A koronavírus-járvány tovább marginalizálta az európai roma közösségeket, még több roma család került a szegénységi küszöb alá – jelentette ki Helena Dalli, az Európai Bizottság esélyegyenlőségért felelős tagja az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele témájában tartott csütörtöki vitában.

A biztos elmondta: az emberek méltósága alapvető érték, de sok roma még mindig rasszizmusnak és diszkriminációnak van kitéve. Emellett az uniós tagállamokban a romák nagy része elégtelen lakáskörülmények között él, munkaerőpiaci részvételük korlátozott.

Mint mondta, a felülvizsgált uniós romastratégia, amelyet a testület októberben mutatott be, hosszú távú megközelítést alkalmaz, továbbá a romák esélyegyenlősége, társadalmi részvétele és befogadása mellett továbbra is kulcsterületként kezeli az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és lakhatáshoz való hozzáférésük javítását. A brüsszeli testület mindezeken a területeken új célkitűzéseket és ajánlásokat terjesztett a tagállamok elé.

Azt is megemlítette, hogy az Európai Unió a társadalmi sokszínűséget is fontosnak tartja, tehát a különböző társadalmi csoportokba tartozó romák, a fogyatékossággal élők, a fiatalok, az idősek és az LMBTI-közösséghez tartozók társadalmi befogadását is célul tűzte ki.

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő: a munkahelyteremtés és az oktatás a kulcs

Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke üdvözölte a portói uniós szociális csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői által elfogadott dokumentumokat. Ugyanakkor hozzátette, hogy az Európai Parlament már 2010-től a csúcstalálkozón megfogalmazottak fontosságát hangsúlyozza.

Nyomatékosította továbbá, hogy a romák problémáinak előtérbe helyezése elengedhetetlenül szükséges az uniós helyreállítási alap programjainak eredményességéhez, e téren a Magyarország által meghatározott célok mintaként szolgálhatnak minden tagállam kormányzata számára. „A diszkrimináció megszüntetése csak munkahelyteremtéssel és az oktatás fejlesztésével történhet meg” – jelentette ki a képviselő.

Kiemelte, hogy a járvány okozta válsághelyzet legnagyobb vesztesei Európa szegényei, így az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata olyan gazdasági lépések meghatározása, melyek a diszkrimináció megszüntetése mellett az integráció folyamatát is képesek előirányozni. Így olyan intézkedésekre van szükség, melyek elősegítik, hogy „a szegények és romák integrációja, gazdasági bekapcsolásuk az európai társadalomba végre megtörténhessen” – mondta Járóka.

„Az európai romák több mint 800 éve tagjai az európai társadalomnak, a gazdasági integrációnkhoz és kultúránkhoz hozzájárultak. Ennek mértékében kérem az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy jobb szakmai javaslatokkal támogassák a tagállamokat a romák integrációjában” – zárta gondolatait a fideszes politikus.

Jogi keretre is szükség lenne az ajánlások mellett

Donáth Anna, a Momentum uniós parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Hajdúhadház fideszes polgármestere, Csáfordi Dénes tizenkét roma családot akar kitelepíteni szociális bérlakásokból a felzárkóztatásukra szánt uniós források felhasználásával. Hangsúlyozta, hogy az EU ez idő alatt stratégiákat és ajánlásokat fogad el, amelyek addig nem érnek semmit, amíg nem válnak jogilag kötelező érvényűvé, és ellenőrizhetővé az unió által, mert egyes tagállamok vezetői szabotáljak céljaikat.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő azt hangsúlyozta hogy egyelőre nincsen politikai akarat az EU-tagországokban, egyes tagállamok nem támogatják a romastratégia megvalósítását. Mint mondta, az EU-nak megfelelő lendületet kell adnia, ami nemcsak vitából kellene, hogy álljon, de akár egy jogi keretet is meghatározhatna. Hozzátette, hogy a stratégia megvalósítása téren országspecifikus ajánlásokra is szükség lenne.

(Címlapfotó: Adobe Stock Photo)