FRISSÍTVE: Nincs szüksége GPS-re annak, aki a tamáshidai templomromhoz szeretne eljutni, a Nagyváradot Araddal összekötő műútról kilométerekről látszik ugyanis a lapályból kiemelkedő, távolból is monumentálisnak ható, sisak nélküli tornya. A műemlék a tatárjárás időszakában épült, funkcionált mecsetként és istállóként is. 

A romos épület Bihar megye legjelentősebb román stílusú műemléke, melyről az elmúlt években főleg azért cikkezett kuriózumként a sajtó, mivel egy helyi magyar család gazdasági épületként használta, tyúkokat tartott benne. 

A XIII. századi, 20 méternél is magasabb téglaépület jelenleg erősen leromlott állapotban van, széles repedések szabdalják a falait, ha nem fognák össze pántok, valószínűleg már ledőlt volna. Ha ez mégsem következik be, az annak az eredménye lesz, hogy a műemlék a közelmúltban 49 évre a Pro Partium Egyesület gondozásába került. 

Régészeti feltárás folyik

Az egykori templomnál jelenleg régészeti feltárás folyik, utána pedig szakértői vizsgálat fogja megállapítani, hogy milyen építészeti beavatkozásra van szükség állagmegóvás céljából. 

A robusztus falak határolta tér földszintjén még mindig vastagon áll az évtizedek alatt felhalmozódott guánó, a tyúkokat azonban már kiköltöztették a toronyból, azt követően, hogy a Bihar Megyei Művelődési Igazgatóság bírsággal fenyegette meg az önkormányzatot, amennyiben nem számolja fel a méltatlan állapotot. 

A Pro Partium Egyesület uniós pénzekből és magyarországi kormányzati források felhasználásával szeretné rekonstruálni a műemléket, nyilatkozta a Maszolnak Csomortányi István elnök. Az egykori templomnak nincs vallási közössége, mivel a nagyrészt cigányok lakta falu mintegy 150 fős magyar népe református. A műemlék ezért művelődési központ funkciót kellene kapjon Csomortányi szerint. 

A tamáshidai romtemplomot Románia schengeni csatlakozását és a Fekete-Körös töltésén futó nemzetközi kerékpárút kiépítését követően lehetne hatékonyan bevonni a turisztikai vérkeringésbe, véli a Pro Partium Egyesület elnöke, mivel csupán 25 kilométerre van a jelentős idegenforgalmat bonyolító Gyulától. 

Funkcionált mecsetként és istállóként is

Tamáshida a középkorban jelentős településnek számított, Rogerius nagyváradi kanonok, a tatárjárást elbeszélő Carmen Miserabile című krónikájában a németek városaként említi. 1540-ben, a román elnevezése alapján Tamásdaként is emlegetett településen erdélyi országgyűlést tartottak. Egyes szakemberek szerint a jelenlegi torony eredetileg egy erődítmény öregtornya volt, később lett csak a háromhajós, román stílusú templom része. Ezt a szakemberek Árpád-korinak tartják, valószínűleg a XIII. század végén épült. 

A török hódoltság korában egy ideig mecsetként szolgált, a XVIII.-XIX. században földbirtokos tulajdonosai állítólag istállóként hasznosították. Az épületegyüttesről Feszty Árpád, a Feszty-körképként is ismert, A magyarok bejövetele című monumentális festmény alkotója készített egy grafikát 1891-ben. A templomból, a tornyon kívül, napjainkban már csak a szentély és néhány falmaradvány áll.  

Dél-Biharban van még egy, stílusában és méretében hasonló építmény, a Belényesszentmiklóson található, egykori pálos kolostor templomának a tornya. Ez utóbbi valamivel jobb állapotban van, mint a tamáshidai, ellenben nincs semmilyen, a restaurálására, idegenforgalmi hasznosítására vonatkozó terv.