Trump elleni merénylet: a titkosszolgálat elismerte, hibázott – a Meta bocsánatot kért

A felelősök elszámoltatását és elbocsátását követelték szenátorok a Donald Trump republikánus elnökjelölt ellen elkövetett sikertelen merényletkísérlet vizsgálatának keretében kedden Washingtonban tartott szenátusi meghallgatáson.

Az amerikai Kongresszus felsőháza belbiztonsági bizottságának tagjai a hivatalban lévő és a volt elnökök védelmét ellátó Titkosszolgálat (Secret Service) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettesét kérdezték a július 13-án történtekkel kapcsolatban, számol be az MTI.

Richard Blumenthal demokrata párti és Lindsey Graham republikánus szenátor egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy azok, akik az esemény biztonságáért feleltek, az általuk mutatott hozzá nem értés és elkövetett hibák révén nem csak a korábbi elnök és a közönség tagjainak életét kockáztatták, hanem saját munkatársaik épségét is. A politikusok egyben elszámoltatást és elbocsátást mondtak szükségesnek.Fotó: Agerpres A július 13-án történtekkel kapcsolatban Ronald Rowe, a Titkosszolgálat megbízott igazgatója elismerte a hibákat, és elmondta, hogy a lövések eldördülésének pillanatáig az esemény védelmét biztosító mesterlövészeknek nem volt tudomásuk arról, hogy a korábban gyanúsnak talált Thomas Matthew Crooks – aki a merényletet végül elkövette – fegyverrel rendelkezik. A kiemelt személyek biztonságáért felelős szolgálat vezetője arra hivatkozott, hogy úgy tudták, a gyanús személy ügyével a helyi hatóságok foglalkoznak.

Ronald Rowe azt ígérte, hogy a felelősségre vonás megtörténik, de nem akar elsietett módon ítéletet mondani, amire reagálva Josh Hawley republikánus szenátor éles hangon bírálta a szolgálat eljárását, rámutatva: a felelősség első látásra megállapítható, hiszen a volt elnököt meglőtték.

A meghallgatáson a szenátorok megkérdezték azt is, hogy miért engedték fel Donald Tumpot a színpadra több mint negyed órával azt követően, hogy több forrásból is gyanús személyről érkezett bejelentés, amire a titkosszolgálati vezető megismételte, hogy gyanúról volt szó, arról, hogy fegyver is van az illetőnél, senki nem beszélt.

A Titkosszolgálat vezetője arra a felvetésre miszerint a jelentések szerint Donald Trump választási gyűlése előtt a hatóság technikai problémák miatt nem tudta üzembe állítani a terület ellenőrzésére szolgáló drónt, azt mondta, hogy nincs rá magyarázata, ahogy azzal kapcsolatban is értetlenségét fejezte ki, hogy a volt elnököt védő mesterlövészeket miért nem úgy helyezték el, hogy rálátásuk legyen arra az épületre, ahonnan a lövések eldördültek.

A támadás pontos indítékát a nyomozás eddig nem állapította meg, de az kiderült, hogy Thomas Matthew Crooks 2023 tavasza óta 2024 első felének végéig 25 alkalommal vásárolt fegyvert, töltényeket, vagy robbanóeszköz készítéséhez szükséges anyagot, minden egyes alkalommal álnéven. A nyomozás megerősítette azt is, hogy a támadó a légkondicionáló-berendezés dobozán felmászva jutott fel az üzemi épületegyüttes tetejére, majd több összekapcsolódó tetőn átmászva foglalta el végső helyét, ahonnan tüzet nyitott, és ahol a merényletet követően egy mesterlövész egyetlen lövéssel végzett vele.

Paul Abbate, az FBI igazgatóhelyettese a szenátusi meghallgatáson elmondta, hogy azonosítottak egy közösségi médiafiókot, amely a feltételezés szerint a támadóhoz köthető, és amelyről 2019 és 2020 között több mint 700 bejegyzést adtak ki, köztük antiszemita és egyéb szélsőséges tartalommal. Hozzátette, hogy a médiafiók továbbra is nyomozás tárgya.

A Donald Trump ellen július 13-án, a Pennsylvania állambeli Butler-ben elkövetett sikertelen merénylet eddigi egyetlen személyi következménye a Titkosszolgálat igazgatójának lemondása volt. Kimberly Cheatle, a republikánus és demokrata párt felől érkező felszólítások nyomán a múlt héten jelentette be, hogy megválik pozíciójától. Az ő helyét foglalta el megbízott igazgatóként korábbi helyettese, Ronald Rowe, aki a keddi szenátusi meghallgatáson is részt vett.

Korlátozta a Facebook a merénylet után készült fényképeket

Közben a Meta amerikai internetes óriásvállalat közleményben elnézést kért, amiért a rendszerhibára hivatkozva korlátozott volt a Donald Trump elleni merénylet után készült fényképek nyilvánossága a közösségi médium felhasználói számára.

Dani Lever, a Meta kommunikációs vezetője úgy nyilatkozott, hogy a rendszerben fellépett hiba okozta az esetet, amit azóta elhárítottak. A Facebookot is működtető médiavállalat szóvivője egyben bocsánatot kért. Az ügyet felhasználók egy másik közösségi oldalon, az X-en hozták nyilvánosságra, ahol saját tapasztalataikról beszámolva azt írták, hogy Facebook „független tényellenőrökre" hivatkozva manipuláltnak, „módosítottnak" sorolta be a Donald Trumpról, közvetlenül az ellene megkísérelt merénylet után készült fényképeket.

A volt elnök, és republikánus elnökjelölt Truth Social nevű közösségi médiaoldalán reagált az esetre, és cenzúrával vádolta a Facebookot, valamint a Google-t, amely állítása szerint hasonló módon korlátozta a merényletet követően róla készült fotók nyilvánosságát.

Mint ismert, a merényletkísérlet során Donald Trump a fülén sérült meg. A választási gyűlés egyik résztvevője, Corey Comperatore életét vesztette, míg két másik ember életveszélyes sebesüléseket szenvedett. Július végén mindkettőjüket kiengedték a kórházból.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?