Franciaországban 1040-re emelkedett az antiszemita cselekmények száma, és 486 embert előállítottak október 7-e, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása óta.

„Az antiszemita cselekmények száma robbanásszerűen megnőtt” – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a France 2 közszolgálati televízió híradójában. A 486 letartóztatott személy közül 102 külföldi – tette hozzá. Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

Laurent Nunez párizsi prefektus vasárnap jelezte, hogy a fővárosi régióban október 7. óta 257 antiszemita cselekmény történt, és 90 ember letartóztattak. A prefektus szerint „nincs tipikus profilja” az elkövetőknek, vannak köztük „fiatal gyerekek, akik nagyon súlyos dolgokat állítanak”, de „olyanok is, akik inkább a palesztin ügy védelmét képviselik, és elszaladt velük a ló”.

A múlt héten a párizsi házak falára festett Dávid-csillagokat illetően a rendőrség vezetője úgy vélte, hogy a többi antiszemita cselekményhez képest „atipikus esetről”, „egy összehangolt akcióról” van szó, amelyet „úgy tűnik, hogy egy elkövetői csoport hajtott végre”. Elmondása szerint mintegy 250 Dávid-csillagot festettek különböző házakra, „időnként olyanokra, ahol zsidó közösségek élnek, néha pedig nem”.

Október 27-én az ügyben letartóztattak egy moldovai házaspárt, miután tetten érték őket, amint kék Dávid-csillagot festettek egy ház falára a párizsi 10. kerületben. A házaspár azt állította, hogy egy Oroszországban élő ember megbízásából követték el a bűncselekményt – értesült az AFP hírügynökség rendőrségi forrásokból.

Az antiszemitizmus elleni nagygyűlést a párizsi République (Köztársaság) téren a következő napokban kívánják megtartani a szocialisták. Párizsban szombaton a rendőrség szerint 19 ezren vonultak fel tűzszünetet követelve a közel-keleti konfliktusban, egyes transzparenseken „Állítsátok meg az erőszak körforgását” felirat volt olvasható.

Ez volt az első nagyobb – hatósági engedéllyel tartott – megmozdulás Párizsban a Hamász október 7-i támadása óta, a megmozdulást a CGT radikális szakszervezet szervezte. Vasárnap a második legnagyobb francia városban, a déli Marseille-ben követeltek ezrek tűzszünetet Gázában.

Terrorveszély Európában?

Mint írtuk, Szenkovics Dezső geopolitikai elemző szerint hatványozottan megnő a Nyugat-Európában élő és radikalizálódott muszlim fiatalok által végrehajtott terrorcselekményeket veszélye.

Franciaországban, Németországban és más nyugat európai országokban is jelentősen megnőtt az antiszemita fenyegetések és cselekedetek száma. Ennek eredményeképpen Franciaország teljes területén megerősítették az izraeli diplomáciai képviseletek, zsidó intézmények, üzletek, éttermek, zsinagógák, emlékművek védelmét. Németországban sem jobb a helyzet, a tüntetéseket követően Berlinben a zsidók által lakott épületek némelyikének bejáratára Dávid csillagot festettek, amelyek egyértelműen a náci deportálás előtti időkre emlékeztetnek.

Az elemző nem gondolja, hogy Románia jobban vagy kevésbé jobban van kitéve ilyen típusú cselekményeknek, mint bármely kelet-európai ország. Ezzel kapcsolatban az a fontos, hogy a szakszolgálatok, a rendvédelmi erők és minden érintett szakosított szervezet vegye komolyan a fenyegetéseket, kezelje a lehető legnagyobb komolysággal, figyelemmel és szakértelemmel az összes olyan általuk megszerzett vagy mások által szolgáltatott információt, amelyek Románia esetleges terrorfenyegetettségéről, kitettségéről szólnak.

A Hamász megsemmisítése csak szaporítaná a megoldandó problémákat

A Hamász október 7-i támadása keresztülhúzta a magát jó másfél évtizeden át tartó elképzelést, hogy a palesztinok önállósági törekvéseit egyszerűen félre lehet tenni.  Másfélévtizedes de facto szünet után ismét napirendre kerül a kétállami megoldás, de megfigyelők szerint a jelenlegi vezetés egyik oldalon sem alkalmas a konfliktus lezárására.

A rendezés esélyeit taglaló The Economist szerint bármilyen rendezési tervnek figyelembe kell vennie a kétállami megoldás lehetőségét, aminek az általános körvonalai évtizedek óta nem sokat változtak. A palesztin állam Gázában és Ciszjordániában jönne létre. Izrael területének egy darabját Ciszjordánia egyes részeire cserélné, ahol kiterjedt telepek épültek. Jeruzsálemet kettéválasztanák, az óvárost közösen ellenőriznék. A palesztin menekültek egy része visszatérhetne Izraelbe, míg a többiek vagy Palesztinában telepednének le, vagy a szomszédos országokban, ahol jelenleg is élnek. Izrael elvárná a palesztin állam demilitarizálását.

Kérdés azonban, hogy ki kivel tárgyalna a részletekről.