Megviselheti Romániát az iráni válság – Mit lép a kormány?
A Hormuzi-szorosban kialakult blokád és a közel-keleti konfliktus miatt a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy legfeljebb két héten belül egyfajta ársokkban lesz részünk. Ebben a rendkívüli helyzetben csak a kormány hozhat olyan döntéseket, amelyek bizonyos szintig kivédik a lakosság újabb megterhelését. A még mindig elfogadás előtt álló idei költségvetést várhatóan a megszavazása után azonnal módosítani kell az új helyzetre való tekintettel.
Az Északi-tengeren kitermelt Brent olaj hordónkénti árának nagymértékű megemelkedése hatással van a romániai üzemanyagárakra is. Elemzők szerint sürgősségi megoldásokra lenne szükség a kormány részéről egy gazdasági összeomlás elkerülése végett. Eugenia Guşilov energetikai szakértő az Adevărulnak elmondta: a 110 dollár feletti értékek valószínűleg körülbelül 12–14 napon belül jelennek majd meg a romániai árakban. Szerinte az üzemanyag ára akár a 10 lejt is meghaladhatja, ha a hatóságok nem avatkoznak közbe.
De milyen eszközök állnak az állam rendelkezésére? Bogdan Ivan energiaügyi miniszter közölte: a kormánynak öt beavatkozási forgatókönyve van, s a helyzet alakulásától függően fognak beavatkozni. Az egyik vizsgált lehetőség az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó és egyéb adók ideiglenes csökkentése, melyek a végső üzemanyagár közel 70 százalékát teszik ki. Eugenia Guşilov szakértő szerint az egyik lehetséges intézkedés az 50 banis literenkénti támogatás újbóli bevezetése lehet, ahogyan 2022–2023-ban történt.
„Egy másik megoldás a jövedéki adó csökkentése lehet. Bulgária a jövedéki adót az európai minimum szinten tartotta, ez körülbelül 30 eurócentet jelent literenként, míg Romániában ez majdnem a duplája: körülbelül 60 eurócent a benzin esetében, és mintegy 55 eurócent a dízelnél” – magyarázta Eugenia Guşilov. Az árakat illetően a szakértő ellátási zavarok lehetőségére is figyelmeztet, mivel a Hormuzi-szorost már egy hete részben blokkolták.
Kapcsolódó
Guşilov arra figyelmeztetett, hogy Románia különösen sebezhető helyzetben van, mivel évente körülbelül 2,5 millió tonna kőolajat termel, miközben közel 9 millió tonnát importál. „Európa nem termel elegendő kőolajat: az energiaigény mintegy 80 százalékát importból fedezik. Bármilyen, hordónként 100 dollár feletti ár komoly nehézséget jelent egy olyan gazdaság számára, amely ennyire függ az importtól” – magyarázta a szakértő.
A Dumitru Chisăliță által vezetett Intelligens Energia Egyesület (AEI) a kormánynak írt nyílt levelében azt írja, a leghatékonyabb rövid távú fiskális intézkedés nem az általános ársapka bevezetése vagy a jövedéki adók teljes csökkentése lenne, hanem a célzott kompenzáció a rendszerszintű hatással bíró ágazatoknak: áruszállítás, tömegközlekedés, mezőgazdaság, élelmiszer-elosztás, hulladékgazdálkodás, mentők, tűzoltók és közüzemi szolgáltatók.
A benzin esetében a magyar védett ár 595 forint
Magyarországon a kormány védett árat vezetett be a benzin és a gázolaj esetében, az intézkedés hétfő éjféltől már életbe is lépett. Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként, e fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak. „Az állami tartalékkészleteket felszabadítjuk, és ezzel biztosítjuk az ellátást” – írta Facebook bejegyzésében a kormányfő. A védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, s azt a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Romániának közben még mindig nincs elfogadott költségvetése az idei évre. Miután az iráni válság miatt a költségvetés pilléreit, elsősorban a költségvetési hiányra és a gazdasági növekedésre vonatkozó adatok újra kellene tervezni. A büdzsét várhatóan az eddig rögzített változatban fogadják el március végéig, de annak megszavazása után azonnal elkezdődhet a költségvetési módosítás tervezése.
Aurelian Dochia közgazdász, egyetemi professzor úgy véli, egyszerűbb lett volna a helyzet, ha az ország rendelkezne idei költségvetéssel. Szerinte most a kabinet olyan büdzsét kénytelen elfogadni, ami hamis előfeltételekre épül. Szakértők úgy látják, az inflációs előrejelzések (3,9 százalék az év végére, a Román Nemzeti Bank becslése alapján) már nem érvényesek. Az állam magasabb kamatokra számíthat a hitelek esetében, valamint nagyobb, 6,2 százalékos GDP-deficitre, mint amit az idei évre tervezett. „A kőolaj árának 10 százalékos emelkedése az előre jelzett inflációhoz további 0,4–0,5 százalékpontot adhat, ami negatív hatással van a fogyasztásra. Ez a gazdasági növekedési előrejelzések lefelé történő kiigazításához vezethet (jelenleg 1 százalék – a szerk.)” – mondta Ciprian Dascălu, a Román Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza.
CSAK SAJÁT
.jpg)
