Eddigi legnagyobb hosszútávú költségvetését javasolja az Európai Bizottság a soron következő ciklusra.

A szerdai bejelentés szerint 2028 és 2034 között 2000 milliárd euróból gazdálkodnának, ami jelentős növekedés jelent az 1,2 ezer milliárd eurós 2021-2027-es kerethez képest. A vg.hu szerint az EU hétéves büdzséjéből 297,7 milliárd eurót javasolnak a közös agrárpolitikára, ugyanakkor lenne egy 589,6 milliárdos versenyképességi, jóléti és biztonsági alap is.

Az MTI szerint Ursula von der Leyen, az EB elnöke stratégiaibb, rugalmasabb és átláthatóbbnak tartja az új tervezetet, amely erősíti az EU válaszképességét és függetlenségét. „Fontos, hogy a tagállami hozzájárulások nem növekednek, mivel új saját forrásokat vezetnek be” – közölte. Mint mondta, az első kiemelt terület az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba történő befektetés, amelynek alapját a nemzeti és regionális partnerségi tervek képezik 865 milliárd eurós kerettel. Ezek célja, hogy a jelenleg széttagolt forrásokat összehangolják és integráltabbá tegyék a hatékonyabb működés érdekében.

Kapcsolódó

EU-költségvetés 2028–2034: jön a nagy vita a gazdákról és a zöld célokról

Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a 2028–2034-es időszakra szóló költségvetési javaslatát. 

költségvetési ciklus EU Európai Bizottság Ursula von der Leyen

Az EB elnöke kiemelte: az új költségvetés „történelmi újdonságokat” tartalmaz a szociális kiadások és a válságkezelés terén is. Ursula von der Leyen a közös agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatos kérdésekre reagálva elmondta: a mezőgazdaság erősödni fog, az alapvető, közvetlen kifizetések a gazdák számára – az összes mezőgazdasági támogatás 80 százaléka, azaz körülbelül 300 milliárd euró – biztosított és védett marad. Ugyanakkor az új nemzeti és regionális partnerségi tervek révén a mezőgazdasági közösségek szélesebb körű támogatáshoz is hozzájuthatnak. Mint fogalmazott, az új rendszer átláthatóbb, célzottabb és gyorsabb lesz, és mivel a különböző alapok eddig eltérő jogosultsági kritériumokkal és időzítéssel működtek, az integrált megközelítés nagyobb támogatási lehetőségeket kínál a gazdáknak és a vidéki közösségeknek. Úgy vélte, „a mezőgazdaság ebből profitálni fog”.

A költségvetést 2027-ig kell elfogadják és a tagállamok egyhangú támogatása szükséges. Magyarország már most ellenzi. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gyulyás Gergely úgy vélekedett, hogy túl sok pénzt költenének Ukrajnára, amit szerinte a kohéziós és a Közép- és Dél-Európa számára is legfontosabb agrártámogatatásoktól veszik el.

Ugyanakkor az Európai Parlament szerint nem elégendő a keret ahhoz, hogy az EU megfelelően kezelni tudja az előtte álló kihívásokat és nincsenek megfelelően strukturálva.