Senki nem cáfolta eddig azt a kiszivárgott amerikai hírszerzői iratokból származó információt, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök három hónappal ezelőtt annak a kőolajvezetéknek a felrobbantását javasolta, amely nélkül Magyarország iparát az összeomlás fenyegetné. A szakértők érthetetlennek tartják, hogy a NATO-csatlakozásra vágyó Ukrajna egy NATO-tagnak ártó akcióról ötletelt.  

Megdöbbentette a magyarországi közvéleményt az a nyilvánosságra került titkos amerikai hírszerzési jelentés, mely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy februári találkozón arról beszélt az ukrán kormányfő első helyettesének, Julija Szviridenkónak, hogy fel kellene robbantani a Barátság csővezetéket, amelyen olaj érkezik Magyarországra, és kritikus fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. Az államfő ötletét is tartalmazó dokumentumok a Discord üzenetküldő platformon terjedtek, s részei a Pentagon-iratok néven ismert adatcsomagnak, amelyet a 21 éves Jack Teixeira osztott meg a közösségi médiában. A The Washington Post által közölt információkról a Világgazdaság portál számolt be. A jelentések hitelességét a Pentagon nem vitatja. 

„Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen sző terveket?” – így reagált a Twitteren a nyilvánosságra került hírszerzési iratokból kiderült elképzelésre Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára. Palóc André, a budapesti Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán kiemelte: egyelőre egyik fél sem cáfolta a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának tervét, ami elgondolkodtató. Úgy vélte, adódik a felvetés: valóban megfontolt politikai lépés és vezetés-e az, ahol ilyen típusú döntéseket próbálnak meg előkészíteni. A szakértő arra emlékeztetett, hogy Ukrajna egyik legfőbb célja a NATO-csatlakozás, miközben az információk szerint Kijev arra készült, hogy szándékosan jelentős kárt okozzon egy NATO-országnak. Elmondta azt is: nemcsak az orosz fél jár jól, amikor vásárol tőle bárki vezetéken keresztül nyersanyagot, hanem mint tranzitország Ukrajna is. Az MTI által idézett Palóc André szerint az ukrán háborús cselekményeket jelentős részben úgy tudták tavaly finanszírozni, hogy a tranzitdíjakból jelentős bevételekre tettek szert.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-oldalán nyilvánult meg a témáról. „Amennyiben a hír igaz, akkor ez egy nagyon barátságtalan, elhibázott, ostoba lépés lett volna. Értem, hogy Ukrajnának sok magyar kormányzati intézkedés, kommunikáció nem tetszik, de ez nem indokol ilyen tervet, ötletet. Egyrészt azért, mert minden véleménykülönbség ellenére Magyarország sok százezer ukrán menekülten segített az elmúlt 15 hónapban. Meg kell értenünk, hazánk segélyeket, gyógyszereket küldött és végeredményét tekintve minden Oroszország elleni szankciót megszavazott. Emellett, ami nem elhanyagolható tény, Magyarország NATO-tag, így végképp értelmezhetetlen egy ilyen terv. Ez hatalmas öngól Ukrajna oldaláról, ami kapcsán Kijevnek magyarázatot kell adnia nagyon gyorsan. A fő kérdés: miért gondolta az ukrán elnök, hogy ilyen tervnek létjogosultsága lehet? Miért gondolta, hogy kockáztathatja a NATO-támogatásokat egy ilyen támadással? Várom a további információkat az ügyben…” - fogalmazott a szakértő. 

A Magyar Nemzet összefogalójában arra emlékeztetett: Ukrajna többször is azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy megakadályozza a kőolaj behozatalát a vezetéken keresztül, ha nem áll be a sorba az uniós szankciókat illetően Oroszországgal szemben. Egy tavaly májusi megbeszélésen az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, korábbi külügyminiszter-helyettes azt mondta: Ukrajnának van egy erős ütőkártyája: a Barátság kőolajvezeték. 

A csővezeték déli ágán – amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt – keresztül évente csaknem nyolcmillió tonna oroszországi olaj érkezik. Ennek kiesése súlyos problémát okozna a magyar gazdaságban, nem véletlenül kapott a magyar kormány mentességet az orosz kőolajra vonatkozó uniós tilalom alól. Úgy is lenullázódhatna a magyar ipar, hogy egyébként a magyarországi tartalékok több hónapra elegendők, illetve az Adria vezetéken lehet pótolni az esetlegesen kieső mennyiség egy részét, bár ez közel sem ennyire egyszerű folyamat – írta a Világgazdaság, amely megjegyzi azt is, a mostani hírszerzési információk tovább ronthatják Magyarország és Ukrajna egyébként is terhelt viszonyát. Felmerül annak is a gyanúja, hogy az ukránoknak közük lehet az egyébként gyakori működési zavarokhoz a Barátság vezeték körül. Legutóbb éppen pár napja, május 10-én derült ki, hogy támadás érte a csővezetéket a brjanszki töltőállomáson.