EU-költségvetés 2028–2034: jön a nagy vita a gazdákról és a zöld célokról

Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a 2028–2034-es időszakra szóló költségvetési javaslatát – ezzel kezdetét veszi egy kétéves, feszült tárgyalási időszak, írja a News.ro az AFP alapján. A kényesebb kérdések a közös agrárpolitika jövője és a klímaváltozás kezelése.

Különösen a közös agrárpolitika jövőjéről várhatóak feszült tárgyalások a költségvetési javaslat kapcsán. A Copa-Cogeca, az európai gazdák lobbiszervezete már jelezte: szimbolikus „traktor nélküli” felvonulással tiltakozik Brüsszelben – tudósít az AFP, hozzátéve, hogy az Európai Unió költségvetési képlete valódi rejtély.

Szerdán ismerteti a bizottság az elképzeléseket. | Fotó: Agerpres/archív

A már most is megterhelt tagállamok nem szívesen növelik hozzájárulásukat a közös kasszához, miközben a kiadási lista egyre hosszabb: védelmi beruházások, a Covid-járvány idején felvett uniós hitel visszafizetése, ipari támogatások stb. Mindez olyan időszakban történik, amikor az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások is nehézkesek. Mekkora összegeket javasol majd az EU új költségvetési terve? És miből finanszírozza ezeket? – ezek a kérdések sokakban felmerülnek, írja a hírügynükség.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret (2021–2027) 1200 milliárd eurót tesz ki, amelyet a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1%-ából és saját uniós forrásokból (pl. vámok) finanszíroznak, azonban az Európai Parlament ambiciózusabb költségvetést kér a következő időszakra.

„Az Unió nem tud többet tenni ugyanannyi vagy kevesebb pénzből. A költségvetés növelése elengedhetetlen” – hangsúlyozta Siegfried Mureșan román EP-képviselő (EPP, jobboldal), az új büdzsé egyik jelentéstevője.

Agrárreformok és ellenállás

Az EP kívánságait azonban nehéz lesz teljesíteni, különösen egy rendkívül kényes kérdésben: a közös agrárpolitikában. Ez eddig az EU legnagyobb költségvetési tételét jelentette: 2021–2027 között 387 milliárd eurót, ebből 270 milliárd közvetlen támogatásként jutott a gazdáknak.

Egy hétfőn kiszivárgott dokumentum szerint Brüsszel azt tervezi, hogy újraépíti a KAP költségvetési rendszerét, és egy sokkal átfogóbb „nemzeti és regionális partnerségi alapba” integrálná azt – amitől a gazdák viszont tartanak.

A Copa-Cogeca szerint az uniós finanszírozás egyetlen központosított alapba terelése veszélyezteti a KAP önállóságát és „gyengébb garanciákat” eredményezne.

„Az EU finanszírozásának egyetlen alapba történő központosítása (...) a közös agrárpolitika felbomlásának kockázatát jelenti”, és „kevesebb garanciát” – így tiltakozik a Copa-Cogeca lobbicsoport. Mureșan szerint az Európai Parlament szintén ellenzi ezt az elképzelést.

A Bizottság viszont nyugtatni próbál: a KAP továbbra is külön szabályokkal és saját forrásokkal működne, különösen a közvetlen kifizetések esetében. Ugyanakkor legalább két támogatási mechanizmust – a hátrányos helyzetű vidéki térségek támogatását és a mezőgazdasági innováció ösztönzését – kivezetnék a KAP-ból, és az uniós kohéziós politika részeként finanszíroznák tovább.

Brüsszel azt is javasolja, hogy vizsgálják felül a KAP-kifizetések számítási módját, hogy célzottabban jussanak el a kedvezményezettekhez. A nagy mezőgazdasági birtokok túlfinanszírozásának elkerülésére az EU 100 000 eurós felső határt javasol hektáronként a támogatásokra, valamint fokozatos csökkentést vezetne be. Ezzel kapcsolatban is nehéz tárgyalásokra számítanak.

A klímaváltozás is érzékeny téma

Egy másik vitás kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem, mivel a zöldek attól tartanak, hogy a költségvetési szigor miatt csökkenhetnek a környezetvédelmi kiadások. A bizottság – más területekhez hasonlóan – új bevételi forrásokat keres. Ilyen lehetne például: forgalom utáni átalányadó a nagyvállalatokra, plusz adó a dohánytermékekre, új díj az újra nem hasznosított elektronikai hulladékokra.

Ez azonban „se nem stabil, se nem elegendő” – véli Fabienne Keller francia centrista EP-képviselő. „Új feladatokat adunk az EU-nak, de nem biztosítjuk hozzá a szükséges forrásokat” – jelentette ki.

A bizottság költségvetési javaslata hosszú tárgyalásokat indít el a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel. Egy uniós tisztviselő szerint azonban „szokás szerint minden egy ötnapos végső tárgyalássorozaton fog eldőlni” a 27 állam- és kormányfő között.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?