A bakui klímakonferencián tető alá hozott finanszírozási megállapodás szerint 2035-ig évi 300 milliárd dollárnyi támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak, hogy kezelni tudják a klímaváltozás következményeit. Közben a fejlett országokban is nő a széndioxid-kibocsátás, egyebek mellett a mesterséges intelligencia által megnövekedett energiaigény következtében.

Miközben az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP29), Bakuban arról vitatkoztak, hogy a gazdag országok mekkora éghajlat-pénzügyi támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak, napvilágot látott egy elemzés, amely szerint Kína lekörözte az Európai Uniót a történelmi kibocsátók rangsorában.

A szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely a természeti egyensúly felborításával klímaváltozáshoz vezet. Noha több éve Kína a világ legnagyobb szennyezője – az éves globális kibocsátás közel harmadával –, történelmileg az Egyesült Államok a legnagyobb kibocsátó. Az USA az ipari forradalom óta nagyjából 532 milliárd tonna szén-dioxidot engedett a levegőbe. A második helyen az Európa Unió állt (303), amíg Kína le nem körözte (312).

A XIX. század közepétől több mint százötven éven át a legtöbb CO₂ az Egyesült Államokban elégetett fosszilis tüzelőanyagokból és az amerikai ipari tevékenységekből származott. 2005-ben Kína megelőzte az USA-t az éves kibocsátást illetően, történelmi távlatban viszont még most is több mint 70 százaléknyi hátránya van.

Kína az elmúlt három évtizedben több mint ezer széntüzelésű erőművet épített, ugyanakkor újabban több szélturbinát és napelemet telepít, mint a világ összes többi országa együttvéve, és nagy előnnyel vezet a forgalomba helyezett elektromos járművek számát illetően is. Peking állítja, hogy kibocsátása az évtized végéig tetőzik, 2060-ra pedig eléri a nettó nulla kibocsátást (az EU és az Egyesült Államok 2050-re lenne karbonsemleges), viszont a New York Times által idézett elemzés szerint az évszázad végére beérheti az Egyesült Államokat.

Az Oroszország ukrajnai invázióját követő energiaválság lelassította a környezetbarát energiaforrásokra való átállást, a nyíltan klímaváltozás-tagadó Donald Trump elnökké választása pedig az Egyesült Államokban teljesen átírhatja a becsléseket. Az érkező elnök világossá tette, hogy második ciklusa alatt növelni akarja a kőolaj-és földgázkitermelését, és érvényteleníti a demokrata elődje által elfogadott környezetvédelmi szabályozásokat.

Valójában az Egyesült Államok már Joe Biden adminisztrációja alatt növelte a CO2 kibocsátását a folyamatot követő Carbon Monitor adatai szerint. Az év elejétől október 31-ig világszinten félszázalékkal több szén-dioxid került a légkörbe. A fejlett országokra általában a csökkenés jellemző, kivéve az Egyesült Államokat, ahol 1,6 százalékos növekedést tapasztaltak a tavalyi év azonos időszakához képest. Trump első elnökségének végéhez képest tavaly 200 millió tonnával többet szennyezett az USA.

A növekedés összefügghet a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével. A generatív MI betanításához, illetve működéséhez elengedhetetlen adatközpontok energiaigénye sokkal gyorsabban növekszik, mint a bővülő szél- és napenergia-telepek kínálata. A megnövekedett energiaigény kielégítésére gombamód szaporodnak a gáztüzelésű erőművek. Jelenleg 220 ilyen létesítmény van épülőben Amerika-szerte a Washington Post által idézett kimutatás szerint. Az igény az elektromos járművekre és az energiafaló háztartási készülékekre, például hőszivattyúkra való átállás miatt is emelkedett, de elemzők és szolgáltatók szerint a legtöbb esetben az adatközpontok állnak az építési boom mögött.

A legtöbb új erőművet a tervek szerint 2032 előtt üzembe helyezik. Az élettartamuk 25 és 40 év közötti, ami azt jelenti, hogy bőven „túlélik” a 2035-ös határidőt, amelyet Joe Biden elnök kijelölt az elektromos hálózat karbonsemlegessé tételére. Donald Trump érkezésével maga a céldátum is veszélybe kerül, hiszen a republikánus politikusnak szándékában áll eltörölni az erőművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó szabályokat.

A mesterséges intelligencia és a technológia működését biztosító adatközpontok környezeti lábnyomát növeli, hogy a felhasznált elektromos energia mellett a hűtéshez víz is szükséges – rengeteg víz. A legtöbb MI-modellt meghajtó GPT-4 több mint fél liter vizet fogyaszt egy százszavas szöveg generálása közben. (Egy A4-es oldal körülbelül 400 szó.) Ez egy átlag, egyes adatközpontokban több vizet használnak, míg az is előfordul, hogy a szervereket kizárólag ventillátorokkal hűtik. Mindenesetre a Washington Post kiszámolta, hogy ha minden tízedik amerikai hetente csak egyszer „kérdezi meg” a ChatGPT-t, a válaszok vízigénye egy év alatt több mint 435 millió liter, az elfogyasztott elektromos energia pedig 121,5 ezer megawattóra. Ekkora mennyiségű villanyáram 20 napra fedezné Románia teljes szükségletét.