Közös európai parlamenti fellépés kezdődött a Beneš-dekrétumok ellen - tájékoztatott Facebook oladalán Vincze Lóránt. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Kisebbségi Intergroup decemberi ülésén javasolta írásbeli kérdés küldését az Európai Bizottsághoz, ami most jelent meg az Európai Parlament honlapján. 

Az Intergroup egységesen lépett fel az írásbeli kérdés támogatásával, azt a frakcióközi munkacsoport minden magyar pártja aláírta. Vincze Lóránt arról is beszámolt, hogy jövő héten több helyszínen téma lesz a Beneš-dekrétumok. Az EP-képviselő arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság évek óta azzal hárítja el a felelősséget, hogy a dekrétumok csupán „történelmi dokumentumok”, miközben Szlovákiában ma is zajlanak ezekre alapozott földelkobzások. A szlovák parlament decemberben úgy döntött, hogy fél éves börtönnel büntethető a dekrétumok kritikája.

„A felvidéki kérdésben már nincs hova hátrálni! Az EB-nek, mint a szerződések őrének, végre színt kell vallania. Nem nézheti tétlenül, hogy egy tagállam a II. világháború utáni kollektív bűnösség elvét alkalmazva foszt meg polgárokat a tulajdonuktól. Beható és őszinte vizsgálatot várunk” – írta Vincze Lóránt.

Az Európai Bizottságnak hat hete van válaszolni. Az EP-képviselő megjegyezte: az előző mandátumban többször rákérdezett az újkori földelkobzásokra, de mindannyiszor az a választ kapta a Bizottságtól, hogy a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentumok, amelyek ma nem fejtenek ki joghatást. „Most azonban szintet lépett Szlovákia, a büntető törvénykönyv módosításával elismerte, hogy a Benes-dekrétumok ügyet jelentenek” – fogalmazott Vincze Lóránt.

Kapcsolódó

Orbán Viktor a Beneš-dekrétumokról: A kollektív bűnösség elvét nem fogadjuk el (VIDEÓ)

A magyar miniszterelnök elmondta: Magyarország kormánya mindenben támogatja a felvidéki magyarokat.

Szlovákia szlovákiai magyarok Benes-dekrétumok felvidéki magyarok

A Bizottságnak küldött kérdés az alábbiakban olvasható.

„Európai parlamenti képviselőkként komoly aggodalmunkat fejezzük ki a szlovák büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosításaival kapcsolatban, amelyek büntetőjogi felelősséget, többek között akár hat hónap szabadságvesztést vezetnek be az úgynevezett Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért. Ezek a dekrétumok olyan rendeleteket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik ingatlanvagyon elkobzását annak alapján, hogy azok egy nemzeti kisebbséghez tartoznak.

Miközben a Bizottság korábban történelmi jogszabályoknak minősítette ezeket a dekrétumokat, a Szlovák Földalap által szolgáltatott információk azt mutatják, hogy az elmúlt években több száz személytől, köztük más uniós tagállamok állampolgáraitól e jogi keret alapján kártalanítás nélkül koboztak el földet. Ebből látszik, hogy ezek a dekrétumok továbbra is joghatással bírnak. Ezek a gyakorlatok komoly aggályokat vetnek fel az uniós jognak való megfelelés tekintetében. 

1. Hogyan értékeli a Bizottság e nemzeti gyakorlatoknak a jogállamisággal való összeegyeztethetőségét, ideértve e dekrétumok tulajdonjogokra gyakorolt folyamatos joghatásait is? 
2. Hogyan értékeli a Bizottság azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek büntetőjogi felelősséget vezetnek be e dekrétumok nyilvános vagy tudományos vitájáért, tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára? 
3. Hogyan fogja a Bizottság biztosítani, hogy az uniós forrásokat ne használják fel diszkriminatív gyakorlatok támogatására, és hogy a tőke szabad mozgása teljes mértékben érvényesüljön?”