Kereskedelmi háború alakulhat ki az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között, ha a jövő év elején módosítások nélkül kezdődik el a gyakorlatba ültetése a washingtoni Kongresszus által elfogadott nagyszabású inflációcsökkentési törvénynek – figyelmeztet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, aki szerint a megoldás kulcsa Washington kezében van.

Az Egyesült Államok 370 milliárd dollárral támogatja az USA-ban gyártott zöld technológiákat, például az elektromos autókat, az energiaintenzív iparágakat és a megújuló energiaforrásokat. Európa attól tart, hogy a január elsejével élete lépő jogszabály versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat, arra kényszerítve az amerikai piacra termelő végeket, hogy kapacitásaikat a tengeren túlra költöztessék.

Egy közös munkacsoport – a Kereskedelmi és Technológiai Tanács – hetek óta tárgyal az európai vállalatokat érintő lehetséges kivételekről. A testület legutóbb hétfőn ülésezett – konkrét eredmény nélkül –, valamint a téma napirendre került Emmanuel Macron francia elnök múlt heti amerikai látogatásán is.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az uniós törvényhozás Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának alelnöke emlékeztet: az EU és az USA nem egyszerűen kereskedelmi háború küszöbén áll. „Ha nagyon pontosan akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy újraindul a kereskedelmi verseny vagy akár háború az Egyesült Államok és Európa között” – fogalmazott utalva arra, hogy Donald Trump elnöksége idején Washington riválisként kezelte az európai partnereit. „Emlékezzünk az acél- és alumíniumimport vámokra vagy a Kereskedelmi Világszervezethez való viszonyulására” – fejtegette, megemlítve, hogy a Trump-elnökség levette a napirendről az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodást.

Úgy látja, e tekintetben hosszú évekre nem is várható változás. Általában véve sem hozott lényegi elmozdulást a Biden-kormányzat Winkler szerint. A tavaly év elején hivatalba lépett washingtoni adminisztráció „szebben beszél” ugyan, de gyakorlati szinten nem sokban különbözik az elődjétől. Ezt példázza, hogy sem az acél- és alumíniumtarifák kérdése, sem a Boeing–Airbus vita nincs végleges lezárva, „és ez az amerikai fél miatt történik”.

A közgazdász-politikus hangsúlyozta: a Kereskedelmi és Technológiai Tanács nem helyettesíti a szabadkereskedelmi megállapodást, „csak egy tárgyalási fórum, amelyben a felek pontszerű megoldásokat keresnek a kapcsolatok javítására”. Erre világított rá Emmanuel Macron francia elnök múlt heti washingtoni látogatása után a párizsi kormány pénzügyminisztere, Bruno Le Maire, amikor azt nyilatkozta: a tárgyalásokon körvonalazódó megoldás éppen arról szólna, hogy Európát úgy kezelnék, mintha az Egyesült Államoknak lenne a blokkal érvényes szabadkereskedelmi megállapodása. Kanada és Mexikó ugyanis – amellyel az Egyesült Államoknak van szabadkereskedelmi egyezménye – ennek köszönhetően vehet részt az inflációcsökkentési törvény adókedvezményeiben.

Szakítani egy tabuval

Normális körülmények között az amerikai támogatások nem zavarnák Európát – mutatott rá Winkler Gyula –, csakhogy jelen pillanatban háromszor drágább az energia az Atlanti-óceán innenső oldalán, mint az Egyesült Államokban. Emlékeztetett: korábban az amerikaiak válasza az volt az európai bírálatokra, hogy „támogassátok ti is a cégeiteket, és akkor nem merül fel annak a veszélye, hogy Amerikába költöztessék a beruházásaikat”. Csakhogy az uniós versenyjog tiltja az amerikaihoz hasonló nagyvonalú állami támogatások „felvonultatását”. Az EU legnagyobb gazdasága, Németország jelezte, hogy kész szakítani ezzel a tabuval – ha Washington köti az ebet a karóhoz –, amit amúgy Franciaország régebb óta szorgalmaz.

Winkler ismételten hangsúlyozta: a kérdés a kontextus miatt rendkívül kényes. Kialakulni látszik egy olyan helyzet, amikor hosszabb időre drágább lesz az energia az Európai Unióban, mint a világ többi részén. Már emiatt is egyes vállalatok könnyen dönthetnek arról, hogy elköltöztetik a termelésüket az EU-ból. „Szokatlan helyzetben vagyunk, mert a világ minden régiója és minden országa egy időben ugyanabba a típusú fejlesztésbe kíván beszállni. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt olyan ország, amely infrastruktúrát fejlesztett, mások másfajta beruházásokat favorizáltak, most mindenki ugyanazokat a befektetéseket keresi. Ez azt is jelenti, hogy egyre keresetté, következésképp egyre drágábbá válnak azok az alapanyagok, ércek, technológiák és nyersanyagok, amelyekre szükség van a digitális, illetve a zöld átállásban” – magyarázta a közgazdász.

Úgy vélte, az USA és az EU protekcionizmusversenye elkerülhető, ha van akarat erre Washingtonban, azt kell ugyanis elérni, hogy az amerikai ösztönzők ne zárják ki az adókedvezményekből az európai cégeket, legalább bizonyos területeken. Másfelől, ha jutnak is valamilyen megállapodásra a felek, Winkler szerint kevéssé valószínű, hogy az év végéig hátralévő időben a washingtoni Kongresszus törvényt módosít. Azt tartja valószínűbbnek, hogy valamilyen kormányzati rendelkezéssel, „apróbetűs megoldással” finomítják a jogszabályt.