Újabb népirtás kezdődött Dárfúrban

Miközben a világ Ukrajnára és Izraelre figyel, túlélők és szemtanúk beszámolói szerint a hónap elején az RSF és vele szövetséges arab milíciák több száz civilt gyilkoltak meg vagy sebesítettek meg a nyugat-dárfúri Ardamatában.

„A lényeg ez: amikor népirtás zajlik, nem várhatunk öt vagy hat vagy hét hónapot. Ez egy katasztrófa, amire a nemzetközi közösségnek kötelessége reagálni” - jelentette ki Joe Biden a szudáni Dárfúr régióban zajló etnikai tisztogatással kapcsolatban. Egy menekültjogi szervezet osztotta meg a Youtube-csatornáján a nyilatkozatot, amelyben Biden azt is mondja, hogy „ezt a döntést az elnöknek kell meghoznia”. Apró szépséghiba, hogy a jelenlegi elnök 2007-ben, szenátorként mondta az idézett mondatokat, államfőként hallgat – mutat rá a Refugees International.

A Biden-adminisztráció utoljára június elején foglalkozott a szudáni helyzettel, amikor gazdasági szankciókkal és utazási korlátozásokkal sújtotta „a Szudán demokratikus átmenetének aláásásáért felelősöket, illetve a bűnrészeseket”. Pedig a korabeli sajtóbeszámolók szerint elnökjelöltként arról beszélt, hogy „ha népirtásról érkeznek jelentések”, azonnal bevetné” az amerikai erőket.

Közel két évtized után Szudánban ismét népirtás zajlik. A hadsereg és az ország katonai vezetésével szemben álló paramilitáris szervezet közötti harcok miatt több mint hétmillió ember vált földönfutóvá. Az ENSZ Menekültügyi Szervezete (IOM) szerint ez a legnagyobb úgynevezett belső menekültválság világszerte.

A harcok áprilisban újultak ki Szudánban két rivális tábornok irányításával. Az egyik oldalon a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) állnak élükön a Szudánt irányító átmeneti Szuverén Tanács elnökével, Abdel Fattah Burhánival, a másikon a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) félkatonai szervezet Burháni korábbi helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo vezetésével.

Szudáni menekültek | Fotó: Facebook/Action Against Hunger

A két tábornok részt vett az ezredforduló egyik legvéresebb népirtásában, a dárfúri felkelés leverésében. Burháni akkoriban a hadsereg regionális parancsnoka volt, Hamdan pedig a hírhedt dzsandzsavíd milíciákat vezette. A kegyetlenkedéseikkel érdemelték ki Szudán egykori diktátorától a későbbi vezetői pozíciójukat. Amikor 2019-ben a szudániak fellázadtak a rezsim ellen, a diktátor kettejüket bízta meg a forradalom leverésével. Ők kihasználták az alkalmat, eltávolították a hatalomból a diktátort, és a helyére ültek. A nemzetközi közösség megnyugtatása érdekében aláírtak egy hatalommegosztási megállapodást, amelynek értelmében 2021 végén át kellett volna adniuk a hatalmat egy polgári kormánynak, azonban a határidő közeledtével ismét összefogtak, és puccsal eltávolították a civil miniszterelnököt. Ezt követően egymás torkának estek.

Az újabb atrocitások november 4-én kezdődtek, miután az RSF kiszorította a hadsereget Nyugat-Dárfúr tartomány fővárosának Ardamata negyedéből. A paramilitáris erők és a szövetséges arab milíciák iszonyú mészárlásba kezdtek a nem arab, maszalit kisebbség körében.

Túlélők és szemtanúk beszámolói szerint válogatás nélkül öltek férfiakat, nőket és gyerekeket. A mészárlás egyértelműen etnikai indíttatású - közölte az Amnesty International.

A Reuters beszélt olyan szemtanúkkal, akik „nagy számú” maszalit fogoly kivégzéséről számoltak be. A mészárlás - amelyet az RSF tagad - egy futballpályán, illetve egy hídon történt a tartományi fővárosban, Geneinában. Ugyanott néhány hónapja már végrehajtottak egy mészárlás- és nemierőszak-kampányt azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a maszalitokat elűzzék; most visszatértek, hogy „befejezzék a munkát” - írja a Reuters.

Fotó: Brian Krassenstein/Twitter

A civil áldozatok pontos száma nem ismert, az Európai Unió becslései szerint ezer körülire tehető. Egy helyi orvos, Hasszán Zakarija, aki egy tábori kórházat működtetett a harcok idején, összeállított egy 880 nevet tartalmazó listát az áldozatokkal, akiket állítása szerint április 24. és június 9. között öltek meg. Úgy becsülte, hogy összesen legalább négyezer halott és több mint tízezer sebesült lehet a városban.

Az erőszak kirobbanása előtt Geneidának 540 ezer lakosa volt az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint, többségük a maszalit etnikumhoz tartozott. Jelenleg csaknem félmillióan élnek a határ túloldalán, Csádban létrehozott menekülttáborokban. A mostani mészárlás előtt már csak Ardamatában élt kisebb számú maszalit.

A CNN felhívja a figyelmet az etnikai tisztogatás egy másik eszközére: a gyilkosságok és a nemi erőszak mellett az RSF tervezett kampányt folytatott a nem arab színesbőrű férfiak és nők rabszolgasorba taszítására Geneinában. Az amerikai hírtelevízió a határ csádi oldalán fekvő Adre menekülttáborban több mint egytucat szemtanúval beszélt, akik beszámoltak emberek tömeges elrablásáról, illetve adásvételéről.

A CNN megjegyzi: a nők elrablása elterjedt gyakorlat a Szudán északi részén található arab többségű területeken is, azonban esetükben az RSF harcosai váltságdíjat követelnek a szabadon bocsátásukért. Ezzel szemben Nyugat-Dárfúrban a nem arab törzsekből származó, elfogott nőkkel másképpen bánnak: többnyire rövid időre tartják fogva őket, a szexuális kizsákmányolás nyilvánvaló céljával.

Az RSF nem válaszolt a legutóbbi harcok során elkövetett gyilkosságokról és fosztogatásokról szóló beszámolókkal kapcsolatos kérdésekre. Egy november 13-i közleményükben ugyanakkor közölték, hogy Dagalo tábornok elrendelte az Ardamatában történtek kivizsgálását, és „nem kímél senkit, aki részes az ártatlan civilek elleni erőszakban”. A milíciavezér fogadkozása nem sokat jelent, ugyanis korábban már megígérte a geneinai atrocitások kivizsgálását is.

A mintegy 1,8 milliós Nyugat-Dárfúrban az erőszak nem korlátozódott a tartományi fővárosra, etnikai tisztogatás zajlik más régiókban is. Ezek világosan nyomon követhetők a Reuters által közölt műholdfelvételeken ott, ahonnan túlélők az otthonaik felégetéséről számoltak be.

Megfigyelők szerint a szudáni konfliktus „totális káosz”. Egyrészt a harcoló felek több mint félévi háborúskodás után még mindig bíznak abban, hogy képesek számottevő előnyre szert tenni a harctéren, következésképp nem hajlandók békét kötni. Másrészt a konfliktusban a legkülönfélébb külső szereplők érdekeltek - az Egyesült Arab Emirátusok, Oroszország, Egyiptom, Csád -, és ezek tevőlegesen is támogatják a két fél valamilyekét. Történtek diplomáciai erőfeszítések a béke irányába, de eddig a tartós tűzszünet is elérhetetlennek tűnt, a fent említett valós érdeklődés hiánya miatt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?