Egyre nagyobb a nyomás a Biden-kormányzaton, hogy ejtse a vádakat az amerikai államtitkok – köztük Irakban és Afganisztánban elkövetett háborús bűnök – feltárása miatt kémkedéssel vádolt Julian Assange ellen. Történik ez éppen akkor, amikor a WikiLeaks tényfeltáró portál alapítóját hajszál választja el csupán attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Több mint egy évtizednyi jogi és diplomáciai hercehurca után több látványos fordulatot is vett Julian Assange ügye. Az ausztrál származású informatikus előbb hajszálra került attól, hogy Nagy-Britannia kiadja az Egyesült Államoknak, majd ugyanaz a bíróság felfüggesztette az eljárást, az amerikai elnök pedig kilátásba helyezte a vádak ejtését. Ugyanakkor a Wall Street Journal úgy értesült, az ausztrál kormány nyomást gyakorol Washingtonra egy lehetséges vádalku érdekében. Ennek nyomán szabadon távozhatna Assange, aki az utóbbi öt évet a londoni Belmarsh szigorított börtönben töltötte.Az ausztrál származású informatikus kálváriája lényegében azóta tart, hogy 2010–2011-ben öt nagy nemzetközi lappal, köztük a New York Times-szal együttműködve közzétett mintegy negyedmillió titkos diplomáciai táviratot. A dokumentumok egy része az Egyesült Államok iraki és afganisztáni hadműveleteiről szól, de kiderül belőlük például az is, hogyan próbálta az amerikai biotechnológia-ipar Romániát hídfőként használva megvetni a lábát az Európai Unióban, kijátszva a kelet-európai tagállamokat az Európai Bizottság ellen.

Ugyancsak a WikiLeaks bizonyította be, hogy a guantanamói fogolytáborban az amerikai őrök kínozzák a terrorizmussal vádolt rabokat, akiket gyakran igen halvány gyanú alapján tartóztattak le, és az amerikai törvények megkerülésével, a vádemelési és egyéb eljárási szabályok figyelmen kívül hagyásával tartottak fogva. Az első leleplezések magját a Bradley Manning közlegény által átadott közel 750 ezer titkos vagy szenzitív dokumentum jelentette. Ezek között volt például egy videofelvétel, amelyből kiderült, hogy az amerikai hadsereg helikopteres alakulata Bagdadban meggyilkolt több civilt, köztük a Reuters tudósítóját. Az amerikai igazságügyi minisztérium az incidenst az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb titkosinformáció-kiszivárogtatásának nevezte.

Julian Assange ellen 17 vádpontban indult eljárás. Még előtte azonban Svédország adott ki ellene elfogatóparancsot, amelyben azzal vádolták, hogy megerőszakolt egy nőt, egy másikat pedig szexuálisan bántalmazott. Assange mindkét vádat tagadta. Azt állította, hogy a vád csak ürügy, valójában a svédek kiadnák az Egyesült Államoknak. Végül a stockholmi hatóságok 2019-ben ejtették az ügyet, arra hivatkozva, hogy túl sok idő telt el a feljelentés óta.

A WikiLeaks alapítója az elmúlt öt évet a londoni Belmarsh szigorított börtönben töltötte. Előzőleg, 2012 júniusától hét éven át Ecuador londoni nagykövetségén élt politikai menekültként. A svéd ügyészség megszüntette ugyan az ellene folytatott nyomozást, de a londoni bíróság fenntartotta a nevére kiadott letartóztatási parancsot, mégpedig arra hivatkozva, hogy Assange megszegte a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelmet. Ez a brit törvények szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható. Amikor 2019 áprilisában az ecuadori kormány visszavonta a menedékjogát, a londoni rendőrség azonnal letartóztatta.

Ekkor az Egyesült Államok elnöke már Donald Trump volt, aki elődjével ellentétben úgy gondolta, hogy a kiszivárogtatóknak rács mögött a helye. Az Egyesült Államokban gyorsan vádat is emeltek Assange ellen. 175 évi börtönnel vagy akár halálbüntetéssel is sújthatják, miközben védői szerint mindössze élt a szólás- és sajtószabadsággal, amelyet az amerikai alkotmány első kiegészítése véd. Hiába volt közben váltás a Fehér Házban, a 2021-ben beiktatott Joe Biden nem szüntette meg az eljárást. Ez nem teljesen váratlan, ha figyelembe vesszük, hogy Barack Obama alelnökeként Biden „high-tech terroristának” nevezte Assange-t.

Tavaly júniusban a londoni legfelsőbb bíróság úgy döntött, Assange kiadható az Egyesült Államoknak. Megfellebbezte a döntést, a bíróság pedig múlt hónapban felfüggesztette az eljárást, és garanciákat kért Washingtontól arra, hogy az államtitkok leleplezésével vádolt, 52 éves férfit a kiadatása esetén nem fenyegeti halálbüntetés az Egyesült Államokban, illetve biztosítják számára az amerikai alkotmányban jogokat annak ellenére, hogy külföldi állampolgár.

A WikiLeaks-alapító szülőhazájának baloldali kormányfője, Anthony Albanese aktívan lobbizik a Biden-kormányzat mellett a vádak ejtése érdekében. Februárban a canberrai parlament kétharmados többséggel határozatot fogadott el, amely Assange hazatérést követeli, és a kezdeményezők szerint a brit és az amerikai kormánynak küld erős üzenetet. Neje „jó jelként” értékeli, hogy eddigi elutasító attitűdjét félretéve Joe Biden kijelentette: megfontolja az ausztrál kérést. „Úgy tűnik, a dolgok pozitív fordulatot vehetnek” – mondta Stella Assange a BBC-nek, hangsúlyozva, hogy az ügy „Trump-örökség”, és Bidennek már a mandátuma első napján ejtenie kellett volna a vádakat.

Ausztrál sajtókommentárok szerint a canberrai kormány kérésének nyomatékot ad a londoni bíróság legújabb döntése, amely kilátásba helyezte, hogy amennyiben Washington nem nyújt megfelelő biztosítékokat, Assange megfellebbezheti a kiadatási engedélyt. Az újabb meghallgatást az ügyben május 20-ra tűzték ki.

A Wall Street Journal szerint az ausztrál kormány egy hete azzal a kéréssel fordult az amerikai igazságügyi minisztériumhoz – amely a legfőbb ügyészség szerepét is betölti –, hogy ajánljon vádalkut Assangenak. Anthony Albanese miniszterelnök több alkalommal nyilvánosan is sürgette az Assange-ügy lezárását. „Ami sok, az sok” – fogalmazott múlt héten hozzátéve, hogy „kérésünknek minden lehetséges kormányzati szinten hangot adtunk”.

Ausztrália azzal is érvel, hogy Washington nem következetes a WikiLeaks-ügyben, hiszen miközben Assange-ra 175 évi börtönt szabna ki, az eleve mindössze 35 évre ítélt kiszivárogtatót, Manning közlegényt 2017-ben szabadon engedte Barack Obama akkori amerikai elnök.