Ennyit a szuverenista haverokról! A magyar kormány hathatósan közrejátszott abban, hogy Robert Fico és pártja, a SMER nyerje meg a választásokat és ismét hatalomra kerüljön Szlovákiában. Most ezek az urak szépen megköszönik a magyar kormányzati segítséget: a parlamenti többségű SMER kezdeményezte és megszavazta a büntető törvénykönyv módosítását, amelynek egyik passzusa kimondja, hogy a szlovákiai magyarok és németek kollektív bűnösségét deklaráló ominózus Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének vagy helytelenítésének akár fél éves börtön is lehet a következménye! A helyzet annál is kényesebb, mivel a nyolc évtizedes Beneš-féle dekrétumok ma is érvényesek, és erőszakos földkisajátításokat hajtanak végre rájuk hivatkozva! Most a módosított büntető törvénykönyv szerint, ha valakit egy sok évtizedes dekrétumra hivatkozva csúnyán megrabolnak, még csak fel sem szisszenhet, még csak nem is kommentálhatja az esetet – sem a rablás alanya, sem az azt nyilvánosságra hozó sajtó vagy az esetleg ellene tiltakozó nemzeti kisebbségi politikum vagy civil társadalom – és miután kifosztották, akár még le is csukhatják!

A magyar kormány sajnálatos módon nem tesz semmit e felvidéki magyarok elleni nyilvánvaló támadás láttán, csak szokás szerint azt ismételgeti, hogy megvédi a magyarokat, de mindez üres beszéd marad mindaddig, míg konkrétan valamit nem intézkednek. Még csak a szlovák nagykövetet sem rendelték be tiltakozásképpen a magyar külügyminisztériumba, holott ez más, sokkal kevésbé jelentős ügyek esetén bevett gyakorlatnak számított a megelőző szlovák kormány idején Budapesten. A magyar kormányzati körök azért nem intézkednek, mivel nem akarják az utóbbi időben meggyengült szuverenista partnerük, Robert Fico politikai pozícióit tovább gyengíteni. Az a helyzet, hogy az ellenzékben lévő, de mára már a legnépszerűbb szlovák liberálisok őszinte vagy érdekvezérelt, de mindenképpen magyarbarát gesztusai, illetve a Beneš-dekrétumok felfüggesztésére irányuló kezdeményezései verték ki a szlovák hatalomnál a biztosítékot, egyben meglátták az ebben rejlő belpolitikai, a társadalom jelentős részében népszerű magyarzaklató lehetőséget, ezért kezdeményezték a büntetőtörvénykönyv-módosítást, amelyet Pellegrini elnök aláírt, kijelentve egyúttal, hogy annak tartalmáért, értsd következményeiért a Fico-féle parlamenti többség a felelős. Szavakkal szigorkodik a szlovák köztársasági elnök, pedig mennyivel bátrabb és etikusabb lett volna a rossz törvényt alá sem írni!

Nagyon nem tetszik nekem ez az újmódi európai szuverenizmus, amely szépen hangzik ugyan, de csak a bajt hozza a fejünkre. Még az újabbkori közép-kelet-európai szuverenista összeborulás előtt, mi, Kárpát-medencei magyarok ahhoz voltunk szokva, hogy ha például agyba-főbe vertek Szlovákiában egy magyart, csak azért, mert magyar, akkor a magyar kormány azonnal és határozottan felemelte tiltakozó szavát, és igyekezett az ügyben valamit tenni. Ahhoz voltunk szokva, hogy ha Erdélyben az őseink sírján tombol egy szélsőséges nacionalista román politikus, soha, semmilyen körülmények között a magyar kormányból senki, pillanatig sem, még csak egy gyenge utalás erejéig sem emlegeti potenciális politikai partnerként az illetőt, de igenis nevén nevezi a sírgyalázót. Ez eddig így volt, és nagyon jól volt így.

Változik a világ és a magyar nemzetpolitika is változik benne. Az újabban divatos szuverenizmus nem más, mint lázadás Brüsszel vélt vagy valós „diktatúrája” ellen. Nem is a lázadással van a baj, hanem azzal, hogy a mosdóvízzel együtt kidobják a saját gyereküket is. A szuverenista nagypolitika nevében arra méltatlan vagy a magyarságra nézve egyenesen veszélyes alakokkal szövetkezik anyaországunk, akiknek hatalomra kerülésével a trianoni utódállamok magyarsága kerül(het) veszélybe. A szuverenista „mozgalommal” az a baj, hogy az „EU-birodalmra” kifejtett hatása bizonytalan, míg a hagyományos nacionalizmust biztosan feléleszti a térségben. Pontosan ez az orosz imperializmus jól felfogott érdeke is, hiszen milyen jól jönne az oroszoknak, ha Kelet-Közép-Európa országai a gyűlölködő nacionalista hagyományok alapján újra egymás torkának ugranának, ezért meg is tesz mindent, hogy így történjen. Nyugat-Európa orosz inváziótól retteg, pedig Kelet-Közép-Európa és a Balkán destabilizálása sokkal reálisabb és közvetlenebb veszély. Már ez is bőven elég lenne az oroszoknak ahhoz, hogy Európát sakkban tartsák, ezért jól gondolják meg térségünk kormányai, mit tesznek, hogy ne segítsék az oroszokat imperialista ambícióik megvalósításban, mi, magyarok pedig – szuverenista „internacionálé” ide vagy oda – semmiképpen ne szövetkezzünk népünk esküdt ellenségeivel.

(Nyitókép: felvidek.ma)