Észak-Korea olyan kriptovalutából finanszírozza a rakétaprogramját, amelyekre az állam hackertámadások útján tesz szert, mutat rá egy ENSZ-jelentés. Ugyanakkor az amerikai fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok szintén kriptovalutával pénzelik akcióikat, miután a hagyományos banki szolgáltatásokat nem vehetik igénybe, és a különböző pénzügyi vagy adománygyűjtő platformokról rendre kitiltják őket.

Egy ENSZ-jelentés szerint Észak-Korea több millió dollárnyi kriptovalutára tett szert kibertámadásokkal, a pénzt pedig ballisztikai és nukleáris programjának finanszírozására használta fel. A BBC által idézett dokumentum szerint csak a 2020 és 2021 közepe közötti időszakban több mint 50 millió dollár értékben loptak el digitális eszközöket észak-koreai számítógépes hackerek. A támadások legalább három kriptovaluta-tőzsdét céloztak Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. A jelentést továbbították az ENSZ szankcióbizottságának.

A dokumentum hivatkozik a Chainalysis biztonsági cég múlt hónapban közzétett tanulmányára is, amely szerint tavaly az észak-koreai támadások mintegy 400 millió dollár digitális eszközt „termeltek”. Az ENSZ úgy becsüli, hogy 2019-ben Észak-Korea kétmilliárd dollárt halmozott fel kifinomult kibertámadások révén a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaira.

Az ENSZ-jelentés azt mutatja, hogy a rendkívül kemény szankciók ellenére Észak-Korea tovább tudta fejleszteni nukleáris és ballisztikus programját, az ehhez szükséges pénzt pedig kibermódszerekkel biztosította, ahogy részben az anyagok, technológia és know-how külföldön való felkutatását is.

A kriptovaluták a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokat is csábítják, írja friss számában a The Economist. A tekintélyes brit magazin szerint az amerikai neonácik azután „fanyalodtak rá” erre a finanszírozási lehetőségre, hogy 2017 augusztusában egyik szimpatizánsuk autójával a tömegbe hajtott Charlottesville-ben. Mint emlékezetes, a fehér fajvédők azért gyűltek össze a virginiai városban, hogy tiltakozzanak egy konföderációs szobor eltávolítása ellen. Az ellentüntetők közé hajtó autós egy 32 éves nőt megölt, és mintegy 30 embert megsebesített. Ezt követően a PayPal online fizetési platform – amelynek szolgáltatási feltételei tiltják, hogy felhasználói gyűlöletkeltésre pénzt gyűjtsenek – felfüggesztette a szélsőjobboldali csoportok fiókjait. Példáját követte az Apple Pay és a Google Wallet, vagyis a két legelterjedtebb mobil operációs rendszer (Android és IOS) elektronikus fizetési szolgáltatása; a Visa és a Discover hitelkártya-cég; valamint a Patreon közösségi finanszírozási oldal. A „fehér hatalom” (white power) hívei kénytelenek voltak alternatíva után nézni.

A Southern Poverty Law Center (SPLC) érdekképviseleti csoport több mint 600 kriptovaluta-címet azonosított, amelyet a szélsőjobb képviselői használnak. Közülük több kapcsolatban áll Andrew Anglinnel, a Daily Stormer neonáci weboldal kiadójával; Andrew Auernheimerrel, egy fehér fajvédő hackerrel; és Don Black-kel, egy „fehér hatalom” online fórum alapítójával. Ők honlapjaikon és közösségi oldalaikon népszerűsítik elektronikus pénztárcájukat, amelybe virtuális pénzben várnak és kapnak adományokat. Stefan Molyneux szélsőjobboldali podcaster több mint 1,67 millió dollár értékű bitcoint szedett így össze, miután kitiltották a YouTube-ról, Anglin pedig állítólag több mint 100 bitcoin (3,8 millió dollár) adományt kapott a SPLC szerint.

A szervezet decemberi jelentéséből kiderül, hogy miközben az amerikaiak közül csak minden hatodik (körülbelül 16 százalék) kereskedik kriptovalutával, addig nehezen találni olyan prominens szélsőjobboldalit, aki ne rendelkezne valamilyen elektronikus pénzzel, többnyire bitcoinnal. Tim Squirrell, a szélsőségekkel foglalkozó egyik agytröszt, az Institute for Strategic Dialogue munkatársa úgy véli, a jelenség fő oka az, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokat kitiltották a fizetési platformokról. A Paypallel vagy a Visával ellentétben ugyanis a blokkláncon futó kriptovalutáktól nem lehet eltiltani senkit egyetlen entitás vagy személy döntése alapján. A kriptovaluták hátterét nem egy központi bank biztosítja, hanem egy nyílt forráskódú szoftvert futtató számítógépek hálózata.

Hogy a szélsőjobboldali csoportok mégsem siettek korábban kriptovalutát használni, annak oka volt: az átláthatóság. A bitcoin alapját is biztosító blokklánc (blockchain) egy folyamatosan növekvő és állandóan egyeztetett lista, amelyben a tárolt információkat – lényegében a tranzakciókat – az összes résztvevő látja. A kiberfenyegetések szakértője, John Bambenek által létrehozott Twitter-fiók, a Neonazi btc Tracker például három éven keresztül valós időben rögzítette azoknak az elvileg névtelen pénztárcáknak a tranzakcióit, amelyeket a radikális jobboldali csoporthoz tartozóként azonosított. A titkosítási módszerek fejlődése azonban időközben lehetővé tette az olyan virtuális pénzek megjelenését, mint a Monero, amelynek fő vonzereje éppen a felhasználók és a tranzakciók lekövethetetlensége.

Csakhogy a bitcoinnak és a hozzá hasonló valutáknak – a rengeteg előny, elsősorban a decentralizált jelleg mellett – van egy jelentős hátránya is: sokkal ingatagabbak a hagyományos valutáknál, hívja fel a figyelmet a The Economist. 2021 májusában a Monero értéke elérte a 480 dollárt, most viszont 150 dolláron áll. A bitcoin 40 százalékot veszített az értékéből november óta.