Radu Gabrea Vörös kesztyű című filmjét vetítik a Budapesti Román Kulturális Intézetben a Kortárs román filmek nyári sorozatában szerdán este. A neves román rendező 2011-ben készítette el a drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner evangélikus lelkész azonos című regénye. A történet az 1959-ben, Brassóban zajló politikai perről szól, amely iskolapéldája volt az ötvenes évek Romániájában zajló kirakatpereknek.

Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben, a román filmrendezők idősebb generációjának képviselői közül egyedül neki van mit elmondania erről a korszakról a vetítővásznon, és hiteles stílusával mindezt ki is fejezi - idézte a Román Kulturális Intézet közleményében Mihnea Columbeanu kortárs román rendezőt és forgatókönyvírót. Radu Gabrea másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.

Gabreát 1957-ben kiengedték a börtönből, megszerezte a mérnöki diplomát, majd beiratkozott a filmművészeti egyetemre. 1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, a Homokhegyeken túl című filmjét Ceausescu betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, Lovagkereszttel ismerte el.

Visszatérve Romániába 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke. Radu Gabrea több filmjét láthatta a magyar közönség is, így a magyar-román koprodukcióban készült Gruber utazását (2008), A lefejezett kakast (2007), valamint két dokumentumfilmet, a Goldfaden örökségét (2004) és az Eladó zsidókat. Ez utóbbiban azt dolgozta fel, hogy Ceauşescu 1973-ban a zsidó származású román állampolgárokat pénzért, összesen 15 millió dollárért engedte ki az országból.