Tavaly november óta – miután tizenöt ember halálát okozva leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője – folyamatosak a kormányellenes tüntetések Szerbiában. Mekkora a társadalmi támogatottsága a tüntetéshullámnak? Lehetnek-e előrehozott választások áprilisban, s ha igen, kinek kedveznének? Hogyan viszonyulnak a vajdasági magyarok a történésekhez? Szakértőt kérdeztünk.  

A tiltakozók követelései között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították. Goran Veszics építésügyi miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek az esetért. Az újvidéki ügyészség december végén emelt vádat az ügyben tizenhárom ember, közöttük a volt építésügyi tárca vezetője ellen. 

Mihálovics Zoltán politológus, a budapesti Makronóm Intézet geopolitikai elemzője a Maszolnak azt mondta, Szerbiában nagy hagyománya van az egyetemisták által szervezett tüntetéseknek. „A kilencvenes évek második felében valósággal burjánzottak a demonstrációk, ráadásul ezek Szerbiában jól szervezettek és látványosak. Tüntettek egyetemisták 1968-ban, 1996–97-ben, de például 2000-ben is, habár Szlobodan Milosevics rendszerének a bukása nem írható csupán az akkori tüntetések számlájára, ahhoz ugyanis az kellett, hogy a belbiztonsági szervek és a rendőrség is a tüntetők oldalára álljon. Ettől jelenleg távol állunk” – fogalmazott a politológus.

Kapcsolódó

Kész lemondani tisztségéről a szerb elnök – Bizalmi népszavazást szorgalmaz

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök arra szólította fel a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzen ellene nem kötelező erejű bizalmi népszavazást. Bejelentette, hogy ha azon elbukik, akkor lemond tisztségéről.

Újvidék vasútállomás bizalmi szavazás Szerbia Aleksandar Vucsics

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a november 1-jei újvidéki tragédia  mérföldkőnek tekinthető a Vucsics-rendszer 2017-es fennállása óta. „A katasztrófa kezdetektől erős politikai élt kapott, mivel az állomást a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésének részeként egy szerb–kínai konzorcium újította fel a közelmúltban. Érdemes leszögezni azonban, hogy Miloš Vucsevics miniszterelnök és Milan Durics polgármester lemondása szimbolikus jelentőségű. Egyrészt a tüntetők által benyújtott követelések között szerepelt kettejük lemondása, másrészt a szerb politikai berendezkedés annak ellenére, hogy elviekben parlamentáris demokráciáról beszélhetünk, ahol a miniszterelnöknek kellene a domináns szereplőnek lennie, az érdemi jogkörök az elnök, azaz Vucsics körül összpontosulnak” – mondta az elemző. 

Mihálovics szerint lemondásuk a kedélyek megnyugtatását szolgálta, azonban a stratégia nem volt sikeres, és a tüntetések változatlan intenzitással folytatódnak, sőt már jóval túlléptek az eredeti medrükön, és az már inkább szól a Vucsics-rendszer megbuktatásáról. „Ennek oka az, hogy a demonstrálók magját képező egyetemisták és a kormányzó politikai erők álláspontja a tragédia kapcsán meglehetősen eltérő: a kormány úgy gondolja, hogy teljesítette a tüntetők követeléseit, szerintük azonban érdemi lépések nem történtek. Ugyanakkor a hatalomnak, azt gondolom, komolyan kell vennie a tüntetőket, főként azért, mert nem tudni, hol lesz a tiltakozás csúcspontja. Az eddigi az volt, amikor az egyetemisták 24 órás blokád alá vették Belgrád egyik fő csomópontját, az Autokomandát, ahol csupán a teherforgalom haladhatott át, miközben a köztévé dolgozói lezártak egy utcát” – hangsúlyozta a politológus. Hozzátette: az Autokomanda kulcsfontosságú városnegyed Szerbián belül: Voždovac, Savski Venac és Vračar találkozásánál fekszik, és mintegy 1,5 km-re délre található Belgrád belvárosától. Úgy véli, a hatalom alapvetően egy új helyzettel találja szemben magát.

A gazdák is csatlakoztak

A demonstrációkat meghatározó egyetemistákhoz nemrég a gazdák is csatlakoztak. A tüntetéshullám társadalmi támogatottságát firtató kérdésünkre az elemző azt mondta, a tüntetések csírája valóban az egyetemistákhoz köthető, de az idő előrehaladtával többek között a tragédia jelentősége és a politikai felhangja miatt a társadalom lehető legkülönbözőbb rétegei társultak hozzájuk: nyugdíjasok, tanárok, postások, ügyvédek, bírók. 

„Emellett a szerb ellenzéki pártok is csatlakoztak a megmozdulásokhoz arra hivatkozva, hogy a tragédia az országban uralkodó korrupció és a nepotizmus miatt következett be. A helyzetet bonyolította, hogy az egyetemista tüntetőket, akik a legkitartóbbak november óta, a gazdák is támogatták, és traktorokkal kísérték őket, amit a rendőrség az utak lezárásával biztosított. Ha az össztársadalmi támogatottságot nézzük, akkor azt gondolom, hogy a tüntetések jelentőségét az adja, hogy szinte minden társadalmi csoportban – más-más aránnyal ugyan, de – van egy réteg, amely a demonstrálók mögött áll, azonban mindez nem elegendő ahhoz, hogy a szerb elnök távozzon hivatalából” – mondta. Szerinte : egyelőre nem valószínű, hogy egy ilyen forgatókönyv bekövetkezik, már csak azért sem, mert a tüntetések döntően a nagyobb városokra összpontosulnak, és a felmérések szerint a társadalom többsége a hatalom mellett áll.

A belgrádi és az újvidéki általános hangulattal kapcsolatban Mihálovics Zoltán azt mondta, míg Belgrádban, illetve a nagyobb városokban a tragédia óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosak az egyetemisták által vezetett tiltakozások, addig vidéken más a helyzet. „Ez nem meglepő, mivel a fragmentált ellenzéki oldal a városokra támaszkodik, a szavazóbázisuk döntő többsége itt él, ellentétben a Szerb Haladó Párttal (SNS), amely sokkal inkább a vidéki választópolgárokra épül, ami a korábbi évek választási statisztikáiból is egyértelműen kirajzolódik. Ennek fényében Újvidéken a helyzet merőben más, ott sokkal csendesebbek az események, holott a tragédia helyszínéről beszélünk. Ez nagyban annak köszönhető, hogy egyrészt a kormánypártok szavazói a tragédia ellenére fegyelmezettek maradtak, és megelégedtek Vucsicsnak az ar adott válaszával, másrészt annak, hogy az újvidéki magyarok pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jól láthatóan távol tartja magát a tüntetésektől” – fogalmazott a politológus. 

Milyen állapotban van a szerb ellenzék? - kérdeztük. „Ha egy szóval szeretnénk leírni az ellenzék problémáját, akkor az a széttagoltság. Ez már jól látható volt a 2023-as parlamenti választások eredményeiben is: az SNS vezette lista 48, míg a legerősebb ellenzéki 24,3 százalékos eredményt tudott felmutatni, míg a többi politikai erő egy számjegyű támogatottságot ért el. Azóta kevesebb mint két év telt el, de az ellenzék helyzete – ha hihetünk a felméréseknek – azóta érdemben nem változott” – hangsúlyozta az elemző. 

Kapcsolódó

Újvidéki tragédia: a főügyészhez fordultak segítségért a tiltakozó egyetemisták

A szerb főügyésztől kértek segítséget szerdán azok az egyetemi hallgatók, akik a november elseji újvidéki tragédia miatt tiltakoznak már másfél hónapja. Zagorka Dolovactól azt kérték, politikától mentesen vizsgálja ki az esetet.

Szerbia tragédia Újvidék tüntetők korrupció

Mint elmondta, a legutóbbi kutatások szerint az SNS 48,7 százalékos támogatottságon áll, míg a legerősebb ellenzéki formáció 7 százalékon. „Ez tehát azt jelenti, hogy habár látszólag van egy elégedetlenségi hullám, ami számos társadalmi csoport támogatásával a tüntetésekben csapódik le, ez nem párosul széles körű kormányváltó hangulattal. Ennek az az oka, hogy az ellenzéki oldalon nincs egy olyan kiemelkedő vezető személyiség, aki egy ernyőszervezet alá tudná terelni a Vucsics-rendszerrel elégedetlen szavazókat, és képes lenne reális alternatívát kínálni. Szerbia jövője tehát nagy eséllyel nem az utcán fog eldőlni. Annak ellenére sem, hogy a tüntetések nagyon hasonlítanak a Szlobodan Milosevics rendszerének bukását megelőző tiltakozásokhoz, azonban akkor, 2000-ben az Európai Unió nyomást gyakorolt a szerb ellenzékre, hogy fogjanak össze, most azonban ilyen törekvés jól láthatóan nincs” – hangsúlyozta Mihálovics Zoltán. 

Szerinte az SNS egy előre hozott választás esetén vélhetően hatalmon tudna maradni, így az utcai mozgolódást érdemes elkülöníteni a választói akarat egészétől. „Ha hihetünk a felmérések számainak, akkor az utcán lévő tüntetők lehet, hogy a társadalmi csoportok színes elegyét alkotják, de azok leginkább a szerb ellenzéki tábort mozgatták meg. Ha a tiltakozások magasabb hőfokot érnek el, könnyen elképzelhető, hogy változhat a közhangulat. A kritikus pontot a rendőrség és a belbiztonsági szervek hozzáállása jelentheti, ugyanis rendszerbuktatás vagy nagyobb volumenű változás csak ezeknek a szerveknek az egyetemisták mellé állásával képzelhető el” – mondta a politológus.  

Nem csökkent az elnök és a kormányzó párt támogatottsága

Ami az ország meghatározó politikusának számító Vucsics elnök megítélését illeti, az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntetések kezdete óta számos olyan narratíva jelent meg, hogy azok az államfő távozását is magukkal hozhatják. „Figyelembe véve azonban a szerb politikai rendszer stabilitását és a Vucsics, valamint a pártja mögötti szimpátiaindex alakulását, erre nagyon kis esély mutatkozik, pláne, hogy az ellenzéki oldalon – ahogy már említettük – nincs egy olyan erőskezű vezető politikai személyiség, aki egy irányba tudná integrálni az ellenzéki és a bizonytalan szavazókat. A felmérések szerint Vucsics és az SNS megítélése nagyjából együtt mozog, és jelenleg a parlamenti választások idején mért szinten áll. Valós alternatíva híján és ilyen mutatók mellett pedig még egy előre hozott választás kiírása sem hozná jobb pozícióba a szerb ellenzéket” – fogalmazott az elemző. 

Emlékeztetett rá: maga az elnök is megerősítette, ha nem sikerül a miniszterelnök távozását követő rövid időn belül többségi kormányt alakítani, akkor biztosan sor kerül az előre hozott választások kiírására, ugyanis többször elvetette a tüntetők által követelt szakértői kabinet felállítását. „Ha igazak a felmérések, és az SNS a koalíciós partnerek nélkül valóban a 48 százalékos támogatottság környékén van a tüntetések ellenére, akkor a potenciális megmérettetést Vucsics pártja a pozíciójának megerősítésére is használhatja” – mondta. Szerinte Szerbiában nincs kormányváltó hangulat, és úgy tűnik, hogy Vucsics geopolitikai értelemben vett egyensúlyozása a Nyugat, valamint Kína és Oroszország között továbbra is rengeteg szerbnek nyeri el a szimpátiáját.

Azon kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a vajdasági magyarok a történésekhez, Mihálovics Zoltán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar közösség fontos szerepet játszanak Szerbia politikai életében. „Jelenleg a vajdasági magyarok létszáma nagyjából 185 ezer főre, azaz a teljes Koszovó nélkül értett népesség 2,8 százalékára tehető. A legutóbbi, 2023-as parlamenti választáson a törvényhozásba, azaz a Nemzetgyűlésbe a 250 mandátumból 6-ot a VMSZ szerzett meg, így a vajdasági magyarságnak továbbra is van képviselete az országgyűlésben, ami az érdekérvényesítés szempontjából kulcskérdés hosszú távon is” – tette hozzá.

A politológus azt mondta, mivel a VMSZ is minimális vagy szinte semmilyen reakciót nem mutatott a tüntetések kapcsán, így a magyarok jelentős hányada is inkább a háttérben maradt. „Ez egyrészt annak köszönhető, hogy akik politikai értelemben tudatosabbak, azok követik a pártjuk magatartását, reprezentálva azt, másrészt annak, hogy a vajdasági magyarok szellemi és kulturális központja az 1990-es évek óta Újvidékről – ahol a tragédia történt – mára áttevődött Szabadka és annak vonzáskörzetének területére” – fogalmazott az elemző. Hozzátette azt is:  bár az egyetemisták adják a tüntetések magvát, a vajdasági magyarság jelentős hányada külföldön tanul.  

Mihálovics Zoltán szerint a VMSZ hallgatása annak köszönhető, hogy Szerbiában konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a VMSZ az SNS „csatlósa”, így ha bukik a Vucsics-rendszer, akkor vélhetően a VMSZ is. „De erre jelenleg, érdemi politikai kihívó híján minimális az esély, arról nem is beszélve, hogy az elnök második és egyben utolsó mandátuma 2027-ig szól. A VMSZ óvatos, a tüntetéseket tudatosan kerülő kommunikációja azonban egy jól körülhatárolható stratégia szerint működik, ugyanis az országban jelenleg rég látott, pattanásig feszült a hangulat, és egy ilyen környezetben a felelőtlen kommunikáció ronthatja a vajdasági magyarság érdekeit elsődlegesen képviselő VMSZ és a magyarok pozícióit is” – mondta a politológus.