majd támadások, hanem a politikum is úgy érzi majd néha, hogy más döntést kellett volna hoznunk. Nem lesz könnyű dolgunk, körültekintően kell majd döntenünk, tekintetbe véve, hogy az elmúlt két évben komoly problémák és nemzetközi botrányok voltak az intézet kapcsán.

Ön szerint mi a Román Kulturális Intézet küldetése?

Amint a törvényalkotó is megfogalmazza, elsősorban a jelenkori, de a teljes román kultúrát vagyunk hivatottak minél emészthetőbb módon, minél magasabb színvonalon propagálni. A célok között szerepel a külföldön élő román állampolgárok, vagy román identitásúak számára is a kulturális programok biztosítása.