Egy évtizeddel ezelőtt a Közel-Keletről induló tömeges migráció gyökeresen átrajzolta Európa politikai térképét és megerősítette a szélsőjobboldalt. Most, ahogy az Irán elleni háború a huszadik napjához közeledik, Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyre erősödik a félelem: a konfliktus elhúzódása újabb, akár milliós nagyságrendű menekülthullámot indíthat el a kontinens felé. Bár a határokon még csend van, a diplomáciai gépezet már teljes gőzzel működik, hogy megakadályozza a 2015-ös válság megismétlődését.

A zsidó állam erői március 17-én este likvidálták Irán hírszerzési miniszterét, Esmáil Katibot, ezzel megkönnyítve a további vezetők elleni hasonló műveletek végrehajtását. Izrael Katz védelmi miniszter szerint a háborút minden fronton kiterjesztik és fokozzák, a következő időszakban pedig jelentős meglepetésekre lehet számítani. 

Európa nem szeretné újra átélni a 2015-ös migrációs sokkot, ezért Irán miatt készültségben a kontinens. Alig több mint egy évtizeddel ezelőtt a szíriai polgárháború elől menekülők százezrei lepték el Európa befogadóállomásait és utcáit, alapjaiban változtatva meg a kontinens politikai klímáját és szítva fel a bevándorlásellenes erők tüzét. Ma, egy újabb közel-keleti konfliktus árnyékában, az európai vezetőket egyazon rémálom gyötri: vajon az Irán elleni háború elhúzódása kényszeríthet-e újabb tömegeket arra, hogy útnak induljanak?

Bár a háború első heteiben még nem tapasztalható tömeges roham a határokon, Brüsszelben és Ankarában már javában zajlanak a háttéregyeztetések. A félelem nem alaptalan: a konfliktus eszkalálódása és Irán esetleges destabilizálódása beláthatatlan következményekkel járhat. A legfőbb aggodalom az, hogy a menekültek ismét azon az útvonalon próbálnának Európába jutni, amely egy évtizede több mint egymillió embert szippantott be a kontinensre: Törökországon és a Földközi-tengeren keresztül. Ezért a diplomáciai csatornák szinte azonnal élénk működésbe kezdtek. 

Kapcsolódó

Amerika kezdi felismerni, hogy Irán zsákutca

Több jel is arra utal, hogy az Egyesült Államok vezetése kihátrálni készül az Irán elleni háborúból, amelyet elemzők többsége szerint nem nyerhet meg.

háború Iráni konfliktus Irán Amerikai Egyesült Államok Izrael Közel-Kelet Donald Trump

Alig két nappal a háború kirobbanása után Hakán Fidan török külügyminiszter egyeztetett Magnus Brunnerrel, az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztosával. A telefonbeszélgetésben Fidan biztosította európai partnerét: Törökország levonta a tanulságokat. Ankara megkeményítette az iráni határszakaszt, és szorosan együttműködik az unióval annak érdekében, hogy megakadályozzon egy újabb, ellenőrizhetetlen migrációs hullámot. A felek abban is egyetértettek, hogy a helyzet alakulása nagyban függ az izraeli-amerikai hadműveletek kiterjedtségétől. Ha a csapások célzottak maradnak, a válság talán lokalizálható. Ám ha a konfliktus kiszélesedik és Irán instabillá válik, az emberek menekülni fognak – hangzott a borús forgatókönyv a megbeszélésekről kiszivárgott információk szerint. 

A bevándorlásellenes pártok az elmúlt évtizedben épp a 2015-ös válság nyomán erősödtek meg Németországban, Ausztriában és Franciaországban. Egy újabb hullám ismét olajat önthetne a tűzre. Európa számára a tét óriási: a háború globális következményei – az üzemanyagárak emelkedése, a recessziós félelmek és a kereskedelmi útvonalak akadozása – mellett az illegális migráció olyan belső politikai robbanóanyag, amely keresztülhúzhatja a mérsékelt erők számításait.

A jövő bizonytalan

Németország kancellárja, Friedrich Merz egy müncheni rendezvényen fogalmazta meg nyíltan az aggodalmakat. „Nem szeretnénk még egyszer egy szíriaihoz hasonló forgatókönyvet látni” – mondta, hozzátéve, hogy Németország alapvető érdeke elkerülni az újabb tömeges bevándorlást a térségből. Hasonló hangokat ütött meg a cseh miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban levélben fordult a tagállamok vezetőihez. Leszögezte: a konfliktus már most is milliókat kényszerített belső menekülésre Iránban és Libanonban. Bár az EU határait még nem érték el tömegesen, a jövő bizonytalan. Szerinte a blokknak minden rendelkezésre álló migrációs diplomáciai eszközt be kell vetnie a megelőzés érdekében. 

Az európai döntéshozókban mély nyomot hagyott a múlt. A 2014 és 2016 között tetőző szír és afgán illegális menekülthullám politikai sokkja máig meghatározza a gondolkodást. Az EU azóta jelentősen megerősítette külső határait, és olyan tranzitországokat, mint Törökország, gyakorlatilag a kontinens határőreivé tette.

Érdekesség, hogy a migrációs nyomás az elmúlt években Európában épp hogy csökkent. Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint 2025-ben negyedével estek vissza az illegális határátlépések, folytatva egy hosszabb ideje tartó trendet. A probléma azonban nem a statisztikákban, hanem a potenciális veszélyben gyökerezik. Az egy évtizeddel ezelőtti válság idején az európai vezetők hevesen bírálták Törökországot, amiért szemet hunyt a görög-török határon működő embercsempész-hálózatok felett. A helyzet csak akkor változott, amikor Brüsszel milliárdos támogatási csomagot szavazott meg Ankarának a migráció megállítására.

Most a jelek szerint mindkét fél elszántabbnak tűnik a megelőzésre. Törökország belügyminisztere, Mustafa Ciftci a napokban ismertette az ország háromlépcsős vészforgatókönyvét a potenciális iráni menekülthullám kezelésére. Az első szint egy „pufferzóna” kialakítása a határon, ahol el tudják szállásolni a menekülőket. Végső esetben, tömeges nyomás esetén, Törökország beengedné a menekülteket, de ezt csak a legvégső megoldásnak nevezte. Hozzátette: az ország kezdeti lépésként mintegy 90 ezer embert tudna elhelyezni sátortáborokban és más ideiglenes szállásokon. 

Ankara számára a kérdés különösen érzékeny. Törökország földrajzi fekvése miatt a világ egyik legnagyobb menekültpopulációját látja vendégül. A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború nyomán átlépő szírek száma a 2022-es, 3,7 milliós csúcsról mára 2,3 millióra csökkent, de jelenlétük továbbra is komoly politikai tehertétel a kormány számára. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Iránban jelenleg több mint 760 ezer regisztrált menekült él, akik többsége afganisztáni. Egy elhúzódó háború nemcsak az iráni állampolgárokat, hanem ezt a rendkívül sérülékeny csoportot is menekülésre kényszerítheti.