A Digitéka - Erdélyi Digitális Tudománytár és a Maszol közös sorozatában erdélyi sajtótermékeket szemlézünk a 19. és 20. századból. A cikkek korabeli írásmódján nem változtatunk. A jelenleg felújítás alatt álló kolozsvári Szent Mihály-templom időnként nem csak az idő vasfogának volt kitéve, hanem más kedvezőtlen körülményeknek is, az első világháborúban például több harangját lefoglaltál ágyúcső-alapanyagnak. A kolozsvári Ellenzék később, 1924. májusában arról cikkez, hogy a bronzhiányt átvészelő nagyharang megrepedt, ezért országos gyűjtés indult, hogy újraöntsék, pótolva a beolvasztott harangokat is.

Megszólal az elnémult „Szent Mihály-harang“

Ujra öntik a megrepedt nagyharangot — Az egymilliós költségekre országos gyűjtést indítanak

Cluj—Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári Szent Mihály-templomnak a háborúból megmaradt utolsó nagyharangja, a „Szent Mihály" nehány hónappal ezelőtt a folytonos használat következtében egy fájó disszonáns akkordban kilehelte a lelkét, a százados emlékű bronzóriás megrepedt. Azóta az ájtatos tömjénfüstös ünnepeken a messze falvak, völgyek, erdők felett elzugó harangszó elnémult. Az erdélyi katholikus hívők áldozatkészségére lesz szükség, hogy a Szent Mihály-templom égbenyuló tornyában az elnémult harangok ismét megszólaljanak.

A béke boldog éveiben öt felséges hangú, ünnepiesen komor zugásu harangja volt a Szent Mihály templomnak. A világháború pusztító orkánja azonban elragadta a romantikus lelkekben visszhangzó harangzenét. 1917-ben egy ködös dermesztő januári reggelen csillogó acélsisakos marcona katonák kúsztak fel a torony rozoga lépcsőin és a vércsékkel és szelid galambokkal benépesített gótikus ivek alól kitépték a toronyszoba poros magányában félszázad óta álmodozó komor bronzlakókat, kalapáccsal összetörték s az ablakon át a templom kertjébe dobálták a mázsás darabokat. És a békés emberek közötti szeretetet hirdető harangokból ólmos halálokádó rettenetes csataszörny lett; ágyút öntöttek belőlük, amely talán a végtelen orosz síkságon, vagy a tiroli magaslatok halál- mezői és hullahegyei fölött bődült bele a cafattá tépett tagokkal jajgató sebesültek irtózatos koncertjébe. Ezek az ércszörnyeteggé vedlett harangok, soha többé nem térnek ide vissza és a világháború nagy temetőjének valamely ismeretlen árkában pihennek. A hadvezetőség már a „Szent Mihályt" és az 1657-ben öntött legkisebb harangot is le akarta foglalni katonai célokra és Majláth gróf erdélyi püspöknek és dr. Hirschler apátkononoknak minden befolyását latba kellett vetniök, hogy a két harangot meg lehessen menteni.

A kolozsvári egyházközség kebelében hatalmas mozgalom indult meg, hogy a templom megmaradt legnagyobb harangját újra öntsék és a háború alatt a hadvezetőség által lefoglalt harangokat újakkal pótolják. A kolozsvári egyházközség a napokban közgyűlést tartott, amelyen impozáns módon nyilatkozott meg a kolozsvári kath. híveknek az áhítatot hirdető harangokhoz való ragaszkodó szeretete, amikor egyhangúlag elhatározták, hogy a hívek áldozatkészségének filléreiből fogják megöntetni a Szent Mihály templom négy harangját.

A közel egymillió lejt kitevő költségek előteremtésére az egyházközség országos gyűjtést indít s erre engedélyt kér a belügyminisztertől hogy ezzel a horribilis kiadással ne terheljék az amúgy is válságos anyagi helyzetben levő egyházközséget. Az indítványt leírhatatlan lelkesedéssel tette magáévá a közgyűlés és az egyházközség számos tagja jelentős összeggel kezdte meg az adakozást.

A határozat alapján több erdélyi harangöntő céggel tárgyalások indultak meg, amelyek során az egyház- község az aradi Hőnig-céggel megállapodott. Eszerint a 64 mázsa 25 font nehéz repedt Szent Mihály harangból négy különböző hangmélységü 55 mázsa súlyú harangot öntenek. A toronyban elhelyezett faharangszerelvényt is kicserélik egy könnyen forgatható tüzmentes vasharangszerelvénnyel. A modern harangöntő technika segítségével sikerült egy olyan konstrukciót szerkeszteni, hogy
a négy uj harang hangja egyenként erősebb és hatalmasabb lesz, mint a régi „Szent Mihály"-harangé, anélkül, hogy ez a hang tömörségének, szépségének és mélységének rovására esne. A különböző magasságra hangolt harangok teljes akkordot alkotnak, amely egy oktávval még mélyebb lesz, mint a régi harangok hangja s azt az impressziót fogják kelteni, mintha 12—14 harang kondulna meg egyszerre.

A harangok újraöntésének költségei a régi ezüsttel kevert bronzanyag használása mellett is meg fogja haladni a 872 ezer lejt s ebbe a költségbe a vasúti fuvar és a felszerelés költségei sincsenek beleszámítva. A Szent Mihály-templom harangjaira való gyűjtést dr. Hirschler plébános, apátkanonok tizezer lejes adománya nyitotta meg s az önfeláldozó példa rövidesen utánzásra talált a város katholikus polgárságánál. Az egyházközség vezetősége reméli, hogy négy hónap alatt elkészülnek az uj harangok, amely alkalomból három napos harangszentelő ünnepséget fognak tartani, melyen a négy darabba öntött „Szent Mihály" harang imára hivó szava talán szebben és hatalmasabban fog megszólalni a némaság hosszú hónapjai után.