Az utóbbi két évszázadban drasztikusan előbbre tolódott a pubertás kezdete. A jelenség Székelyföldön is teljes mértékben tapasztalható dr. Ruff Rudolf csíkszeredai endokrinológus főorvos szerint, akihez viszonylag gyakran fordulnak első-második osztályos kislányokkal emlőduzzanat vagy korai szőrösödés miatt. Régebb a jobb életkörülmények miatt történt változás, az utóbbi évtizedekben viszont nem egészséges tényezők is tolják előbbre a serdülőkor időpontját: a gyermekkori elhízás, a hormonháztartás-károsító vegyületek, valamit a mesterséges világítás állnak a háttérben egyebek mellett. Mely tünetek jeleznek kórósan korai serdülést lányoknál, fiúknál egyaránt? Miért elengedhetetlen a kezelés a maradandó fizikai következmények és lelki sérülések elkerülésére, és miért tévhit, hogy a bolti csirke vagy a szója okozhatja? – erről beszélgettünk többek között dr. Ruff Rudolf főorvossal. Köntös Kőpál Orsolya gyermekpszichológus arról beszélt, hogy az, hogy korábban jelennek meg a testi érés folyamatai, nem jelenti azt, hogy a gyerek pszichésen is hamarabb válik felnőtté.

„Biológiai értelemben a pubertás azt az életszakaszt jelenti, amelynek során a gyermeki szervezet eléri a nemi érettséget. Az utóbbi két évszázad során a nemi érés kezdete egyre korábbi életkorra tolódott. Mindez jól dokumentált: míg a 19. században például az európai lányoknál az első menstruáció átlagosan 16-17 éves kor körül jelentkezett, a 20. század közepén már 13-14 éves korra datálható, napjainkban pedig 12-12,5 éves korra. Ez az úgynevezett szekuláris trend a testi érésre vonatkozik, a szakirodalom azonban leír egy ezzel párhuzamos folyamatot is, a pszichoszociális kamaszkor meghosszabodását. Magyarul: testileg korábban érünk, de a társadalmi felnőtté válás későbbre tolódik” – magyarázta el bevezetőül dr. Ruff Rudolf csíkszeredai endokrinológus főorvos a Maszol megkeresésére.

A serdülés első jelei kislányoknál elsősorban az emlő duzzadása, illetve a nemi szőrzet megjelenése, a kisfiúknál pedig a pubertás első objektív jele a herék növekedése a korábbi méreteikhez képest. A herék mérete ugyanis születéstől egészen pubertáskorig jelentős mértékben nem változik, fejtette ki a főorvos.

Hogy miért lett alacsonyabb a serdülés kezdetének átlagéletkora, arról számos kutatás készült, és dr. Ruff Rudolf szerint, ami biztosan kijelenthető az az, hogy a jobb életkörülmények hozadéka. „Megfelelőbb a táplálkozás, visszaszorultak a gyermekkori fertőzések. Nem genetikai mutáció történt, hanem az emberi szervezet úgy érzékeli, hogy a környezet optimálisabb, biztonságosabb lett a reprodukciós képesség korábbi eléréséhez” – mutatott rá.

Azonban a pubertás korábbra tolódása mögött újabban olyan civilizációs ártalmak állnak, amelyek nem jó irányba mutatnak, és a gyerekek egy részénél beindítják a kórosan korai serdülést.

Amikor a pubertás kórosan korai

„A szakirodalom korai pubertásnak tekinti azt, amikor a serdülés korábban említett első jelei lányoknál 8 éves, fiúknál 9 éves kor előtt jelennek meg. Ezt mindenképp kórosnak tartjuk. Fiúknál ugyanakkor a hímvessző 9 éves kor előtti növekedése és a szőrösödés is aggasztó tünet. Mindenképp orvoshoz kell fordulni, amennyiben a szülők a serdülés jeleit észlelik kislányoknál csecsemőkortól 8 éves korig bármikor, kisfiúknál pedig 9 éves kor előtt” – sorolta dr. Ruff Rudolf, milyen tünetekre kell figyelni.

Az okok kapcsán kifejtette, a korai pubertást összefüggésbe hozták a gyermekkori elhízással, a vegyi anyagokkal, amelyekkel a kisgyermek érintkezhet műanyagokból és kozmetikumokból, ugyanakkor befolyásoló tényező az okos eszközök használata is.

Az elhízás és a vegyi anyagok bezavarnak

„Bizonyítottan szerepe van a korai nemi érésben a gyermekkori elhízásnak, rohamos terjedése pedig aggasztó tendenciát mutat, főleg a jóléti társadalmakban” – emelte ki a szakember. Elmagyarázta: „az elhízás és a korai pubertás azért függ össze, mert a zsírszövet önmagában is hormontermelő szövetként működik. Az általa kibocsátott leptin jelzi az agynak, hogy a szervezet már elegendő energiatartalékkal rendelkezik, és zöld utat ad a pubertás beindításához. Emellett a zsírszövet egy speciális aromatáz nevű enzimet is előállít, amely a férfi nemi hormonokat ösztrogénné alakítja. Így főleg a kislányoknál jellemző, hogy az elhízás korai nemi érést válthat ki”.

A képernyőidőnek és az okos eszközök használatának is szerepe van, hisz az általuk sugárzott kék fény képes arra, hogy felborítsa az alvás-ébrenlét egyensúlyát, és gátolja a tobozmirigyben termelődő melatonin hormon elválasztását. „A melatonin sötétben termelődik, és gátolja a nemi hormonok elválasztását. Az okoseszközök lefekvés előtti fokozott használata és a képernyők kék fénye azonban megzavarja ennek a fékező anyagnak a termelődését, ilyen módon hozzájárulhat a korai éréshez– mutatott rá egy másik okra.

Az elhízás és a kék fény hatásain kívül a korábban kezdődő serdülést a környezetünkben is gyakran előforduló kémiai vegyületeknek való kitettséggel is összefüggésbe hozták. „Ezen káros anyagok gyűjtőneve: endokrin diszruptorok, és képesek arra, hogy megzavarják a hormonháztartásunkat, és korai nemi éréshez is vezethetnek” – mondta az endokrinológus.

Az említett endokrin diszruptorok a műanyagokban előforduló biszfenolok és ftalátok, ugyanakkor a kozmetikumokban, krémekben található parabének.

„Ezeknek a használatát hatóságilag is vissza kell szorítani, viszont fontos, hogy tájékozódjanak a szülők is, hisz ezek a vegyületek megzavarhatják a gyerekek hormonháztartását” – figyelmeztetett.

Sok kozmetikumon feltüntetik, hogy parabénmentes vagy hogy parabént tartalmaz a termék. Ha ellenőrizni szeretnénk, hogy van-e az összetevők között, ez nem mindig egyszerű, de dr. Ruff Rudolf szerint telefonos applikációk segíthetnek ebben.

A műanyag edények, tárolók esetében talán nehezebb az azonosítás, de a szakember szerint arra érdemes tudatosan odafigyelni, hogy minél kevesebb PET-palackot, műanyag tároló edényt használjunk, és semmiképp se melegítsük műanyagban az ételeket, és főleg a kisgyermekeknek kínált ételek tárolásához és tálalásához használjunk inkább üveg- és porcelánedényeket.

Alacsonyabb maradhat a korábban érő, nő a rák kockázata

„Biológiai értelemben a korai pubertás egyik kockázata, hogy mindig a várható végmagasság csökkenéséhez vezet, ugyanis kezdetben nagyon gyors ütemű növekedésnek indul a gyermek, a kortársaihoz képest magasabb, viszont a növekedési porcok hamarabb csontosodnak, így a végmagassága lényegesen alacsonyabb lehet a vártnál” – hívja fel a figyelmet a korai pubertás egyik lehetséges következményére a csíkszeredai endokrinológus. Hozzátette, ez az egyik olyan lehetséges következmény, ami többnyire meggyőzi a szülőket is, hogy érdemes kezeléssel leállítani a pubertás előrehaladását.

A főorvos elmondta, kutatások igazolják, hogy bizonyos hormonfüggő daganatok – például az emlőrák – kialakulásának kockázata felnőttkorban magasabb lehet azoknál, akik életük során túl korán vagy túl hosszú ideig voltak kitéve az ösztrogén hatásának.

A lelki teher a nagyobb

Az endokrinológus szerint a pszichés következmények és a lelki megrázkódtatás legalább ennyire súlyosak. „Komoly szakadék alakul ki a testi és a mentális érettség között. Képzeljünk el egy 7-8 éves kislányt, aki egy 12-13 évesnek kinéző kiskamasz testében él, miközben lelkileg még babázni vágyó gyermek. Egy pszichésen erre éretlen kislány számára önmagában a menstruáció és az azzal járó kellemetlenségek feldolgozása is óriási teher. Ráadásul a túl korán érő gyermekek fokozottan sebezhetőek: gyakran válnak a kortársaik céltáblájává, nagy eséllyel kiközösítik vagy gúnyolják őket” – mutatott rá a korai pubertás lelki oldalára. „Mindezeket a szempontokat nagyon komolyan mérlegelni kell, amikor a kezelés elindításáról döntünk”, hangsúlyozta.

A főorvos szerint a szakirodalom egyértelműen igazolja, hogy a túl korai pubertás identitáskrízishez és szerepkonfúzióhoz vezethet, ami alapjaiban zavarja meg a gyermek egészséges pszichoszociális fejlődését.

A székelyföldi gyerekek sem ússzák meg

Kérdésünkre, hogy a világszintű probléma mennyire érzékelhető Székelyföldön, Hargita megyében is, dr. Ruff elmondta, „teljes mértékben tapasztalható”. Kislányokat érintő túl korai serdüléssel gyakrabban találkozik, valószínűleg azért is, mert látványosabbak a tünetek, ugyanis a kislányoknál szinte mindig emlőduzzanattal kezdődik.

„Viszonylag gyakran fordulnak meg az endokrinológiai rendelésen kisiskolás, főképp első-második osztályos kislányok emlőduzzanat vagy korai szőrösödés miatt. Ilyenkor alapos kivizsgálással ellenőrizzük, hogy valódi korai pubertásról van-e szó. Megnézzük, beindult-e már az agyalapi mirigyben az a hormontermelési folyamat, amely később már visszafordíthatatlan. A vizsgálatok segítségével pontosan meg tudjuk állapítani, hogy erről van-e szó, vagy csupán egy olyan átmeneti állapotról, amely nem igényel kezelést, csak rendszeres orvosi utánkövetést” – fejtette ki a szakember.

Nagyon hatékony és biztonságos terápiás lehetőségek vannak, amennyiben kezelés szükséges – nyugtatott meg a főorvos.

„A hormonális kezelésekkel szemben él egyfajta tartózkodás, ellenérzés a köztudatban, ezért fontos részletesen bemutatni, hogyan is működik a terápia. Egy teljesen biztonságos gyógyszerről van szó, amely képes leállítani a túl korán beindult hormontermelési folyamatot. Ez a blokkolás azonban kizárólag a kezelés ideje alatt áll fenn: amint abbahagyjuk a gyógyszer adását, a kamaszodás azonnal folytatódik a maga természetes útján. Semmi egyebet nem teszünk tehát, mint időt nyerünk a gyermeknek, és késleltetjük a túl korai érést” – ismertette, miből szokott állni a terápia.

Mítosz, hogy csirkehús vagy szója okozza

Dr. Ruff Rudolf arról is beszámolt, hogy tévhitek élnek azzal kapcsolatban, mi okozhat hormonzavart.

„A szülők gyakran felteszik a kérdést, okozhatta-e a korai pubertást a táplálék, például a csirkehús – ami a közhiedelem szerint hormonkezelt – vagy a szója. Erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. Bár a húsfélék tartalmaznak minimális mennyiségű természetes hormont, tudni kell, hogy a növekedési hormonokat fizikai képtelenség a takarmányba keverve a szárnyasokba juttatni. Mivel szájon át hatástalanok, kizárólag injekcióban lehetne adagolni őket. Éppen ezért az a félelem, hogy a csirke- vagy egyéb húsok fogyasztása hormonzavart okozna, egyértelműen tévhit.

A szójától sem kell tartani, ugyanis a főorvos szerint azt érdemes tudni róla, hogy ugyan növényi ösztrogént tartalmaz még nagyobb mennyiségben, mint a hús, viszont a fitoösztrogének biológiai hatása nagyon csekély. „Nincs semmiféle tudományos bizonyíték arra, hogy például a sok tofu fogyasztása bezavarna a hormonháztartásba” – mutatott rá dr. Ruff Rudolf.

Pszichológus: lányként nehezebb, de mindkét nemnek kockázatos

Az, hogy korábban jelennek meg a testi érés folyamatai, nem jelenti azt, hogy a gyermek pszichésen is hamarabb válik felnőtté: „külsőre van már egy nagy lányunk, fiunk, de belsőleg, érzelmileg még a kamaszos belső vívódásai foglalkoztatják” – emelte ki Köntös Kőpál Orsolya kolozsvári gyermekpszichológus, pszichoterapeuta, mentálhigiénés szakember a Maszol megkeresésére. „A magyar fejlődéslélektan a serdülőkort három szakaszra is felosztja: ez a prepubertás – a 11 és 13 éves kor közötti –, majd a pubertáskor – a 14-18 éves kor közötti időszak –, a harmadik szakasz pedig a 18-21 éves kor közötti időszak. Manapság viszont van gyerek, aki már kilencévesen elkezd kamaszodni. Ugyanakkor a felnőtté válás időszaka kihúzódik 21-24 éves korig, vagy akár még tovább is, hisz sok kutatás ahhoz köti a felnőttkort, amikor az illető munkába áll. Ez utóbbi viszont tanulmányok vagy egyéb okok miatt tolódik” – magyarázta el.

Hozzátette: nemcsak a munkavállalás kitolódása az irányadó, hiszen biológiai és pszichológiai szempontból is meghosszabbodott az érési időszak. Ezt jól mutatja az agyi fejlődés serdülőkoron túl is folytatódó folyamata, valamint a modern társadalmakban megfigyelhető szociális felnőtté válás kitolódása.

A terapeuta is kiemel, a lányokat súlyosan érinti, ha korábban kezdenek serdülni, mint a kortársaik. „A kutatások a lányoknál összefüggést találtak a korai érés és az önmagukkal való elégedettség, a depresszív tünetek, valamint az érzelmi labilitás között. Ugyanakkor annak a veszélyét is hozza, hogy könnyebben kerülhetnek kapcsolatba idősebb kortársakkal és kockázatosabb viselkedéssel” – hívta fel a figyelmet a pszichológus.

„A fiúk szempontjából viszont ez pont fordítva van. Ők előnyként élhetik meg a kortársak között, ha fejlettebbek a kortársaikhoz képest. Kedvezőbben hat rájuk, jobb pozíciókba kerülnek, elégedettebbek magukkal, a testi adottságaikkal. Ugyanakkor a korábban érő fiúknál is nagyobb lehet az esély, hogy idősebb kortársakhoz kapcsolódnak és deviáns csoportok vagy viselkedések felé fordulnak” – mutat rá a fiúkat érintő kockázatokra főként a szocializálódásuk tekintetében. 

A szakember arra is figyelmeztet, hogy fiúknál és lányoknál egyaránt jellemző, hogy amikor külsőleg idősebbnek tűnnek, mint a pszichés valójuk, megtörténik, hogy a környezetük idősebbként kezeli őket, miközben nekik még szükségük van a gyerekkorra jellemző védelemre és támogatásra.

Úgy véli, szülőként elsősorban azt kell megérteni, hogy a korábban érő gyerekek nem feltétlenül érettebbek lelkileg is. „Több önállóságot szeretne, de továbbra is szüksége van a határokra, a biztonságra és a támogatásra. Érdemes nyíltan beszélgetni vele mind a testi változásokról, mind a szexualitásról, az internetes tartalmakról és a kortársi nyomásról, hisz ez mind hatással van a fejlődésére” – magyarázta.

Ezek már nem azok a kamaszok

Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a szülőknek ne legyenek irreális elvárásaik, hisz a mai kamaszok már nem olyanok, mint amilyenek a szüleik voltak. „Eleve nem azokkal az ingerekkel találkoznak, és sokkal több inger is éri őket, mint 20-30-40 évvel ezelőtt. Ezek is másképp alakítják őket, a kapcsolódásukat a világhoz” – mutat rá. A szülő nyitottsága nagy segítség a gyereknek a szakember szerint, hogy minél konfliktusmentesebben menjen át a serdülőkoron, akár korai, akár nem. „A szülő az önmagával kapcsolatos reflexiói által nagyon sokat tud segíteni. Mondja el, ő milyen volt az ő kamaszkorában, milyen helyzetekkel találkozott, a nehézségeket, hogy oldotta meg” – javasolta Köntös Kőpál Orsolya.

Az iskolák is sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek testileg és lelkileg megfelelőképpen menjenek át a változásokon. „Az iskolában is fontos a serdülőkorról, a menstruációról, a szexualitásról, a testképről, érzelmekről, az online világ veszélyeiről beszélni. Ugyanakkor külön figyelni kell arra is, hogy a kortársaiknál korábban érő gyerekeket ne csúfolják, ne közösítsék ki” – tanácsolta a szakember.

Kapcsolódó

A gyerekek ma előbb látják, mint értik – Hogyan adhatunk jól szexuális nevelést?

Az okostelefonokkal, internethozzáféréssel a gyerekek életébe sokkal korábban érkeznek a szexuális tartalmak és információk, mint régebb – sokszor jóval azelőtt, hogy értenék, mit látnak. Török Melinda iskolapszichológusi tanácsadó segít abban, hogyan beszélgessünk a szexualitásról a gyerekekkel. 

szexualitás kamaszkor óvodás szülő szexuális felvilágosítás pszichológus