Törökország uniós gesztust is vár a svéd NATO-tagságért cserébe 

Törökország újabb feltételt lebegtetett meg a vilniusi NATO-csúcs előtt Svédország csatlakozását illetően. Ankara brüsszeli jelzést vár a jelenleg befagyott török uniós csatlakozás ügyében, s továbbra sem elégedett Stockholmnak a kurd terrorizmushoz kapcsolatos hozzáállásával.        

Az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat, hogy Ankara csatlakozhasson az EU-hoz, mielőtt a török parlament jóváhagyja Svédország NATO tagságát - jelentette ki Tayyip Erdogan török elnök hétfőn. A vilniusi NATO-csúcs ma esti kezdése előtt Törökország államfője - a Reuters beszámolója szerint - azt is elmondta: Stockholm csatlakozása a tavaly nyáron, a szövetség madridi csúcstalálkozóján megkötött megállapodás végrehajtásán múlik, és ezzel kapcsolatban senki ne várjon kompromisszumokat Ankarától.

A Politico arról írt, hogy Erdogan nem lát elegendő előrelépést sem Svédország részéről, hogy támogatni tudja a svédek NATO-csatlakozását, erről pedig már Joe Biden is tud. A török elnök ugyanis jelezte ezt amerikai kollégájának vasárnap, a NATO-tagországok vezetőinek csúcstalálkozója előtt – írja a lap, amelyet a hvg.hu idézett. Erdogan szerint Svédország ugyan tett néhány lépést a NATO-csatlakozás felé, megváltoztatták a terrorizmusellenes törvényt is, viszont az országban több kurdbarát csoport továbbra is tüntetéseket tart – ez pedig zavarja a törököket. Olyannyira, hogy a török adminisztráció levelében az áll: mindez „semmissé teszi az eddig megtett lépéseket”. Erdogan és Biden Vilniusban négyszemközt is egyeztetni fognak, itt pedig minden bizonnyal elő fog kerülni a svéd NATO-tagság kérdése is. Ulf Kristensson svéd miniszterelnök is talákozik a török elnökkel hétfő délután Vilniusban. 

Erdogan egyelőre hajthatatlan Fotó: Agerpres

A svédek még tavaly, az orosz–ukrán háború kitörése után nem sokkal adták be jelentkezésüket a NATO-hoz a finnekkel együtt. Helsinki április negyedike óta már a szervezet tagjának mondhatja magát, Stockholm csatlakozása azonban megrekedt, mivel ehhez minden tagország beleegyezésére szükség van, és Törökország egyelőre nem ratifikálta. A Világgazdaság által idézett Guardian szerint egyes politikai elemzők úgy gondolják, hogy a Fehér Ház attól tart, a Kreml a Törökországgal való kapcsolatát próbálja felhasználni, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között. Éppen emiatt Biden megpróbálja arra ösztönözni a török elnököt, hogy hagyja jóvá Svédország kérelmét. Sajtóhírek szerint a két vezető még az utazás előtt telefonon beszélt egymással, és az egyeztetésen szóba került az F-16-os vadászgépek Törökországnak történő eladása is. A vadászrepülők ügye régóta húzódik. Bár mindkét ország NATO-tag, Washington a török–görög konfliktus miatt ódzkodott Ankara felfegyverzésétől, mivel Görögország is fontos partner számára.

Csiki Varga Tamás, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az Infostartnak azt mondta, a szövetség vár valamilyen típusú engedményt, legalább egy politikai állásfoglalást a török elnöktől, ugyanakkor Erdogan a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott vasárnapi egyeztetésen arról beszélt, hogy meglátása szerint Svédország még nem érett a NATO-tagságra. A szakértő szerint ennek nem NATO-biztonsági okai vannak, hanem a törökországi terrorizmushoz van köze, a kurdokhoz kapcsolódó stockholmi megítélés váltja ki Ankara ellenállását.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?