A flensburgi székhelyű Kisebbségi Ügyek Európai Központja (ECMI) alapításának 25 éves évfordulója ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző európai államok mennyire másképp viszonyulnak a kisebbségi kérdéshez.

Az ECMI egy olyan nemzetközi tudásközpont, amelyet Németország, Dánia és Schleswig-Holstein tartomány közösen hozott létre a kisebbségvédelemmel kapcsolatos interdiszciplináris tudás felhalmozására és továbbadására. 

Pénteken délután, a kerek évforduló alkalmából szervezett flensburgi kerekasztal-beszélgetésen Vincze Loránt RMDSZ-esz európai parlamenti képviselő, az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke rámutatott: a fenti példával ellentétben más uniós tagállamok még mindig a 19. századi nemzetállami szemléletet vallják, és hangosan tiltakoznak a kisebbségi jogok uniós szintre emelése ellen. Hozzátette: Románia is ezek közé tartozik, mivel nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat, és tart attól, hogy uniós nyomás nehezedjen rá annak érdekében, hogy a magyar közösségnek önálló döntési jogot biztosítson a kisebbségi oktatás és kultúra megszervezésében.

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság ezen tagállamok elavult szemléletét tette magáévá, annak ellenére, hogy az Európai Unió a közös értékek fontosságát hangsúlyozza – mondta az EP-képviselő. Rámutatott: ennek ellenére sikerült a kisebbségvédelmet az unió napirendjére emelni, és ezt a munkát folytatni kell. Erre meglátása szerint az Európa jövője konferencia újra lehetőséget ad, amelynek keretében Flensburgban és Erdélyben szervez a FUEN kisebbségi konferenciákat a jövő év első felében.

A közönség kérdéseire válaszolva Vincze Loránt kifejtette: egyetért az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával, Fernand de Varennes-nel abban, hogy a kisebbségi jogok emberi jogok. E tekintetben a nemzetközi kapcsolatokban is alapelvvé kellene váljon, hogy a megszerzett jogokat nem lehet elvenni.  Ez szerinte az ukrajnai problémákat is megoldaná, hiszen az ottani magyar, román, lengyel közösségek évszázadok óta rendelkeztek kisebbségi oktatással, ez a jog tehát továbbra is megilleti őket.

Kifejtette: Ukrajna problémája az, hogy sok állampolgára oroszul beszél, és nem az, hogy a magyarok vagy a románok használják a saját nyelvüket. Hozzátette: általánosságban sem tartja jó iránynak, hogy az országok megköveteljék az államnyelv ismeretét polgáraiktól: bár annak ismerete az egyén érdekét szolgálja, az egyén döntésének kell maradnia, hogy akar-e élni az ezáltal biztosított lehetőségekkel.

Vincze Loránt arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek fontos kisebbségvédelmi fejleményeit háború és véres konfliktusok előzték meg. Sajnos ez a döntéshozatal működési mechanizmusa, és ezen kell változtatnunk, hiszen senkinek nem érdeke az újabb konfliktusok kirobbanása, nem szabad ezt megvárni, hanem arra kell törekedni, hogy párbeszéddel találjunk jó megoldásokat – fejtette ki.