Az Egyesült Államokban járt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. A látogatás felemás eredménnyel zárult,  Joe Biden amerikai elnök nem adott engedélyt Kijevnek a nagy hatótávolságú fegyverek, de egy újabb  katonai csomagról biztosította Ukrajnát. Donald Trump republikánus párti elnökjelölt az ukrajnai háború gyors befejezésére tett ígéretet Zelenszkijnek. De mire számíthat Kijev a választások után? 

A budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemző anyagban foglalta össze Donald Trump, valamint Kamala Harris várható Ukrajna-politikáját. Trump azt állítja, hogy gyorsan véget tudna vetni az ukrajnai háborúnak. Az elemzés szeeint a volt elnök újraválasztása esetén nem kötelezné el magát az Ukrajnának nyújtott további amerikai segítség jóváhagyása mellett, mondván, hogy az európai országoknak növelniük kell saját hozzájárulásukat.

„Elnökként közelebbi kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, bár az ukrán területek annektálása miatt kiterjesztette a Moszkvával szembeni szankciókat, és kilépett egy fontos amerikai-orosz fegyverzet-ellenőrzési szerződésből. Trump szerint az Egyesült Államok érdeke az ukrajnai háború gyors befejezése, ugyanakkor azt is mondta, hogy a Putyin által megfogalmazott feltételek nem elfogadhatóak. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ugyan a Republikánus Párt számára egyértelműen Kína és nem Oroszország a fő geopolitikai ellenfél, Ukrajna támogatásától sem zárkóznak el teljes mértékben: az elmúlt szűk három évben folyósított amerikai támogatásokat a republikánus törvényhozók 60-70 százaléka megszavazta" - fogalmaz az Oeconomus elemzése. 

Gazdasági programhirdető eseménye során Trump a védelmi kiadások növelését is kilátásba helyezte; elnöksége alatt érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése először az ezermilliárd dolláros határt. A védelempolitika és a külpolitika terén sokszor kritizálják a volt elnököt, például azzal vádolva őt, hogy a NATO-ból való kilépés kilátásba helyezésével veszélyezteti az euroatlanti régió biztonságát. Az Oeconomus szakértői szerint lehetséges, hogy a kilépéssel való fenyegetés egy taktika része, amellyel a védelmi kiadások növelésére sarkallja szövetségeseit.

„A taktika eredményének is tekinthető, hogy míg 2016-ban csupán néhány NATO-tagállam teljesítette a GDP 2 százalékára vonatkozó finanszírozási irányelvet, 2023-ban már a tagok közel kétharmada. Trump felvetette az irányelv reformját, amivel az eddigi 2 százalékról 3 százalékra emelné az elvárt GDP-arányos védelmi kiadások szintjét. Megnyilvánulásai alapján Trump mindenesetre újraértékelné az Egyesült Államok NATO-ban betöltött szerepét, és fontolóra venné Washington részvételének jelentős csökkentését a szervezetben. A volt elnök régóta ellenzi a NATO kollektív védelmi záradékát, és gyakran állítja, hogy számos NATO-tagállam kihasználja az Egyesült Államokat” - fogalmaz az elemzés. 

Kamala Harris szerint az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajna védelmi erőfeszítéseit Oroszországgal szemben „ameddig csak szükséges”, elhárítandó egyben azt a fenyegetést is, amit egy orosz győzelem jelentene Európa többi részére nézve. Júniusban Harris képviselte az Egyesült Államokat az Ukrajna által Svájcban szervezett békecsúcson. „Harris győzelme esetén az eddigi támogatási struktúra fennmaradása valószínűsíthető: a legtöbb katonai segítséget továbbra is az Egyesült Államok nyújtja majd Ukrajnának, pénzügyi segítségnyújtás terén pedig meghatározó marad az Európai Unió” - áll az elemzésben. 

Az írás zerint Kamala Harris a multilaterális együttműködés és a NATO határozott támogatója, kül- és védelempolitikai téren pedig a jelenlegi kormányzat irányvonalát folytatná. A 2024-es Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián az alelnök megerősítette az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettségét. A Biden-adminisztráció 2022-es nemzetbiztonsági stratégiája alapvetően fenntartotta a Trump-adminisztráció által a Kínával és Oroszországgal folytatott nagyhatalmi versenyre helyezett hangsúlyt, és Kína kordában tartásának jegyében kiemelten kezelte a szövetségépítést az ázsiai-csendes-óceáni térségben.