Moszkva rászállt Bukarestre – Zaharova gúnyosan Moldova „bekebelezését” emlegeti
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője gúnyos megjegyzésekkel illette a Nyugatot, azt javasolva, hogy az „annektálás” (illegális bekebelezés) kifejezést ezentúl inkább Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülési szándékaira alkalmazzák.
A moszkvai diplomácia válasza azután érkezett, hogy a – amint megírtuk – a bukaresti képviselőházban hallgatólagosan elfogadtak egy törvénytervezetet, amelyet a nyíltan oroszbarát Diana Șoșoacă pártja terjesztett be, és amely Románia és Moldova sürgős „unióját” célozza.
Miközben a nemzetközi közösség az „annektálás” kifejezést a Krím félsziget 2014-es, valamint négy további ukrajnai régió 2022-es egyoldalú orosz elcsatolása kapcsán használja, Zaharova most igyekszik megfordítani a narratívát – számol be a News.ro.

Moszkva szerint Bukarestben már régóta Moldova bekebelezését tervezik
A TASSZ állami hírügynökség által idézett orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy Romániában már régóta napirenden vannak a Moldova annektálására irányuló tervek, bár elismerte, hogy magában a román hatalmi struktúrában sincs teljes egyetértés a kérdésben.
„Miféle egyesülés ez? Az egyesülés kölcsönös vágyat és legfőképpen népszavazást feltételez. Amikor viszont annektálásról beszélünk, akkor azt nevén is kell nevezni” – fogalmazott a diplomata.
Zaharova azzal vádolta a nyugati médiát, Brüsszelt és az Európai Parlamentet, hogy jogalap nélkül használják az annektálás kifejezést Oroszországgal szemben. Állítása szerint az ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása „kizárólag a polgárok akaratnyilvánításán alapult, a jogszabályoknak megfelelően és nemzetközi megfigyelés mellett”. Ezért úgy véli, ha a Nyugat ezt a szót keresi, inkább a román-moldovai helyzetre kellene alkalmaznia, amely szerinte „minden érvet felvonultat egy ilyen minősítéshez”.
Oroszország a „román megszállás” emlékeivel és Transznisztriával riogat
A szóvivő szerint a moldovai lakosok véleményét a folyamat során teljesen figyelmen kívül hagyják, és az unió szerinte nem más, mint „bekebelezés”.
„Az idősebb generáció emlékezetében még élénken élnek a Beszarábia 1918 és 1940 közötti nehéz román megszállási időszakának emlékei” – állította Zaharova.
A külügyi szóvivő hozzátette, hogy egy ilyen lépés egyáltalán nem segítené elő a transznisztriai konfliktus megoldását. Mindeközben Moszkva a nemzetközi kötelezettségvállalásai ellenére továbbra is illegálisan állomásoztat mintegy 1200 katonát a szakadár Dnyeszter-menti Köztársaság területén, és megtagadja a kivonásukat.
Kapcsolódó
Az orosz állami TASSZ hírügynökség a helyzetet magyarázva kifejtette, hogy a Szovjetunió felbomlása után Moldova kikiáltotta függetlenségét, de a szomszédos Románia politikusai a területet saját országuk részének tekintik, és támogatják az egyesülés gondolatát. Moszkva szerint Bukarest a moldovai kormány hallgatólagos beleegyezésével segíti az uniópárti erőket. Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete egy korábbi interjúban szintén úgy nyilatkozott, hogy a moldovaiak többsége nem támogatja a Romániával való egyesülést.
Diana Șoșoacă pártjának tervezete robbantotta ki a diplomáciai feszültséget
A konfliktus közvetlen kiváltó oka a Diana Șoșoacă vezette párt törvényalkotási kezdeményezése volt. Șoșoacă ismert oroszbarát politikus Romániában, aki nemrégiben Szentpéterváron is járt, ahol közvetlenül Vlagyimir Putyinnak fejezte ki csodálatát.
A jogszabálytervezetet április 14-én nyújtották be a bukaresti parlamentben. Bár a román kormány, valamint a képviselőház jogi és emberi jogi bizottsága is negatívan véleményezte, a plenáris vita és szavazás elmaradása miatt a dokumentumot a jogszabályi határidők lejárta után hallgatólagosan elfogadottnak tekintették. A tervezet így az eredeti formájában kerül át a döntéshozó Szenátus elé.
A javaslat értelmében: Románia Parlamentje kimondaná Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését. A román kormányt felhatalmaznák és köteleznék arra, hogy „sürgősen és azonnal” kezdjen tárgyalásokat a kisinyovi hatóságokkal az unió véglegesítéséről.
Chișinău óvatos, az oroszpártiak felháborodtak
A bukaresti parlamenti lépés Chișinău-ban is komoly visszhangot váltott ki. A moldovai oroszbarát politikusok – köztük Igor Dodon volt államfő és Ion Ceban, Chișinău polgármestere – felháborodásuknak adtak hangot.
Ezzel szemben a kormányzó, Európa-párti PAS (Akció és Szolidaritás Pártja) és a többi pro-európai politikus elzárkózott a tervezet érdemi kommentálásától. Bár Maia Sandu moldovai elnök nemrégiben megemlítette a Romániával való egyesülést mint alternatív megoldást az uniós integrációra arra az esetre, ha a csatlakozási tárgyalások túlságosan elhúzódnának, nyomatékosította: egy ilyen lépést jelenleg a lakosság többsége nem támogat, és az semmiképpen sem valósulhat meg a nép akaratának tiszteletben tartása nélkül.
CSAK SAJÁT