Ne javasoljanak Ukrajnának tűzszünetet az orosz csapatok teljes kivonása nélkül, mert ez „lehetetlen” – kérte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja csütörtökön a Twitteren.

Leszögezte: az ukrán társadalomnak nincs szüksége egy új „Minszkre”, mert az nem képes szavatolni, hogy a háború néhány éven belül ne kezdődjön újra. Podoljak a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből létrehozott, úgynevezett minszki összekötőcsoportra utalt, amelyet a Donyec-medencei fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésére hoztak létre. „Amíg Oroszország nem áll készen területeink teljes felszabadítására, a mi tárgyalási platformunk: fegyverek, szankciók és pénz” – hangoztatta az elnöki tanácsadó.

Do not offer us a ceasefire - this is impossible without total Russian troops withdrawal. Ukraine is not interested in new "Minsk" and the war renewal in a few years. Until ???????? is ready to fully liberate occupied territories, our negotiating team is weapons, sanctions and money.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) May 19, 2022

Az Ukrajinszka Pavda hírportál emlékeztetett arra, hogy jelenleg szünetelnek a béketárgyalások Kijev és Moszkva között, utóbbi szerint az ukrán fél szakította meg a folyamatot. Podoljak viszont Moszkvát tette ezért felelőssé. Azt mondta, hogy több oka is van az egyeztetések szünetelésének, köztük az, hogy „Oroszország nem érti meg, hogy a háború már semmilyen értelemben nem az ő szabályai, menetrendje vagy tervei szerint zajlik, és nem ismeri fel, hogy teljesen más feltételek mellett kell kilépni a háborúból, mint amivel korábban indokolták annak elindítását”.

Kuleba: EU-tagjelölti státust vár el

Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében kijelentette, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státust vár el, és sértőnek tartja, ha cserébe más formátumokat ajánlanak fel neki. „Az Ukrajna európai perspektívájával kapcsolatos stratégiai kétértelműség, amelyet egyes európai fővárosok az elmúlt években követtek, kudarcot vallott, és véget kell nekik vetni” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy szerinte „ez csak felbátorította” Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs szüksége semmiféle pótmegoldásra, mert azzal Ukrajnát „másodosztályúként” kezelnék, és ez sérti az ukránok érzéseit.

Strategic ambiguity on Ukraine’s European perspective practiced by some EU capitals in the past years has failed and must end. It only emboldened Putin. We do not need surrogates for EU candidate status that show second-class treatment of Ukraine and hurt feelings of Ukrainians.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 19, 2022

Három hónappal hosszabbíthatják meg a hadiállapotot

Fegyir Venyiszlavszkij, az ukrán elnök alkotmánybírósági képviselője egy tévéműsorban közölte, hogy a parlament elé beterjesztett javaslat alapján a korábbiakkal ellentétben most nem harminc nappal, hanem három hónappal tervezik meghosszabbítani a hadiállapotot. Ezt azzal magyarázta, hogy az ellentámadás több időt vesz igénybe, mint a védekezés. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a parlament a hadiállapotot bármikor törölheti. Emlékeztetett arra, hogy február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított teljes körű háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot. Ezt követően Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezésére már két alkalommal – márciusban és áprilisban – harminc-harminc nappal meghosszabbították a hatályát, s most május 25-ig van érvényben.

Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója csütörtökön arról számolt be, hogy az orosz erők ismét légicsapást mértek Bahmut városra, és a lövedékek egy ötemeletes lakóépületbe, egy magánházba és egy irodaházba csapódtak. Hozzátette, hogy a magánház romjai alól hat embert mentettek ki a szakemberek, az állapotuk szavai szerint kielégítő. A többi épületben senki sem sérült meg. A kormányzó ismételten arra kérte a lakosokat, hogy aki tudja, hagyja el a Donyec-medencét, mert a régióban „nincs biztonságos hely”.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében is azt írta, hogy az orosz erők elsősorban a keleti műveleti övezetben hajtottak végre az elmúlt napban támadásokat. „Az ellenség fő erőfeszítései a donyecki irányra összpontosulnak” – írta a katonai vezetés. A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 28 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 203 orosz repülőgépet, 167 helikoptert, 13 hadihajót, 1254 harckocsit, 3063 páncélozott harcjárművet, 595 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 199 rakéta-sorozatvetőt.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán légierő mintegy húsz ellenséges páncélozott járművet semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy orosz vadászgépet Harkiv térsége felett.

Az Ukrajinszka Pravda a közösségi oldalakon megjelent videófelvételek alapján arról adott hírt, hogy Harkivban eltávolították I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem köztéri szobrát, egyelőre nem tudni, kinek az utasítására.