Miért maradt el a magyar vétó az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyében?
Nem vétózott, nem akadályozta meg Magyarország, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Ausztria sem gördített akadályokat a döntés elé. Orbán Viktor elmondta: korábban meg szerette volna akadályozni, hogy az uniós vezetők napirendre vegyék a kérdést, de nem sikerült meggyőznie őket. A szakértő kiemelte: az elmúlt hetekben Magyarország több, számára fontos eredményt is elért Brüsszel és Kijev részéről.
Mint ismert, 26 uniós állam- és kormányfő úgy döntött csütörtökön - a magyar kormányfő nélkül -, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. „8 órán keresztül próbáltam meggyőzni őket arról, hogy ezt ne csinálják és ne is tűzzük napirendre Ukrajna csatlakozását. A döntés most időszerűtlen. De nem lehetett őket meggyőzni. Ez egy rossz formája a segítségnyújtásnak. Az egyik érvük az volt, hogy ők 26-an vannak, én pedig egyedül, de a döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, mert a végső szót a nemzeti parlamentek mondják majd ki, így a magyar parlament ezt le tudja szavazni” – fogalmazott a Kossuth rádiónak Orbán. „Még 75 olyan alkalom lesz, amikor ezt az ország meg tudja állítani. Én nem akartam ezt az ország lelkiismeretére venni. Azért hagytam el a termet, hogy csinálják egyedül” - mondta a miniszterelnök.
Mint mondta, az európai politikusok azzal érveltek, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, hiszen a végső szót a tagállamok parlamentjei hozzák meg, tehát végül Magyarország később leszavazhatja Ukrajna csatlakozását. „Ha majd a tárgyalás során valami sérti hazánk érdekeit, akkor és ott jelezzük” - fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte Ukrajna európai uniós tagfelvételi tárgyalásainak megkezdése rossz döntés, aminek lehetnek negatív hatásai, ám ennek „pénzügyi-gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni". Az MTI által idézett kormányfő hangsúlyozta: ezeket a költségeket azoknak kell állniuk, akik ezt a döntést meghozták, az uniós tagállamok „megveszekedetten el akarnak indulni ebbe az irányba", így Magyarországnak az a lehetősége van, hogy figyelmeztessen, „ez rossz döntés".
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő a Maszol megkeresésére elmomdta: bár egészen az uniós csúcs kezdetéig nagy volt a feszültség, Magyarország minden eddigi fontos konszenzusos döntést megszavazott. „A kormányt ért vádak ellenére az összes eddigi, Oroszország elleni szankciót megszavazta. Elérte ugyanakkor azt, hogy Magyarországot kifejezetten hátrányosan érintő részek kimaradjanak a szankciókból. Azt is látni kell, az elmúlt hetekben több eredményt is sikerült elérni. A Magyarországnak járó kohéziós források felét a csúcs előtti napon feloldották, Ukrajna pedig hat nappal az EU-s csúcs előtt elfogadta a magyar kisebbségek kivételi körbe helyezését az őket hátrányosan érintő oktatási-, média- és nyelvtörvény hatálya alól. Ez utóbbi volt az, amit hosszú éveken keresztül nem sikerült korábban elérni" - mondta Bendarzsevszkij Anton.
Magyarország ugyanakkor megakadályozta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatás megítélését, néhány órával azután, hogy megállapodás született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
CSAK SAJÁT
.jpg)
