„Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei ülésének pénteki megnyitóján. A magyar miniszterelnök beszédében egyebek mellett kijelentette: „a nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán”. 

„A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újra, mivel a magyar párt nem jutott be a parlamentbe, így kérdés, hogy van-e jövője a nemzeti alapú politizálásnak” – jelezte a kormányfő, akit a Magyar Nemzet idézett. Mint mondta, amíg vannak nemzeti kisebbségek, addig van létjogosultsága a nemzeti alapú politizálásnak. 

Az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta: minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat. „Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani” – jegyezte meg Orbán Viktor. Kiemelte, hogy humanitárius segítséget adunk Ukrajnának, de a háborúban nem veszünk részt. A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatás ígért.

„A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán” – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett: a legutóbbi EU-csúcson felvetette, hogy egy B tervet kell kidolgozni, ami az ukránoknak, a kárpátaljai magyaroknak és egész Európának jobb. Orbán Viktor közölte, egy kereszténységen belüli háború zajlik most is, és hasonló történt a két világháborúban is. Ennek eredménye, hogy a kínai és az amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa. „Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában” – rögzítette a miniszterelnök.

A magyar miniszterelnök szerint más nagy dilemmák is megterhelik az európai politikát. „Olyan harcokat kell vívnunk az unióval, amik nem segítik Magyarország fejlődését. Két nagy vita lesz a következő hónapokban. Az egyik arról szól, hogy fenntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban vagy áttérjünk a többségi döntéshozatalra” – közölte a miniszterelnök. Kiemelte, hogy ez a vita az EU-ban nem került volna napvilágra Nagy-Britannia kilépése nélkül. „Azzal, hogy a britek kiléptek, az egyensúly megborult” – tette hozzá. Mint mondta, minden eszköz arra mutat, hogy a tagállamok egyre több döntési jogkört átadjanak Brüsszelnek. „A többségi döntéshozatal Magyarország számára tabu” – szögezte le a miniszterelnök. Az EU bővítése kapcsán megjegyezte, hogy azt Brüsszel morális érvként használja, hogy átalakíthassa az uniót. 

„Akármi is lesz a vita kimenetele, az érinteni fogja a határon túli magyarságot” – fogalmazott Orbán Viktor. Kiemelte, hogy ahol változtatnunk kellene Európában, az a kereskedelem, nem pedig az intézményrendszer. A migrációról a miniszterelnök elmondta: az nem egy racionális munkaerő-export, hanem egy olyan folyamat, aminek a EU nem mérte fel a kulturális hatását. „Az integrációnak a lehetősége rendkívül csekély. Erre építeni egy bevándorláspolitikát, az istenkísértés” – húzta alá. Jelezte, hogy szigorítani kell a szabályokat, ezért nyújtottak be a parlamentnek egy új idegenrendészeti törvényt.