Kevesebb mint egy évvel a mandátumának lejárta előtt elmondható, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság működését alapvetően meghatározták a megválasztásának a körülményei. A néppárti politikus azóta próbál törleszteni a rá szavazó baloldali és zöld frakciónak – mutatott rá a Maszol portálnak nyilatkozó Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a bizottsági elnök szerdai évértékelője kapcsán. Az RMDSZ-es, néppárti politikus számos kritika mellett alapvetően korrektnek nevezte a bizottsági elnök által vázolt jövőképet.

Mandátumának utolsó évértékelőjét tartotta szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajnáról, a klímaváltozásról, Kínáról, az illegális migrációról és az EU-bővítésről beszélt, és azt hangoztatta, hogy irányítása alatti az Európai Unió a fennállása óta „legambiciózusabb átalakításokon” ment keresztül.

„A történelmi távlatok emlegetése nem alaptalan” – válaszolta kérdésünkre Winkler Gyula. Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó RMDSZ európai parlamenti képviselője egyetértett a bizottsági elnökkel abban, hogy Európa a második világháború óta nem látott kihívásokkal szembesül: az ukrajnai háború, az EU bővítése, a mesterséges intelligencia, a zöld általás, a gazdasági kihívások, az infláció, a világkereskedelem megingása együttesen akkora kihíváscsomagot alkotnak, amely valóban történelmi léptékű.

A Maszol portál kérdésére Winkler számos kritikát fogalmazott meg von der Leyen beszédével és elnökségével kapcsolatban, ugyanakkor úgy értékelte, hogy volt az évértékelőnek egy programadó része, és az abban vázolt vízió tulajdonképpen korrekt. „Az Európai Unió vissza kell, hogy építse azt, ami ma hiányzik: a bizalmat és a nemzetek, országok közötti őszinte együttműködést” – mutatott rá hozzátéve, hogy az embereknek az intézményekbe vetett bizalma például az olyan, Brüsszelből apróságnak tűnő problémák miatt rendült meg nagyon, mint a medvekérdés vagy a figyelem, amit az etnikai, nemzeti, nyelvi kisebbségek (nem) kapnak. Ezek miatt nem érzik azt a magyarok, románok, bolgárok és mások, hogy egyenlő bánásmódban részesülnek, márpedig így nem lehet egységet és bizalmat építeni.

Winkler Gyula szerint Ursula von der Leyen beszédéből a leginkább az apró, de nagyon fontos, konkrét dolgok hiányoztak. Példaként egy Romániát érintő, fájó kérdést hozott fel. „Miután elmondta, hogy mennyire példamutatóan teljesítette Románia és Bulgária a Schengennel kapcsolatos összes elvárást, és kijelentette, hogy a két országot azonnal be kell fogadni a határellenőrzéstől mentes övezetbe, megjött a válasz Bécsből, hogy szó sincs róla, Ausztria álláspontja változatlan marad. Ilyen szempontból a beszédnek nulla értéke volt, hiszen az elnök asszony egy szóval sem említette, hogy konkrétan mit lép a Bizottság, ha a felszólítása eredménytelen marad” – magyarázta az RMDSZ politikusa hozzáfűzve, hogy a Bizottság politikai nyomást gyakorolhatna Ausztriára, hiszen más tagállamokat rendszerint presszionál. „E nélkül elhangzott egy kijelentés, amelyiknek a gyakorlatban nincsen semmi következménye, és ez nyilvánvalóan gyengíti a beszédet” – mondta.

Geopolitikai bizottság?

Miközben egyesek szerint a von der Leyen által vezetett bizottság a valaha volt leginkább geopolitikai, Winkler Gyula szerint alaptalan a „vád” – amiben egyébként a bizottsági elnök maga szívesen vallja magát bűnösnek. Az elmúlt években többször is használta a „geopolitikai bizottság” kifejezést, szerdai beszédében pedig kijelentette, hogy az EU „geopolitikai unióvá” érett, például amikor támogatta Ukrajnát az orosz agresszióval szemben vagy válaszolt az egyre rámenősebb Kína lépéseire. „Attól, hogy kijelentjük, még nem lesz egy bizottság geopolitikai” – hangsúlyozta Winkler, aki szerint senki nem gondolja, hogy ezen a téren „óriásit teljesít az Európai Bizottság”.

Az RMDSZ-es képviselő az EP szakbizottságának (INTA) alelnökeként különösen hiányolta a beszédből a nemzetközi kereskedelem hangsúlyosabb jelenlétét. Miközben, mint hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak a legerősebb fegyvere a külkereskedelem, meglátása szerint a von der Leyen által vezetett bizottság „igazán keveset” tett le az asztalra ebből a szempontból. „Látjuk, hogy besodródunk egy Kína-Amerika kereskedelmi háborúba, amelyből nekünk csak veszítenivalónk van. Látjuk, hogy az Oroszország elleni szankcióknak is vannak nyilvánvaló negatív hatásai az Európai Unió számára, és ezek részben szintén a kereskedelem területén jelennek meg. Látjuk, hogy ott van az ukrán gabonaválság, amiről nem hangzott el egy szó se” – sorolta.

A nemzetközi kontextus miatt különösen nagy hiba volt meglátása szerint, hogy von der Leyen lemondott az ír külkereskedelmi biztosról. Phil Hogan az első évben visszalépett, miután kiderült, hogy megsértette a járványügyi szabályokat. „Az elnök asszony nem csak a személytől szabadult meg, hanem magát a funkciót is megszüntette, és a területet átadta egy olyan politikusnak, aki egyszerre kereskedelmi biztos, bizottsági alelnök, ő csinálja a költségvetést, foglalkozik a stabilitási paktummal, és még ezer más feladata van. Hát ez nem volt egy igazán geopolitikai döntés” – bizonygatta Winkler hozzátéve, hogy a külkereskedelemben dolgozó több kollégájával együtt úgy látja, hogy sem zöld átállás, sem fenntartható energiára való áttérés nem lehetséges, „ahogy sok minden más sem anélkül, hogy az Európai Uniónak egy nagyon erős, a jelenleginél sokkal határozottabb külkereskedelmi politikája lenne”.

Egyensúlyozás

Nem az ukrajnai gabonakrízis volt amúgy az egyetlen kényes téma, amelyet került a bizottsági elnök. Egyesek hiányolták a beszédből Magyarország és Lengyelország említését. Mellettük egyébként Romániával és Szlovákiával is meggyűlhet a baja az Európai Bizottságnak, miután nem szándékozik meghosszabbítani az ukrajnai gabona behozatalára vonatkozó tiltást, amely pénteken lejárt.

Winkler szerint nem véletlen, hogy a beszédből hiányoztak a vitás kérdések. „Tulajdonképpen ez a beszéd úgy volt fölépítve, hogy minden politikai csoportnak és szinte minden országnak mondjon valami pozitívot. Persze a negatívumok ki nem mondása nem jelenti azok eltűnését. De magyarázatért visszanyúlnék 2019 júliusára, amikor megszavaztuk von der Leyen asszonyt az Európai Bizottság elnökének: az Európai Parlamentben a szükségesnél mindössze kilenccel több szavazatot kapott” – idézte fel a képviselő, aki szerint a gyenge többség gyenge bizottságot eredményezett, Ursula von der Leyen folyamatosan ki volt téve a kényszernek, hogy törlesszen azok felé, akik lehetővé tették a megválasztását.

Formálisan a vdL-bizottság néppárti, a jobbközép tömörülés azonban mára egyáltalán nem érzi a magáénak. Hogy mennyire nem, az kiderül a frakciótagok reakciójából, amellyel egykori elnökük, Joseph Daul poénkodását fogadták az EPP fennállásának 70-ik évfordulóján tartott júliusi ünnepségen. „Tudom, hogy úgy gondoljátok, az Európai Néppártnak nem volt bizottsági elnöke az elmúlt négy évben” – idézte a francia politikus szavait a Maszolnak Winkler Gyula hozzátéve, hogy Daul kijelentése óriási tapsvihart kapott. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint a vdL-bizottság a tevékenysége során nem arra koncentrált, hogy a Néppárt politikáit vagy prioritásait öntse szabály- és törvényszövegbe, hanem azzal volt elfoglalva, hogy törlessze az adósságát „a szocialista, a zöld vagy éppenséggel kommunista frakciónak”, amiért megválasztották.

Örökség

A kérdésre, hogy milyen bizottságot hagy hátra a jövőre leköszönő német politikus, az RMDSZ képviselője felidézte, hogy nemrégiben Marija Gabriel bolgár biztos hazament kormányzati szerepet vállalni; majd lemondott a bizottság első alelnöke, az emblematikus Frans Timmermans, hogy a holland parlamenti választásokon a baloldal csúcsjelöltje legyen; a dán Margrethe Vestager pedig – aki 2014-től az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosa – az Európai Beruházási Banknak az elnöke szeretne lenni. Winkler szerint ezek a fejlemények mind-mind azt mutatják, hogy alapjuk van a von der Leyen asszony vezetési stílusával kapcsolatos pletykáknak, amelyek szerint nem igazán működik a párbeszéd a Bizottságban. A mostani évértékelőt sem látták a biztosok előzetesen, habár az elnök nem a saját tevékenységéről számolt be. „Az Európai Bizottságban a szabály a kollegiális vezetés, a biztosok tanácsa együttesen hoz döntéseket. Erről szó sem volt az elmúlt években. Ursula von der Leyen – aki ott is lakott az Európai Bizottság épületében, ami nem szokás – egy nagyon szűk tanácsadói körrel hozott, gyakran átláthatatlan döntéseket. Ez a vezetési stílus vezetett például a Covid-vakcinák beszerzése körüli botrányhoz, amikor nem volt lehetőségünk betekinteni az SMS-üzenetekbe, amelyeket a bizottsági elnök a gyógyszeripari mágnásokkal váltott” – sorolta az RMDSZ EP-képviselője.

Az Európai Parlament előtti tartott utolsó éves értékelőjében Ursula von der Leyen nem árulta el, indul-e a jövő évi európai uniós választások alkalmával újabb elnöki mandátumért.