Az európaiak bizalma az Egyesült Államok által nyújtott biztonsági garanciák iránt történelmi mélypontra süllyedt – derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) legfrissebb felméréséből.

A kutatás szerint tizenöt európai ország polgárai közül már csak minden tizedik tekinti az Egyesült Államokat szövetségesnek, miközben a megkérdezettek többsége kételkedik abban, hogy Washington katonai segítséget nyújtana számukra egy esetleges támadás esetén – írja a The Guardian.

A szerdán közzétett jelentés a következő hetekben Franciaországban és Törökországban megrendezésre kerülő, kiemelt jelentőségű G7- és NATO-csúcstalálkozók előtt készült. A tanulmány szerzői szerint az eredmények „mély európai bizalmatlanságot” tükröznek az Egyesült Államokkal szemben, számol be a Digi24 hírportál.

A kutatás ugyanakkor rámutat arra is, hogy bár sok európai arra számít, hogy Donald Trump távozása után javulhatnak a transzatlanti kapcsolatok, addig is egyre többen támogatják az európai védelem megerősítését, hogy csökkentsék az Egyesült Államok kiszámíthatatlanságából fakadó kockázatokat.

A jelentés szerint az amerikai elnök közel-keleti politikája, a Grönlanddal kapcsolatos fenyegető kijelentések, az európai katonai bázisokról történő csapatkivonás lehetősége, valamint a NATO jövőjével kapcsolatos bizonytalanság mind hozzájárultak ahhoz, hogy Európa pragmatikusabb megközelítést alakítson ki biztonságpolitikájában.

„Az egész kontinensen egyértelmű támogatás mutatkozik a Washingtontól való függőség csökkentése iránt” – nyilatkozta Jana Kobzová, a tanulmány társszerzője és az ECFR vezető kutatója. Hozzátette: az európaiak egyre nyitottabbak a védelmi kiadások növelésére, és figyelemre méltó bizalommal vannak afelől, hogy szomszédos országaik segítséget nyújtanának egy válsághelyzetben.

Paweł Zerka, a jelentés másik társszerzője szerint a közvélemény részéről egyértelmű igény mutatkozik a nagyobb stratégiai autonómiára, valamint arra, hogy Európa megvédje magát az amerikai biztonsági garanciák körüli bizonytalanságoktól. Véleménye szerint ez lehetőséget teremt az európai vezetők számára, hogy gyorsabban és határozottabban lépjenek előre a közös biztonságpolitika terén.

Az Egyesült Államok: nélkülözhetetlen partnerből vitatott szereplő

A májusban végzett felmérés Ausztria, Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság lakosainak véleményét vizsgálta.

Az eredmények szerint átlagosan mindössze 11 százalék tekinti jelenleg az Egyesült Államokat szövetségesnek. Ez az arány fél évvel ezelőtt még 16 százalék, 2024 novemberében pedig 22 százalék volt.
A legelterjedtebb álláspont ma az, hogy az Egyesült Államok „szükséges partner”. Ugyanakkor az európaiak 13 százaléka riválisként, 12 százaléka pedig egyenesen ellenfélként tekint Washingtonra.

A vizsgált országok többségében a lakosság már nem bízik abban, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtana egy támadás esetén. Bulgária kivételével még azokban az országokban is – például Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában vagy Svédországban –, ahol erős a jobboldali radikális pártok támogatottsága, a legtöbben úgy vélik, hogy legalább néhány európai ország segítségükre sietne egy ilyen helyzetben.

Növekvő támogatás az európai védelem megerősítése mellett

A felmérés szerint az európaiak átlagosan négy százalékponttal nagyobb arányban támogatják a nemzeti védelmi kiadások növelését, mint egy évvel korábban. Olaszország az egyetlen ország, ahol egyértelmű többség továbbra is ellenzi ezt az intézkedést.

A válaszadók átlagosan 47 százaléka támogatja, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel finanszírozza a magasabb védelmi kiadásokat, míg 35 százalék ellenzi ezt. A legerősebb támogatás Portugáliában (59%), Dániában (56%), Hollandiában (55%) és Spanyolországban mutatkozott.

A vizsgált országok többségében a válaszadók szerint csökkenteni kellene az amerikai katonai felszerelésektől való stratégiai függőséget. A „vásárolj európait” elv támogatottsága különösen magas Dániában (75%), Hollandiában (72%), Svédországban (70%), Portugáliában (69%), Franciaországban (66%), Svájcban (64%), valamint az Egyesült Királyságban és Spanyolországban (egyaránt 62%).

Ugyanakkor jóval kisebb támogatás övezi azt az elképzelést, hogy a védelmi költségvetések növelése érdekében csökkentsék a belföldi közkiadásokat. Az ellenállás legerősebb Olaszországban (63%), Ausztriában (59%), Németországban (56%), Spanyolországban (54%) és Dániában (52%).
A NATO helyett kizárólag európai védelmi rendszer létrehozását csupán a megkérdezettek 29 százaléka támogatná.

A felmérés szerint szinte valamennyi vizsgált országban – Bulgária kivételével – az a meghatározó vélemény, hogy az Egyesült Államok és Európa kapcsolatai várhatóan javulni fognak Donald Trump távozása után. Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában és Svédországban a válaszadók több mint 60 százaléka osztja ezt a nézetet.

Megosztó Ukrajna uniós csatlakozása

Bár az energiaárak emelkedése továbbra is érzékenyen érinti Európát, a megkérdezettek 44 százaléka úgy véli, hogy az orosz olaj- és gázimport újraindítása „meglehetősen rossz” vagy „nagyon rossz” döntés lenne.

Eközben Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvése továbbra is megosztja az európai közvéleményt. Magyarországon, Bulgáriában, Ausztriában, Németországban, sőt még Észtországban is – amely a kijevi vezetés egyik leghatározottabb támogatója – többen ellenzik Ukrajna felvételét a jelenlegi körülmények között, mint ahányan támogatják azt.