Kevesebb repülés, lassabb autózás és otthoni munkavégzés – Brüsszel szerint csak így vészelheti át Európa az iráni háború okozta ellátási sokkot. Az energiaügyi biztos szerint még a béke esetén sem térhetünk vissza a korábbi kerékvágásba. 

Az Európai Bizottság nyomatékosan arra szólította fel az uniós polgárokat, hogy a válság mélyülésének megakadályozása érdekében dolgozzanak otthonról, vezessenek kevesebbet, és lehetőség szerint mérsékeljék a repülővel történő utazásaikat is. A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan a tagállamokat is a megújuló energiaforrások sürgős és nagyléptékű kiépítésére sürgette, mivel az elemzések szerint a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt egy elhúzódó és mély energiaválság fenyegeti a kontinenst.

A koronavírus-járvány legelső, bizonytalansággal teli napjait idéző beszédében Dan Jørgensen energiaügyi biztos kijelentette, hogy Európa rendkívül súlyos helyzettel néz szembe, amelynek egyelőre nem látni a végét. Az uniós energiaügyi miniszterek keddi rendkívüli tanácskozását követően a biztos leszögezte, hogy még egy esetleges közeli békekötés esetén sem térhetne vissza a világ a korábban megszokott kerékvágásba a belátható jövőben. Jørgensen hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben minden megtakarítás létfontosságú, hiszen minél többet teszünk az olajmegtakarításért – különösen a gázolaj és a kerozin terén, annál jobb pozícióba kerül az unió az ellátásbiztonság terén. Ezzel a nyilatkozattal a biztos megerősítette azt a korábbi értesülést, melyek szerint Brüsszel valóban az európaiak utazási és közlekedési szokásainak korlátozását tervezi.

A biztos nyomatékosan kérte a tagországokat, hogy ültessék át a gyakorlatba a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlásait, amelyek a távmunka ösztönzése mellett az autópályákon érvényes sebességkorlátozások legalább 10 km/órával történő csökkentését, a közösségi közlekedés és az autómegosztás fokozottabb támogatását, valamint a magángépjárművek használatának korlátozását, például váltott rendszámos rendszerek bevezetését javasolják a hatékonyabb és takarékosabb vezetési gyakorlatok népszerűsítése mellett. Ez az ötlet kísértetiesen hasonlít a szocialista Románia 80-as évekbeli gyakorlatára.

Kapcsolódó

Megviselheti Romániát az iráni válság – Mit lép a kormány?

Magyarországon a kormány védett árat vezetett be a benzin és a gázolaj esetében, az intézkedés hétfő éjféltől már életbe is lépett.

válság Irán Iráni konfliktus üzemanyagár

Hosszabb távon Jørgensen a megújuló energiaforrások telepítésének megkétszerezésére szólította fel az EU-országokat, hangsúlyozva, hogy ez a krízis kell legyen az a pont, amikor a kontinens végre valóban elindul a teljes energiafüggetlenség felé. Bár a keddi miniszteri találkozó konkrét jogszabályi javaslatok nélkül zárult, a biztos ígéretet tett arra, hogy a Bizottság a közeljövőben egy átfogó, uniós szintű intézkedéscsomagot jelent be. A borús hangulatú nyilatkozatok hátterében az a félelem áll, hogy a világ egy olyan mértékű energiaválság előtt áll, amely meghaladhatja az 1970-es évek nagy olajsokkját is, gazdasági következményei pedig a világjárvány pusztításához lesznek mérhetőek.

Amióta az Egyesült Államok és Izrael több mint egy hónapja megindította az első támadásokat Irán ellen, a kőolaj és a földgáz ára mintegy 70 százalékkal ugrott meg, mivel a globális kínálat egyötöde jelenleg a blokád alatt álló Perzsa-öbölben rekedt. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalások során a miniszterek érintették az állami támogatások kérdését, az energiabiztonságot növelő nukleáris energia szerepét és a bioüzemanyagok arányának növelését is, bár diplomáciai források szerint az ülés elsődleges célja egyelőre csupán a nemzeti válságkezelő stratégiák összehangolása volt.

Globális gazdasági sokk

Mindemellett a Nemzetközi Valutaalap is arra figyelmeztetett legfrissebb elemzésében, hogy a közel-keleti háború egy olyan globális gazdasági sokkot idézett elő, amely súlyos csapást mér a korábbi válságokból éppen csak kilábaló országokra. Az IMF vezető közgazdászai szerint ez a sokk bár világméretű, hatásait tekintve aszimmetrikus: az energiaimportra szoruló nemzetek, a szegényebb államok, valamint a csekély pénzügyi tartalékkal rendelkező országok jóval kiszolgáltatottabbak a következményeknek, mint a gazdagabb, exportorientált vagy jelentős tartalékokkal bíró szereplők.

A válság mélységét mutatja, hogy az iráni háború a történelem eddigi legnagyobb olajpiaci zavarához vezetett, amelynek hátterében elsősorban a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros iráni lezárása áll. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint ezen a szűk tengerszakaszon halad át normál körülmények között a globális olajforgalom 25-30 százaléka, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) 20 százaléka, így a blokád alá kerülő szállítmányok hiánya alapjaiban rengette meg a világpiaci ellátásbiztonságot.

A globális olajpiacon rövid ideig tartott a megkönnyebbülés, amikor Szaúd-Arábia a blokád alá vont Hormuzi-szoros kikerülése érdekében exportjának jelentős részét a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe irányította át. Az elmúlt hetekben napi szinten már 4,6 millió hordó nyersolajat juttattak ki ezen az alternatív útvonalon, ám a kikötő fizikai korlátai – a napi 7 millió hordós kapacitási plafon – miatt ez a megoldás csupán töredékét képes pótolni a Hormuzi-szoros lezárása okozta napi 15 millió hordós kiesésnek.

A helyzetet tovább drámaivá teszi az újabb vörös-tengeri fenyegetés: az Irán által támogatott húszi mozgalom a hétvégén aktívan bekapcsolódott a konfliktusba, ismét veszélybe sodorva a Bab-el-Mandeb-szoros kulcsfontosságú útvonalát a kereskedelmi hajók elleni támadásokkal. Szakértők figyelmeztetnek, hogy már maga a fenyegetés ténye is drasztikusan megemeli a biztosítási és szállítási költségeket, ami közvetlenül hajtja fel az árakat; a Brent típusú kőolaj jegyzése máris 50 százalékot ugrott, elérve a hordónkénti 110 dolláros, azaz körülbelül 500 lejes szintet.