Elhúzódó válság várható Franciaországban, ahol becslések szerint közel ötmillió bevándorló gyökerekkel rendelkező ember él szegregált elővárosokban. Szakértők szerint társadalmi feszültséget mutatja, hogy jelenleg többen adakoztak az emberöléssel meggyanúsított rendőr számára, mint Nahel, az agyonlőtt sofőr számára. 

Franciaország vasárnap éjszaka ismét lángba borult azt követően, hogy a múlt hét folyamán a rendőrség végzett egy 17 éves arab származású francia fiatallal, aki autójával megpróbált elmenekülni egy ellenőrzés során. A sajtóbeszámolók szerint komoly tüzek pusztítanak több francia nagyvárosban. A lángok egy részét hétfő reggelre sem sikerült megfékezni, a városok fölött gomolygó füst már inkább háborús zónára emlékeztet - számolt be a portfolio.hu. A lakosság egy része az értékeik védelme érdekében fel is fegyverkezett. Egyes hírek szerint a fociultrák is utcára vonultak, igaz, ők a boltok és utcán parkoló autók miatt járőröznek. 

Feledy Botond külpolitikai szakértő Facebook bejegyzésében foglalta össze a kialakult helyzetet. Emlékeztetett rá, hogy a 17 éves, jogosítvány nélkül vezető, algériai családi hátterű Nahelt halálos lövés érte, amikor rendőri felszólítás ellenére továbbhajtott az intézkedés megkezdésekor. A rendőrt emberöléssel vádolják, ügyvédje szerint törvényesen járt el. „A törvényt 2017-ben módosították, amely kiterjesztette többek közt e közúti lehetőségre is a rendőri fegyverhasználatot: egész pontosan a rendőrre van bízva, hogy ha nem áll meg az autó, amennyiben ez veszélyes lehet másokra nézve (vagy persze a rendőrre magára), akkor használhat lőfegyvert. Tavaly több mint egy tucat ilyen eset volt, körülbelül 50-60 ember esett egyébként összesen rendőri intézkedés áldozatául a 60 milliós országban” - írta a szakértő. Összehasonlítésként megemlítette: az Egyesült Államokban a közúti ellenőrzés során lelőttek aránya a franciaországinak kb ötszöröse, Kanadában háromszorosa.

Ekkora erőszaksorozat legutóbb 2005-ben volt

„A törvényt sokan kritizálják, szerintük túl tág a meghatározás és egy agyonlőtt sofőr nem fog tudni védekezni. Annak idején a módosítást akkor vezették be, amikor egy rendőr kómába került, miután az autóját rágyújtották. Azóta volt, hogy véletlen az utas halt bele a rendőri golyóba. Az elővárosokban rendre erőszakos tüntetések törnek ki, amikor a feszült időszakokban egy-egy fiatal halálához rendőri intézkedés vezet. Ekkora tüntetés- és erőszaksorozat legutóbb 2005-ben volt, amikor 48 órán belül nem sikerült lecsillapítani a kedélyeket és kijárási tilalmat kellett helyenként bevezetni, kilencezer felgyújtott autó után” - idézte fel a korábbi, hasonló helyzetet Feledy.  

A külpolitikai szakértő szerint a társadalmi feszültséget mutatja, hogy jelenleg többen adakoztak az emberöléssel meggyanúsított rendőr számára, mint Nahel, az agyonlőtt sofőr számára. „A rendőrség egyes helyszínekre már nem tudott kiszállni. Hivatalvezetők, iskolaigazgatók tehetetlenül nézik végig, amint intézményeikben gyújtogatnak, randalíroznak, mert nem volt elegendő erő, hogy mindenhova időben odaérjenek, annak ellenére, hogy 40 ezer rendőr volt már az utcákon” - írta posztjában a külpolitikai szakértő. 

Feledy Péter kiemelte, hogy becslések szerint közel ötmillió ember él a hírhedt „banlieue”-ben, vagyis az állam által is elismerten beavatkozásra váró, szegregált elővárosokban. „E helyeken a munkanélküliség többszöröse a nemzeti mutatónak, a fiatalok közt bőven 40 százalékos  lehet, a gyerekek több mint fele a szegénységi küszöb alatt él. 2005-ben a rendőrökel szemben indított eljárást végül ejtették. Már akkor azt jósolták a szakértők, hogy újabb erőszakhullám következhet, ha az állam nem tud a karhatalmi megoldáson túl más, tartósabb oktatási-szociális beavatkozást végrehajtani” - írta a külpolitikai szakértő. 

Franciaországban a bevándorlás utcai zavargásokhoz vezet – erről Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet szakértője az M1 aktuális csatorna Híradójában. A szakember elmondta: Franciaországban az elmúlt évtizedekben többször előfordultak a mostanihoz hasonló utcai felkelések, amelyekben zömmel olyan bevándorló hátterű fiatalok vettek részt, akik nem illeszkedtek be a társadalomba, nem járnak iskolába, nincs munkájuk, utcai megmozdulásokon keresik az igazukat. Hozzátette: a második-harmadik generációs bevándorlók beilleszkedése is nehéz, az elmúlt években érkezetteké pedig még nehezebb. Marsai Viktor szerint Franciaországban az ismétlődő utcai felkelések mutatják, milyen nagy probléma a migráció, a bevándorlók társadalmi integrációja.

Egy lövés dördült, nem is volt célzott

Fejérdy Gergely, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója felidézte, hogy a zavargásokat kiváltó esetet megelőzően a 17 éves fiú egy órán keresztül nem tartotta be a közlekedési szabályokat, és nem állt meg a rendőri felszólításokra sem, végül egy forgalmi dugó akadályozta meg a továbbjutásban. Ekkor került sor a fegyverhasználatra, egy lövés dördült, nem is volt célzott, de halálos lett. „Jelenleg folyik még az eljárás, nem tudni, hogy milyen ítélet születik az ügyben, de a rendőrt felfüggesztették az állásából, és úgy tűnik, hogy a helyzet nem indokolta azt, hogy azonnal lőjön. De azért azt tudnunk kell, hogy Franciaországban tavaly több tucat rendőr halt meg azért, mert a felszólításra az autós nem állt meg, hanem egyszerűen belehajtott a járőrbe” – magyarázta az Infostart portálnak a Franciaország-szakértő.

Fejérdy Gergely elmondta: vannak olyan helyek Franciaországban - különösen olyan negyedekben, ahol nagyon nagy számban vannak bevándorló gyökerekkel rendelkező emberek -, ahol valóban úgy érzi a francia társadalom egy bizonyos része, hogy egyfajta „másodosztályú” lakosai Franciaországnak. „Ennek következtében van egy nagy fokú frusztráció ebben a társadalmi csoportban, és sajnos ez kreál egy nagyon komoly bűnözői csoportot is, jelentősebb számban kerülnek ki a bűnözők ezekből a külvárosi körzetekből, így több is a rendőrségi kontroll, és ez egy önmagát generáló állandó feszültség ebben a közegben” – mondta.

Szerinte a mostani esetből is lehet egy elhúzódó válság. Ettől tartanak Franciaországban is, a francia jobboldali politikusok arra kérték Emmanuel Macron elnököt, hogy vezessen be szükségállapotot, és így előzzék meg, hogy a 2005-ös eseménysor megismétlődjön. A kormányzat egyelőre 40 ezer rendőrt rendelt ki országszerte, hogy biztosítsa a rendet. „Itt van a nagy probléma, ami miatt talán még súlyosabb is a helyzet mint 2005-ben, mert akkor Párizsra és környékére koncentrálódtak a zavargások, ugyanakkor jelen pillanatban országszerte zajlik különböző helyeken, olyan városokban is, amelyek korábban ilyen jellegű megmozdulásokkal nem találkoztak. Az országos volta miatt ez talán még súlyosabb, még nehezebb megoldás elé állítja a kormányzatot” – vélekedett Fejérdy Gergely.