Először láthatja a nagyközönség a Kafka-trezor tartalmát

Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a majdnem tíz évig tartó pereskedés után megszerzett Franz Kafka-trezorban az izraeli Nemzeti Könyvtár szakértői - jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

A nagyközönség először láthatja a megtalált kéziratokat, köztük az Esküvői előkészületek vidéken című mű vázlatait, valamint a levél kéziratát, amely feltárja apjának kegyetlen viselkedését - közölték a könyvtár szerdai jeruzsálemi sajtótájékoztatóján.

Gazdasági és kulturális szempontból is értékes irodalmi kincsekre bukkantak az eddig elzárt trezorban. A lista élén az 1907-ben írt, Esküvői előkészületek vidéken című novella három vázlata áll, amelyekből kiderül, hogy az első változatában még 58 oldalas írást Kafka a harmadik változatra öt oldalasra rövidítette. Ezt a novellát Kafka halála után széles körben publikálták, magyarul is megjelent.Kafka híres, 1919-ben írott, Levél apámhoz címmel megjelent írását is megtalálták a trezorban. Az író a levél elkészítésekor 36 éves volt, felvázolta az őt gyermekkorában apja részéről ért érzelmi durvaságot. A levelet Kafka átadta édesanyjának, de az soha nem jutott el apjához.

A nehéz olvasnivalót jelentő, feltáró levél önmagában is megálló, fontos irodalmi mű. Az izraeli Nemzeti Könyvtárba eljutott példányt Kafka saját maga írta írógépen, utolsó oldalát kézzel.

Héber nyelvleckék és párizsi útinapló  

Izraelben különösen érdekes Kafkának a héber nyelv tanulásához használt füzete. A több füzetből álló sorozat egyikében a nyelvet gyakorolta. Tanára egy fiatal nő volt, Pua Ben Tuvim. A füzetben héber szavak találhatóak olykor német fordításukkal. Kafka az eddig nem ismert, most nyilvánosságra került füzetben bemutat egy 1922-ben, Palesztinában történt tanársztrájkot, amelyben a tanárok fizetésemelést követelve nem kezdték meg a tanévet. Emellett egy tanárnőjéhez írt vidám, személyes hangú levél is található, melyben elnézést kéri nyelvi hibáiért.

David Bloomberg, a Nemzeti Könyvtár elnöke ezekben a szövegekben Kafka zsidó és cionista identitásának újabb bizonyítékát látja, ami a kutatók körében vitatott kérdés. „Számunkra még világosabbá vált héber füzeteiből és leveleiből, melyekben az Izrael földjén létrejött zsidó településekkel és a cionizmussal foglalkozik, hogy az izraeli Nemzeti Könyvtárban van a helyük”- nyilatkozta Bloomberg. 

A frissen megszerzett anyag fontos eleme Kafka 1911-es párizsi utazásának naplója. Kafka és Max Brod együtt utazott oda és azt tervezték, hogy írnak egy regényt kettejüknek az utazás során vezetett naplójából. Emellett a gyűjtemény tucatnyi, Brodnak küldött Kafka-levelet is tartalmaz, köztük több olyan képeslapot, melyeket Kafka két hónappal tuberkulózis okozta halála előtt adott fel. A képeslapokban megemlítette betegségének súlyosbodását.

A szövegek mellett Kafka rajzai és illusztráció is felbukkantak, a legtöbb egy fekete borítójú füzetben, de önálló lapokon is, elsősorban másokról és magáról készített karikatúrák és portrék.

A kéziratokat a könyvtár katalogizálni kezdi, majd fényképüket közzé teszik a könyvtár honlapján.   

Prágából Izraelbe

 A huszadik század egyik legjelentősebb írója, Franz Kafka 1924-ben, 41 éves korában elhunyt, és halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el kéziratait. Brod azonban tehetségét és jelentőségét felismerve nyomda alá rendezte és kiadta műveit. 1939-ben a német megszállás elől Max Brod az akkori Palesztinába vándorolt és magával vitte Kafka írásait.

A következő három évtizedben, 1968-as haláláig folytatta Kafka írásainak szerkesztését és közzétételét. Néhány munkát a hatvanas években átadott az oxfordi egyetemi könyvtárnak, de a többit magánál tartotta. Brod halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, emellett tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat. 

Esther Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után a gyűjtemény két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de 2016-ban elvesztették a pert Izrael Állammal szemben. Az eddig rejtett trezorok tartalma így a Nemzeti Könyvtárba került.

Kapcsolódók

Kimaradt?