Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi nyilatkozata a hat hónapja hősiesen tartott Bahmut elestét vetíti előre. Ha ez bekövetkezik, hangzatos siker lesz a szinte kizárólag erre a városra koncentráló Wagner csoportnak. Ettől függetlenül úgy tűnik, a zsoldossereg nem nyeri vissza régi ázsióját a Kremlben.

Váratlan kijelentést tett a varsói látogatáson tartózkodó ukrán elnök. A fél éve hősiesen védett Bahmut kapcsán Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy Kijev meghozza a „megfelelő” döntést, ha fennáll a veszélye, hogy az orosz inváziós erők bekerítik őket. A Reuters értékelése szerint a nyilatkozat arra utal, hogy az ukránok a visszavonulást fontolgatják, miután korábban határozottan kizárták a város feladását.

A Wagner csoport névre hallgató orosz zsoldos szervezet vezetője már több alkalommal bejelentette Bahmut elfoglalását, de az ukránok még mindig tartják a város nyugati részét. Mindazonáltal északról és délről egyre jobban törnek előre a Wagner-csapatok az Institute for the Study of War (ISW) amerikai védelmi agytröszt jelentése szerint.

A létezését is tagadták

A Wagner-csoportra először Kelet-Ukrajnában figyeltek fel, a 2014-es Donyec-medencei harcok során. Tagjai harcoltak Szíriában, Mozambikban, Szudánban és a Közép-Afrikai Köztársaságban. Moszkva éveken át a létezését is tagadta, nem véletlenül, hiszen a magánhadseregeket nemcsak a nemzetközi jog tiltja, hanem az orosz törvények is.

2019 decemberében, Líbiában az ENSZ által támogatott nemzeti egységkormány harcosainak sikerült titokban lefilmezniük egy egységet, amelyről azt állították, hogy Wagner-csapat, azonban az orosz zsoldosok jelenlétét igazoló közvetlen bizonyíték nem került elő 2021 februárjáig. Akkor egy forrás megkereste a BBC arab nyelvű szolgálatát azzal, hogy a birtokába került egy Samsung táblagép, amelyet egy nyugat-líbiai harcmezőn hagytak hátra. A régióban orosz zsoldosok is harcoltak a lázadó Khalifa Haftar tábornok mellett. A tabletet akkor hagyhatták hátra, amikor a harcosok 2020 tavaszán sietősen visszavonultak. A táblagépen talált információk utaltak a Wagner-csoport líbiai jelenlétére, illetve egy „bevásárló lista” révén a szervezet finanszírozójára is. Az egyebek mellett négy harckocsit, több száz Kalasnyikov gépkarabélyt és korszerű radarrendszert „igénylő” irat címzettje az Evro Polis nevű orosz vállalat volt, amelynek tulajdonosa az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök séfjeként is emlegetett szentpétervári üzletember, Jevgenyij Prigozsin volt. A most 61 éves férfi tagadta akkor, hogy bármi köze volna a céghez vagy a Wagner csoporthoz, azonban a 2022. februári ukrajnai invázió után felhagyott a titkolózással. Mi több, szívesen pózol katonai felszerelésben, a harctéren vagy amint éppen fegyintézetekben toboroz az ukrajnai harcokhoz.

Prigozsin felemelkedése…

A Wagner-harcosok között rengeteg egykori elítélt található. Az interneten keringő egyik videón Prigozsin – aki a Szovjetunió idején maga is ült börtönben gazdasági bűncselekmények miatt – azt ígéri a bűnözőknek, hogy visszanyerhetik a szabadságukat, ha félévet kibírnak az ukrajnai fronton. Sajtóhírek szerint azonban kevesen élnek tovább néhány napnál vagy hétnél a bahmuti „húsdarálóban”, ahova a Wagner-csoport ukrajnai tevékenysége összpontosul, és ahol az utóbbi hat hónapban több tízezren eshettek el mindkét oldalon.

Német sajtójelentések szerint a Wagner soraiban számos külföldi – német, amerikai vagy brit – is harcol. A Tagesspiegel cikkében megszólaló, ukrán fogságba került berlini munkanélküli például elmondta, hogy katonai tapasztalat nélkül, kizárólag a havi 5–7 ezer eurós csekkért csatlakozott a Wagnerhez, az ukránok ugyanis csak háromezret ígértek.

A Wagner-csoport kiemelt szerepet játszott a kelet-ukrajnai harcokban, különösen azután, hogy a reguláris hadsereg visszavonult Kijev alól, majd Harkov és Herszon környékéről. Az utóbbi több mint félévben elért kevéske orosz sikert nagyrészt magának vindikálta Prigozsin. Talán éppen emiatt egyre nő a feszültség az orosz hadsereg és a zsoldosvezér között. Január elején Prigozsin a közösségi médiában bejelentette, hogy a Wagner-csoport átvette az ellenőrzést a donyecki régióban található Szoledar fölött. A Szergej Sojgu által vezetett védelmi minisztérium szinten azonnal ugyancsak „magára vállalta” a város meghódítását.

Kapcsolódó

Vad toborzásba kezdett a Wagner-csoport

Alapítója állítása szerint napi 500-800 fővel gyarapodik az orosz zsoldossereg létszáma.  

orosz–ukrán háború Wagner zsoldoscsoport Oroszország

A dolgok odáig fajultak, hogy Prigozsin személyeskedő támadásokat intézett Sojgu ellen, március elején pedig egy közleményben egyenesen árulással vádolta meg az orosz hadvezetést. Azt állította, a Bahmutban harcoló zsoldosseregtől tudatosan visszatartják a lőszert és az erősítést – mindezt azzal a céllal, hogy tönkretegyék a Wagnert.

… és bukása

A Wagner csoport ukrajnai szerepvállalása, illetve Prigozsin nyíltan megfogalmazott bírálatai kapcsán egyesek elkezdték találgatni, hogy vajon nem tör-e politikai babérokra. Ha igen, azzal közvetlenül a Kreml urának pozícióját fenyegetné. Eddig csak áttételesen – a többször inkompetensként beállított orosz hadsereg főparancsnokaként – támadta Putyint.

Sojgu minisztériuma szárazon cáfolta a zsoldosvezér állításait, de az elnök semmilyen módon nem reagált – legalábbis nyilvánosan. Nyugati hírszerzési információk szerint azonban a Kremlben nem nézik ölbe tett kézzel Prigozsin renitenskedését.

Moszkva arra törekszik, hogy alternatív magánhadseregeket építsen fel, hogy felváltsa az ukrajnai harcokban jelentős szerepet vállaló Wagner-csoportot – írta az ukrajnai helyzetről szóló friss elemzésében a brit védelmi minisztérium. Valószínűnek tartják, hogy az elmúlt hetek nagy visszhangot kiváltó viszálykodása miatt az orosz katonai vezetés olyan alternatívát szeretne, amely fölött nagyobb ellenőrzést gyakorolhat.

Ezt a forgatókönyvet látszik megerősíteni, hogy máris megjelentek újabb magánhadseregek, bár – amint a londoni jelentés is utal rá – méreteit vagy harci erejét tekintve egyik sem közelíti meg a Wagnert. A brit hírszerzés ugyanakkor biztosra veszi, hogy a Kreml továbbra is hasznosnak tartja a zsoldos szervezeteket, mivel jobban fizetnek és így hatékonyabbak a reguláris hadseregnél. Másfelől Moszkva úgy gondolhatja, hogy a magánhadseregek veszteségeit az orosz társadalom jobban tolerálja.