Moszkva keményen bírálja a nyugati országok esetleges katonai jelenlétét Ukrajnában. A Kreml szerint az ilyen lépések nem a béke irányába mutatnak, hanem közvetlen konfrontációhoz vezethetnek Oroszország és a NATO között. A „békefenntartók” valójában megszállók – állítja az orosz vezetés, amely a tűzszünet megszegéséért is Kijevet hibáztatja.

Elfogadhatatlannak és súlyosan veszélyesnek nevezte Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki szóvivő csütörtökön azt az elképzelést, hogy a „tettrekészek koalíciója” katonai alakulatokat vezényelne Ukrajnába. Újságírók előtt nyilatkozva Peszkov kijelentette: „Ami a katonai kontingensek Ukrajna területére történő telepítéséről szóló megbeszéléseket illeti – ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Kritikus veszélyt hordoz magában az egész európai és a világ biztonságára nézve.”

Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, korábbi védelmi miniszter a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban szintén élesen bírálta a nyugati katonai jelenlét lehetőségét. Úgy vélekedett, hogy az esetleges „békefenntartók” célja nem más, mint Ukrajna területe és erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése, és hangsúlyozta: helyesebb lenne ezeket az alakulatokat „intervenciósoknak vagy megszállóknak” nevezni.

Sojgu emlékeztetett arra, hogy a britek már a háború előtt haditengerészeti támaszpontot építettek a Mikolajiv megyei Ocsakivban, ahol nemcsak ukrán katonákat képeztek ki, hanem Oroszország elleni műveleteket is irányítottak. „Vajon most visszatérnek-e oda, de már békefenntartók zászlaja alatt?” – tette fel a kérdést.

Úgy vélte, Emmanuel Macron francia elnök kijelentése – miszerint Ukrajnának joga van NATO-kontingensek bevetését kérni Oroszországgal való egyeztetés nélkül – szintén ezt a célt szolgálja. Sojgu arra is emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly novemberben módosította nukleáris elrettentési doktrínáját, amely alapján Moszkva fenntartja a jogot nukleáris fegyver bevetésére olyan agresszió esetén is, amelyet hagyományos eszközökkel követnek el Oroszország vagy Fehéroroszország ellen.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki szóvivő ehhez kapcsolódva kijelentette: Oroszország figyelemmel kíséri az európai országok katonai készülődését, és hangsúlyozta, hogy „egyes nyugati elitek továbbra is támogatják az ukrajnai harci cselekmények folytatását”, miközben „megpróbálják megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett orosz–amerikai párbeszédet”.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke béketervet dolgozott ki. Ugyanakkor megjegyezte: Trump azon kijelentése, miszerint a Krím hovatartozása nem képezheti tárgyalás alapját, „teljes mértékben megfelel Oroszország álláspontjának”.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország célja továbbra is a konfliktus rendezése, és „nagyra értékeli az amerikai fél közvetítői szerepét”. Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elkötelezett a béke megteremtése mellett, ugyanakkor alapvető feladatának tekinti Oroszország érdekeinek védelmét.

A szóvivő azt is közölte, hogy a húsvéti tűzszünet – amelyet Moszkva szerint Ukrajna többször is megsértett – véget ért. Elmondása szerint az orosz hadsereg folytatja a „különleges hadműveletet”, és továbbra is katonai és katonai célú létesítményeket támad.

A szóvivő kijelentéseire az ukrán hatóságok által közölt adatok is reflektáltak: egy újabb orosz dróntámadás következtében kilenc ember meghalt, hetvenen pedig megsebesültek Kijevben.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szándékosan hozhatta kényelmetlen helyzetbe Washingtont” azzal, hogy amerikai HIMARS sorozatvetőket vetett be a húsvéti tűzszünet idején. Zaharova szerint az ukrán fél több mint 4900 alkalommal sértette meg a fegyvernyugvást, miközben az orosz fél tartotta magát a megállapodáshoz.