Hét hónappal a február 24-én indított „különleges katonai művelet” után szerda reggel, romániai idő szerint 9 órakor Vlagyimir Putyin orosz államfő részleges mozgósítást rendelt el. 

Ezzel új fázisába lép az orosz-ukrán háború.

Már kedd este jöttek olyan információk Moszkvából, hogy Vlagyimir Putyin nagy horderejű bejelentésre készül. A beszédet már kedd estére várták a szakértők, de ez mind késett és késett, míg végül elmaradt.

Szerda reggeli beszédének főbb gondolatai: .

• Vlagyimir Putyin azzal kezdte beszédét, hogy „a Nyugat tönkre akarja tenni országunkat”;
• célunk a Donbasz felszabadítása;
• fel akarjuk szabadítani a nácik uralma alól Herszon és Zaporozzsje lakóit is;
• Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fogunk használni, és „ez nem blöff”;
• végezetül - „első fázisban” – részleges katonai mozgósítást rendelt el, mint mondta, csak a tartalékosokat fogják behívni katonai szolgálatra;
• már alá is írtam a részleges katonai mozgósításról szóló elnöki rendeletet;
• emlékeztetném ellenségeinket, hogy komoly fegyverarzenállal rendelkezünk, amelyeket be fogunk vetni, ha meg kell védenünk országunkat.

Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósítás teljes mértékben megfelel az országot fenyegető veszélyeknek. Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és„"a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”. „Nincs erkölcsi jogunk arra, hogy szeretteinket szétmarcangolásra engedjük át a hóhérnak, és nem tehetjük meg, hogy ne halljuk meg törekvésüket, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket” – fogalmazott Putyin.

Korábban a Kreml és kormánypárti tisztségviselők többször hangoztatták, hogy Oroszország nem készül mozgósításra. Az orosz tőzsdeindex a bejelentés hatására 9,45 százalékponttal csaknem 2000 pontra esett, miután hétfőn az ukrajnai régiókban megtartandó népszavazásra is negatívan reagált.

Négy ukrajnai régióban népszavazást rendeznek az Oroszországhoz való csatlakozásról

Kedden négy ukrajnai régió: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megszállt területein az oroszok által beiktatott vezetők „népszavazási” terveket terjesztettek elő az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ezekre a referendumokra szeptember 23. és 27. között kerülne sor.

Ukrajna elutasította a „népszavazási” terveket, szerintük Moszkva ezzel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést a harctéren elszenvedett veszteségek után.

„Az oroszok azt csinálnak, amit akarnak. Ez nem változtat semmin” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is elítélte az ötletet, és azt is hozzáteszik, soha nem ismernék el egy ilyen népszavazás eredményét.

Sojgu szerint 300 ezer tartalékost hívnak be

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter - egy előre rögzített beszédben – bejelentette, 300 ezer tartalékos katonát hívnak be.  Hozzátette: a frontvonalra küldésük előtt pótlólagos katonai kiképzésben részesülnek majd. 

Az orosz védelmi miniszter szerint Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig a háborúban. Mint fogalmazott, a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint 100 ezer embert, 61 207 halottat és 49 368 sebesültet vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg.

Sojgu közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Súlyos büntetéseket kockáztatnak a dezertőrök

Mint korábban írtuk, az orosz alsóház módosításokat fogadott el a mozgósítással és hadiállapottal kapcsolatos módosításokat a büntető törvénykönyvben.

Ezek az egyhangúlag megszavazott új rendelkezések egyebek között szigorúbb büntetést írnak elő az önkéntes megadás és az egység jogosulatlan elhagyása esetén a mozgósítás és a hadiállapot idején. Az önkéntes megadás háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel járhat majd, ha nem merül fel a hazaárulás gyanúja. A bűncselekményt első alkalommal elkövető katona mentesülhet a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha intézkedéseket tett a szabadulása érdekében, visszatért az egységéhez vagy a szolgálati helyére, és a fogságban töltött idő alatt nem követett el más bűncselekményt, vagy ha cselekedetét súlyos körülmények közrejátszása kényszerítette ki. A katonai egység jogosulatlan elhagyása mozgósítás vagy hadiállapot idején - időtartamtól függően - akár tíz évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ami a duplája a jelenleg kiszabható büntetésnek.

A fosztogatásért akár 15 év is kiszabható lesz, súlyosbító körülménynek minősül majd, ha a bűncselekményt mozgósítás, hadiállapot alatt, háborús időkben követik el. A szabályos parancs megtagadása hadiállapot idején, háborús időszakban, fegyveres konfliktus idején, illetve a katonai vagy harci műveletekben való részvétel megtagadása kettőtől három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. A katonai kiképzésre behívott tartalékosoknak a szerződéses és a sorkatonákkal azonos büntetőjogi felelősségre vonás jár majd a bevonulás elmulasztásáért vagy dezertálásért.

Ciucă: aggodalommal vettük tudomásul Putyin kijelentéseit

Nicolae Ciucă román miniszterelnök „aggodalommal vette tudomásul” Vlagyimir Putyin bejelentéseit a részleges mozgósításról és az ukrajnai Donbász, Herszon és Zaporozsje régiókban a népszavazások megszervezéséről. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: Románia fenntartja kiegyensúlyozott álláspontját és továbbra is higgadtan elemzi az ukrajnai helyzet alakulását a NATO-szövetségesekkel.