Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek délután, romániai idő szerint 14 órakor a Kreml Szent György termében egy nagyszabású ceremónia keretében írja majd alá a négy ukrán megye – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – Oroszországhoz csatolását szentesítő dokumentumot.

Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok szerdán jelentették be, hogy a számlálást követően a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoniak 87 százaléka, a luhanszkiak 98 és a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkva általi annexióját. A referendumok szeptember 23-án kezdődtek. A referendum alapvető követelményeknek nem felelt meg, helyszíni beszámolók szerint sok esetben felfegyverzett orosz, illetve szakadár katonák hordták házról házra a szavazóurnákat. 

A területek elcsatolásával Moszkva tovább eszkalálja a helyzetet. Innentől ugyanis az ukránok Moszkva álláspontja szerint már orosz földet fognak támadni, ha ezeket a megyéket vissza akarják szerezni, ez pedig már az oroszok szerint megteremti az alapján a nukleáris fegyverek bevetésének is.

A szóban forgó területek nagyságának és lakosságszámának érzékeltetése céljából Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó volt főszerkesztője az alábbi adatsort állította össze. Mint írja, a négy megye területe és lakossága is nagyobb Magyarországénál. A lakoságszámra vonatkozó hivatalos adatok mindenképpen módosultak az orosz-ukrán háború február 24-i kezdete óta, hiszen a frontvonalon levő megyékből több millióan menekültek el Nyugatra, Ukrajna belső területeire vagy Oroszországba. Ugyanakkor a területre vonatkozóan is árnyalni kell a képet azzal az információval, hogy a négy megye egyike sincs teljesen orosz kézen.  

Nem ez az első Oroszország által rendezett függetlenségi népszavazás. 2014-ben az Ukrajnától akkor elcsatolt Krímben tartottak referendumot és a hivatalos adatok szerint ott is 97 százalékos volt az igen szavazatok aránya.

A területek elcsatolását a nemzetközi közösség döntő többsége nem fogadja el. Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy az elcsalt referendumok nem jelentenek jogalapot a területrablásra, James Cleverly brit külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, teljesen egyértelmű, hogy a népszavazási eredményeket jóval a voksolás előtt megírták már.