A magyar országgyűlési választásokon a romániai levélszavazatok 91%-a a Fidesz-listát támogathatta, a Tisza Pártot pedig 6% – ezt valószínűsítette az április 1-je és 10-e között felmérést végző kolozsvári SoDiSo Research. Mintegy 240 ezer levélszavazatra lehetett számítani Erdélyből Az erdélyi magyarok és a magyarországi választások című jelentésük szerint. 

„Az Erdélyben élő magyarok mintegy 74%-a a Fidesszel szimpatizál. A Tisza támogatottsága pedig 10%, a kisebb pártok támogatóinak aránya pedig 3–4%. Az erdélyi magyarok 12%-a tekinthető pártnélkülinek, azaz nem tudott vagy nem szándékozott válaszolni a pártpreferenciákat firtató kérdésünkre” – áll a kolozsvári SoDiSo Research április 12-én közzétett, Barna Gergő szociológus által jegyzett gyorsjelentésében.  

Felmérésük eredményei azt valószínűsítték, hogy a legtöbb erdélyi a Fideszre szavaz.

„Az április 12-ei választásokon kifejezett opciók tekintetében az valószínűsíthető, hogy a romániai levélszavazatok 91%-a a Fidesz-listát fogja támogatni (a hibahatárokat beszámítva 88–94% közötti tartományban). A Tisza Párt 6%, a Mi Hazánk 1,6%, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 1,2%-os eredményre számíthat. A levélszavazásra jogosultak aktivitását tekintve arra számítunk, hogy mintegy 240 ezer szavazat érkezik Erdélyből (a hibahatárokat beszámítva 230–250 ezer között)” – írják a jelentésben.

Azt is kifejtik, mi az oka a szimpátia és a tényleges szavazatok közötti eltérésnek: elsődlegesen az, hogy „a Fidesz támogatói nagyobb arányban regisztráltak a választói névjegyzékbe, valamint elkötelezettebbek a választási részvételt illetően. A Tisza szimpatizánsai közül relatív többen rendelkeznek magyar állampolgársággal, viszont kisebb arányban regisztráltak és kevésbé motiváltak a választásokon való részvételben”.

A felvett adatok elemzése alapján azt valószínűsítették, hogy az erdélyi magyaroknak összességében mintegy 31%-a szavaz a Fideszre, 2-3%-a a Tiszára, 1-2%-a pedig más pártokra. Hozzátették, a teljes népesség további 30%-a, bár rendelkezik magyar állampolgársággal, nem kívánt élni a szavazati jogával ezen a választáson. Az erdélyi magyarok fennmaradó 36%-a nem magyar állampolgár, így választójoggal sem rendelkezik.

A felméréshez Erdélyből – 16 megyéből – kérdezték a magyar nemzetiségű, felnőtt korú rezidens lakosságot 2026. április 1–10-e között. A lekérdezés hibrid módszertannal készült: CAWI – online adatfelvétellel – 1334 válaszadóval, valamint CATI módszerrel – telefonos adatfelvétel – 531 esettel.

 Az 1865 fős adatbázist régió, településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség, valamint a választói státusz (magyar állampolgárság és választói névjegyzékben való szereplés) szerint súlyozták, raking eljárással. Ehhez a 2021-es népszámlálás (részben becsült) adatait, korábbi kutatásaink eredményeit és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) statisztikáit használták. A matematikai korrekciók célja, hogy az eredmények reprezentálják az erdélyi magyar közösség valós demográfiai és társadalmi tagoltságát.

„A felmérés a kolozsvári SoDiSo Research saját kezdeményezésére és saját erőforrásaiból készült, független kutatásként. Célunk a közvélemény és a döntéshozók minél pontosabb tájékoztatása az erdélyi magyarok attitűdjeiről és szavazói viselkedéséről a meghatározó jelentőségű és fokozott politikai intenzitású magyarországi választások kapcsán” – írja a felmérésről készült jelentésben.

Kapcsolódó

Közel 99 százalékos feldolgozottság: 139 mandátuma van a Tiszának

A Magyar Péter által vezetett Tisza Pártnak 139 mandátuma van (45 listás, 93 egyéni), a Fidesz-KDNP-nek 55 mandátuma (13 egyéni, 42 listás) van.

magyarországi választások Tisza Párt Fidesz Magyar Péter Orbán Viktor