A magyarországi Nemzeti Választási Iroda (NVI) által közzétett adatok szerint, amelyek a szavazatok 98,94 százalékos feldolgozottságát mutatják, a Magyar Péter által vezetett Tisza Pártnak 138 mandátuma van (45 listás, 93 egyéni), a Fidesz-KDNP-nek 55 mandátuma (13 egyéni, 42 listás), míg a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 listás mandátuma van.

Ezek alapján a Tisza a szavazatok 53,07 százalékát (3 103 500 voks), a Fidesz-KDNP 38,43 százalékát (2 247 606 voks), a Mi Hazánk Mozgalom a 5,83 százalékát (341 050 voks) szerezte meg.

Magyar Péter hétfőn Facebook-oldalán köszönetet mondott minden magyarnak. „Óriási megtiszteltetés, hogy a valaha volt legtöbb szavazattal hatalmaztatok fel minket kormányalakításra és arra, hogy a következő négy évben a szabad, európai, működő és emberséges Magyarországért dolgozzunk” – tette hozzá.

Kiemelte: a TISZA-kormány minden magyar ember kormánya lesz. „Batthyány Lajos székében ülve, miniszterelnökként minden nap és a nap minden órájában hazánk biztonságáért és fejlődéséért, valamint a magyar emberek jólétéért fogok dolgozni. Isten engem úgy segéljen!” – írta.

A Fidesz hétfői Facebook-bejegyzésében megköszönte a voksokat. „Nem adjuk fel, megyünk tovább” – áll a bejegyzésben.

Tánczos Barna: sokismeretlenes egyenlet, de nem megoldhatatlan

„Elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása, az új kormány és a határon túli magyarok közötti együttműködés kiépítése. Ma ez egy sokismeretlenes egyenlet, de nem megoldhatatlan” – írta hétfőn Facebook-bejegyzésében Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.

A politikus elismeri, nem erre a választási eredményre számított. „Benéztem. Nem vagyok ezzel egyedül, de nem éreztük, nem láttuk azt az óriási erőt, amely Magyarországon a Tisza fölényes győzelméhez vezetett” – fogalmazott Tánczos.

Megfogalmazott néhány rövid gondolatot is: „Gratulálok a Tisza Pártnak és Magyar Péternek. ⁠Amint azt sokan megjósolták, ma is felkelt a nap. Új korszakra virradtunk, ami szinte mindenben az eddigi ellentéte. Kezdő politikusok a több évtizedes tapasztalattal szemben, homlokegyenest ellentétes megközelítése az EU-s kapcsolatépítésnek, más értékrendek. Újratervezés. Ismét ellenzékben a Fidesz. Volt már ilyen, akkor a kudarcot talpra állás és győzelem követte, még ha kellett is hozzá 2 ciklus. Az idő majd megmondja (?), hogy ebből a kudarcról lesz-e talpra állás. Ahogy a csapatot ismerem, nem adják fel. Az egyéni választókerületekben 87 százalékos sikert arattak a TIsza jelöltjei. Az összeségében kétharmados győzelem lehetőség, de óriási felelősség is az új kormány számára. Elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása, az új kormány és a határon túli magyarok közötti együttműködés kiépítése. Ma ez egy sokismeretlenes egyenlet, de nem megoldhatatlan” – fogalmazott Tánczos Barna.

Az erdélyi levélszavazatok 91 százaléka a Fideszt támogathatta

A magyar országgyűlési választásokon a romániai levélszavazatok 91%-a a Fidesz-listát támogathatta, a Tisza Pártot pedig 6% – ezt valószínűsítette az április 1-je és 10-e között felmérést végző kolozsvári SoDiSo Research. Mintegy 240 ezer levélszavazatra lehetett számítani Erdélyből Az erdélyi magyarok és a magyarországi választások című jelentésük szerint.

„Az Erdélyben élő magyarok mintegy 74%-a a Fidesszel szimpatizál. A Tisza támogatottsága pedig 10%, a kisebb pártok támogatóinak aránya pedig 3–4%. Az erdélyi magyarok 12%-a tekinthető pártnélkülinek, azaz nem tudott vagy nem szándékozott válaszolni a pártpreferenciákat firtató kérdésünkre” – áll a kolozsvári SoDiSo Research április 12-én közzétett, Barna Gergő szociológus által jegyzett gyorsjelentésében. 

Felmérésük eredményei azt valószínűsítték, hogy a legtöbb erdélyi a Fideszre szavaz. „Az április 12-ei választásokon kifejezett opciók tekintetében az valószínűsíthető, hogy a romániai levélszavazatok 91%-a a Fidesz-listát fogja támogatni (a hibahatárokat beszámítva 88–94% közötti tartományban). A Tisza Párt 6%, a Mi Hazánk 1,6%, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 1,2%-os eredményre számíthat. A levélszavazásra jogosultak aktivitását tekintve arra számítunk, hogy mintegy 240 ezer szavazat érkezik Erdélyből (a hibahatárokat beszámítva 230–250 ezer között)” – írják a jelentésben.

Mi történik most?

A választások után a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig hívja össze az új parlament alakuló ülését, amelyen a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit. Ugyancsak az alakuló ülésen tesz javaslatot az államfő a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges. A törvény alapján a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap egészen pontosan május 4-e.

Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új összetételű Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Miután a mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, leteszik az esküt, amellyel hivatalosan is megkezdik munkájukat.

Az alakuló ülés egyik legfontosabb döntése az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Az államfő indítványáról nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint felének szavazata szükséges.

A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép. Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.