Hány napig tarthat egy pápaválasztás? Tényleg csak kenyeret és vizet kapnak a bíborosok, ha túl sokáig elhúzódik? Választhatnak egyáltalán olyan egyházfőt is, aki nem bíboros? Többek között ezek a kérdések is felmerülhetnek a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávé alkalmából, ahol a katolikus egyház Ferenc pápa utódját keresi.

Az MTI összeállítása szerint a 13. században közel három évbe – egész pontosan 1 006 napba – telt, mire megválasztották IV. Kelemen pápa utódját, ezzel ez lett a katolikus egyház történetének leghosszabb konklávéja.

A konklávé (latinul cum clave, azaz „kulccsal bezárva”) kifejezés is innen ered, ugyanis a Viterbóban tanácskozó bíborosokat a helyiek szó szerint bezárták, mivel túl sokáig húzódott a választás.

A titkos szavazás, amely X. Gergely pápát eredményezte, 1268 novemberétől 1271 szeptemberéig tartott. Ez volt az első példa a kompromisszumos pápaválasztásra, miután hosszú ideig harcoltak a pápához hű és a Német-római Birodalmat támogató bíborosok – írja az AP News.

Napi egy étkezéses szabály

X. Gergely csak azután lett pápa, hogy a viterbói lakosok leszedték a háztetőt a bíborosok szállásáról, és kenyeret meg vizet adtak nekik, hogy rávegyék őket a döntésre.

Gergely 1274-ben elrendelte, hogy ha a konklávé három napnál tovább tart, a bíborosok csak napi egy étkezést kapjanak, ha pedig nyolc napon túl is elhúzódik, akkor csak kenyeret, vizet és bort.
Ezt a szigorítást később eltörölték.

Kapcsolódó

Szentszéki szóvivő: helyi idő szerint szerda este hét óra előtt nem száll fel az első füst

A pápaválasztó bíborosok helyi idő szerint szerda délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt (romániai idő szerint nyolc óra előtt) nem száll fel – közölte a szentszéki szóvivő, Matteo Bruni hétfőn.

pápaválasztás Vatikán bíborosok Sixtus-kápolna

A legrövidebb konklávé

1274 előtt olyan is előfordult, hogy az új pápa már az elődje halálának napján megválasztásra került. Később azonban bevezették, hogy az első szavazás előtt legalább tíz napnak el kell telnie, amit idővel 15 napra emeltek, hogy minden bíboros Rómába érhessen.

A leggyorsabb ilyen szabály szerinti konklávé 1503-ban zajlott, amikor II. Gyula pápát néhány órán belül megválasztották.
A közelmúltban Ferenc pápa az ötödik szavazási körben (2013), XVI. Benedek a negyedikben (2005), XII. Piusz pedig a harmadikban (1939) nyert.

Mikor volt az első Sixtus-kápolnában tartott konklávé?

Az első Sixtus-kápolnában tartott konklávét 1492-ben rendezték. 1878 óta minden konklávét itt, a Michelangelo-freskóiról is híres kápolnában tartanak.

II. János Pál pápa 1996-os konklávérendeletében (Universi Dominici Gregis) így írt: „Minden ebben a térben arra ösztönöz, hogy az ember érezze Isten jelenlétét, akinek színe előtt mindenki egyszer megítéltetik.” A bíborosok a konklávé alatt a közeli Szent Márta-házban vagy egyéb pápai vendégházban alszanak.

Kapcsolódó

A Sixtus-kápolna tetejére helyezték a pápaválasztás eredményét jelző kéményt

Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.

Vatikán pápaválasztás Sixtus-kápolna kémény

Alternatív helyszínek

A legtöbb konklávét Rómában tartották, de sokszor a Vatikán falain kívül. Négyet a pápai rezidencia Pauline-kápolnájában (Quirinale-palota), míg körülbelül harmincat más római templomokban, mint például a Lateráni Szent János-bazilikában vagy a Santa Maria Sopra Minervában. Tizenöt alkalommal teljesen más városban rendezték meg, köztük Viterbóban, Perugiában, Arezzóban és Velencében, valamint Konstanzban és Lyonban.

Ellentétes pápák, vagy ellenpápák

1378 és 1417 között, az úgynevezett nyugati egyházszakadás idején többen is igényt formáltak a pápai címre. Ez közel 40 évre kettészakította a katolikus egyházat. A legismertebb ellenpápák ebben az időszakban VII. Kelemen, XIII. Benedek, V. Sándor és XXIII. János (nem azonos a későbbi hivatalos XXIII. János pápával) voltak. A szakadást az 1417-es konstanzi zsinat zárta le, amikor V. Márton pápát választották meg, akit minden fél elismert.

Higiéniai kihívások

A konklávék zárt jellege miatt komoly higiéniai gondok voltak. A Szent Márta-ház 1996-os megépítése előtt a bíborosok a Sixtus-kápolna melletti ideiglenes szállásokon, ágyakon aludtak. A 16–17. századi konklávékat „undorítónak” és „büdösnek” írták le, főként a nyári járványveszélyek miatt. A rossz szellőzés és a túlzsúfoltság miatt sok bíboros megbetegedett vagy betegen hagyta el a konklávét.

A titoktartás esküje

A pápaválasztások kezdetben nem voltak teljesen titkosak, de a politikai befolyásolás elleni aggodalmak, különösen a viterbói konklávé idején, változást hoztak. X. Gergely elrendelte, hogy a bíborosokat teljes elzártságban kell tartani – cum clave, azaz „kulccsal” –, amíg döntés nem születik. Azóta több pápa is módosította a szabályokat, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a titoktartás és a politikamentesség.

Kapcsolódó

Lekapcsolják a mobilhálózatot a Vatikánban a konklávé teljes idejére

A konklávé elszigetelése érdekében a Vatikán teljes területén lekapcsolják a mobilhálózatokat.

pápaválasztás Vatikán mobiltelefon

A legfiatalabb és legidősebb pápák

XII. János, a legfiatalabb ismert pápa 18 éves volt 955-ös megválasztásakor. A legidősebbek III. Celesztin (1191) és V. Celesztin (1294) voltak, mindketten közel 85 évesen lettek pápák. XVI. Benedek 78 éves volt megválasztásakor 2005-ben.

Nem kötelező bíborosnak lenni a pápasághoz

A pápaságra nincs előírva, hogy az illető bíboros legyen – bár évszázadok óta az.
Az utolsó nem bíboros, akit pápává választottak, VI. Orbán volt 1378-ban – ő szerzetes és Bari érseke volt. Bár az olaszok hosszú ideig uralták a pápai trónt, számos kivétel akad: II. János Pál (lengyel, 1978), XVI. Benedek (német, 2005), Ferenc pápa (argentin, 2013), VI. Sándor (spanyol, 1492), III. Gergely (szír, 731), VI. Adorján (holland, 1522).