banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Évszázadok hírei: a tudós, aki nélkül sehol sem tartanánk a koronavírus elleni oltással

A Digitéka - Erdélyi Digitális Tudománytár és a Maszol közös sorozatában erdélyi sajtótermékeket szemlézünk a 19. és 20. századból. Az cikkek eredeti írásmódján nem változtatunk. Miközben a nemzetközi orvostársadalom az idővel versenyt futva dolgozik a koronavírus-vakcína kidolgozásán, eszünkbe juthat Louis Pasteur, aki az 1870-es években fektette le az oltással való betegségmegelőzés alapjait. A francia tudósnak fontos szerepe volt abban, hogy a 19. század közepe óta majdnem megduplázódott az emberek várható élettartama. Pasteur-ről világszerte kutatóintézeteket neveztek el, neve gyakran előfordul az elmúlt száz év erdélyi újságaiban is.

Dr. Spielmann József 40 éve, a Dolgozó Nő 1980. márciusi lapszámában mutatja be Louis Pasteur éppen száz évvel korábban kezdődő harcát a veszettség ellen.

A tudomány világa
A döntő ütközet

Az 1880-as év elején, az akkor 58 éves Louis Pasteur, hivatására nézve kémikus, kutatásai révén a korszerű bakteriológia — a betegségek, mikrobák kórszármazásáról szóló elmélet megalapozója, élete döntő küzdelmére indult harcra a veszettség, az eddig emberéletek ezreit pusztító, leküzdhetetlen betegség ellen.

Több évtizedes kutatómunka állt már háta mögött. Furcsa véletlen, hogy éppen ő, a kémikus kellett elsőként bizonyítsa, 1856-ban, hogy az alkoholos, tejsavas stb. erjedés nem egyszerű vegytani folyamat, ahogy eddig hitték, hanem mikroszkóppal észlelhető gombák, baktériumok létrehozta életjelenség. A gombás «megbetegedések» vizsgálatáról Pasteur az állati és emberi betegségek kórokozóinak kutatására tért át. Korszakos vizsgálataival bizonyította, hogy számos kórállapotot, köztük az embermilliókat pusztító fertőző betegségeket is, mikrobák idézik elő.Angliában, egy fiatal orvos, Josef Lister, azonnal felismerte a pasteuri tételekben rejlő lehetőségeket. Ezekre alapozva dolgozta ki a sebfertőzés leküzdését szolgáló, antiszeptikus módszer alapelvét.

Pasteur nem állt meg az elméleti felismeréseknél. Munkássága végső céljának azt tekintette, hogyan győzheti le az apró, láthatatlan, de annál veszedelmesebb ellenségeket. A «véletlen», egy elkallódott, elöregedett tyúkkolera-tenyészet vezette a megoldáshoz. Felismerte, hogy a baktériumok fertőzőképessége csökkenthető, s amennyiben csökkentett virulenciájú mikrobatenyészetekkel oltja be a kísérleti állatokat, azok védetté válnak a súlyosabb fertőzéssel szemben. Ez a felismerés képezte az oltóanyagok, a vakcinák előállításának alapelvét. Annak alkalmazhatóságát Pasteur a juhmétellyel (antrax) végzett nyilvános kísérleteivel fényesen igazolta. Az oltóanyagok létrehozásával Pasteur új fejezetet nyitotta megelőzés és gyógyítás történetében.

A veszettség ellenes oltóanyag kidolgozását 1880-ban kezdte el. Számos megoldatlan kérdés tornyosodon előtte: a megbetegedés kórokozója ismeretlen volt, az oltóanyagok előállítására használt eddigi eljárások alkalmatlannak bizonyultak stb. Öt évi megfeszített munkával neki és munkatársainak sikerült előállítania a veszettség elleni vakcinát. 1885-ben aztán sor került az emberi oltásokra is. Drámai körülmények között! A tudósnak a veszett kutya marta Josef Meister, elzászi kisfiú kétségbeesett anyja könyörgött, mentse meg gyermekét a legszörnyűbb haláltól. A lelkiismeretes Pasteur habozott. További ellenőrző vizsgálatokat tartott szükségesnek. De az idő sürgette, s végül Pasteur rászánta magát a cselekvésre. Szorongó szívvel kezdte meg az oltásokat, de azok fényes sikerekkel végződtek. A kis Josef Meister volt a világ-történelemben az első ember, aki kigyógyult a betegségből. Azóta több tízezren osztoztak vele együtt Pasteur áldásos eljárásának hasznaiban. A veszettség legyőzésével a tudós győzelme véglegessé vált, ellenfelei kénytelenek voltak letenni a fegyvert.

A Pasteur megalapozta bakteriológia pedig azóta is folytatja feltartóztathatatlan diadalútját.

A Dolgozó Nő társadalmi-politikai és kulturális folyóirat, Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtanácsának magyar nyelvű havi képeslapja. Első száma 1949 márciusában jelent meg Kolozsváron.

Louis Pasteurről, a hős tudósról drámai hangvételű életrajzi film is készült 1936-ban, A láthatatlan ellenség (The Story of Louis Pasteur) címmel. A Keleti Újság című kolozsvári lap 1936. október 29. számában ezt az „elmulaszthatatlan” alkotást népszerűsíti.

Paul Mani legjobb szerepében
„A láthatatlan ellenség" c. film mindenkit meghódított
 

Paul Muni ismét győzött!

A Capitol-moziban tegnap este bemutatott „A láthatatlan ellenség" cimű Warner Bros. First National filmben Paul Muni utolérhetetlen alakítást nyújtott, művészi tehetségnek legjavát adta.

Hatalmas dráma keretében pereg le előttünk Louis Pasteur viharos, küzdelmes élete, azé a hires francia tudósé, akinek emberfölötti harca a tudatlanság és előítélet ellen az emberiség modern történetének egyik legkiemelkedőbb fejezete. Pasteur élete nem csak egy vegyész életrajza és nemcsak a baktériumok mikroszkopikus tanulmányozásából áll. A film drámai erővel mutatja be Pasteurnek az akkori kor előítéletei és babonái ellen folytatott küzdelmét. Pasteurt saját orvostársai rágalmazzák meg, felfedezéseit szélhámosságnak minősítik. Ellenségeinek üldözése és cselszövései elérték azt, hogy elitéljék Pasteurt és száműzzék Párisból.

Ezt a nemes és önfeláldozó jellemet nem lehetett eltiltani attól, hogy meg ne mentse az emberiséget, mégha saját akarata ellenére is.
Továbbfolytatta megkezdett müvét kevésszámú hü barátai körében, elfordulva üldözőitől és ellenségeitől, akiket csak az irigység hajtott ilyen elvetemedettségre.Paul Muni, aki filmszereplése előtt, mint színházi művész működött, többet adott, mint egyszerű alakítást. Muni nincs többé. Helyébe megelevenedik a vásznon Pasteur. Muniből Pasteur lett, aki az emberiségért dolgozik és küzd.

Kivételes tehetségű színészek veszik körül Munit. Köztük első Josephine Hutchinson, Pasteurné, a hü feleség szerepében, aki el nem hagyja férjét nehéz küzdelmei közepette és aki állandóan segítségére van. Az elragadó Anita Louisenak Pasteur leányában és Donald Woodsnak romantikus szerepeik vannak: ők a film szerelmes párja.

A rendező, William Dieterle, kitűnő izlésével művészi élménnyé fejlesztette a filmet.

„A láthatatlan ellenség“-et senkinek sem szabad elmulasztania.

A Keleti Újság a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja. A Ferenczy Gyula elnökletével létrehozott Lapkiadó Részvénytársaság indította meg Kolozsvárt 1918 karácsonyán, s miután címét 1944. június 15-én Keleti Magyar Újságra változtatta, 1944 őszén szűnt meg, feltehetően az 1944. október 6-i számmal.

Kapcsolódók

Kimaradt?