A NATO-tagállamok többsége elérkezettnek tartja az időt arra, Klaus Iohannis lépjen vissza a NATO főtitkári pozíciójáért zajló versenyből - írja a befolyásos Politico. A portál szerint számos nevét elhallgató uniós tisztviselő és diplomata úgy véli, hogy a román elnök hosszú távú játékot játszik, és NATO-jelöltségét felhasználva tulajdonképpen egy az Európai Unió egyik vezetői pozíciójának elnyerését célozza. 

A Poltico megjegyzi, mióta márciusban bejelentette jelöltségét, Iohannis egyetlen NATO-tag támogatását tudta megszerezni a harminckét államot tömörítő szövetségből, mégpedig Magyarországét. Hozzátette: Szlovákia továbbra is bizonytalan a kérdésben, de huszonkilenc szövetséges ország  támogatásáról biztosította a biztos befutónak számító holland miniszterelnök, Mark Ruttét. A döntéshez ugyanakkor konszenzusra van szükség, azaz Románia is rá kell bólintson Jens Stoltenberg utódjára. A NATO külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Prágában tanácskoznak. 

Amennyiben Iohannis nem lép vissza hamarosan, a cikk szerint a NATO következő főtitkárának kijelölése is az EU vezetői pozícióiért folytatott háttérmanőverek részévé válhat a június 6-9-i európai parlamenti választások után. „Először fordul elő, hogy a NATO is része a ennek a csomagnak. Hivatalosan nem, de informálisan igen” – nyilatkozta egy nevét elhallgató uniós tisztviselő a Politicónak. 

Iohannis sajtóirodája ugyanakkor cáfolja azokat az állításokat, miszerint nyomás nehezedne rá a versenyből való kilépése céljából. „Nincs ilyen nyomás a jelöltség visszavonásával kapcsolatban. Ez az elnöki hivatal hivatalos válasza” – közölte a román államfő kabinetje a Politico érdeklődésére. Két EU-diplomata a portálnak arra emlékeztetett, hogy az EU  vezetői pozícióinak elosztása mindig egy bonyolult kirakós játék, amelynél figyelembe kell venni a politikai hovatartozást, a földrajzi elhelyezkedést és a nemek egyensúlyát. Mint mondták, még ha Rutte meg is szerzi a NATO főtitkári posztját, mielőtt Brüsszelben az európai vezetői pozíciókról tárgyalnának, az alkudozóknak figyelembe kell venniük, hogy egy holland liberális nyert. 

Más források szerint Iohannis már megállapodott kiemelt szövetségeseivel. Ennek megfelelően június elején, azaz egy hónappal a washingtoni NATO-csúcs előtt kilép a NATO-főtitkári versenyből. A Politico azt írja, hogy Iohannis az európai vezetői posztért folytatott verseny és a júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti visszalépéssel növelné esélyeit a nyugati szövetségeseknél az EU-tisztségekért folytatott tárgyalásokon. 

Több forgatókönyv is kering Iohannis jövőjével kapcsolatban Brüsszelben. Az egyik - nagyon valószínűtlen opció szerint - abban az esetben, ha Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mégsem kapná meg a lehetőséget a második mandátumra, a román elnök lenne az egyik lehetséges alternatíva. Iohannis - Von dee Leyenhez hasonlóan - az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, amely az EU legnagyobb politikai csoportja. Előnye, hogy németül is beszél, és több mint tízéveséves államfői tapasztalattal rendelkezik - jegyzi meg a portál elemzése. Hozzáteszi: Románia az EU „mintagyereke", amikor az orosz befolyás visszaszorításáról, Ukrajna támogatásáról és az EU integrációjáról van szó.

Egy másik lehetséges opció Iohannis számára az európai védelmi biztos posztja. Von der Leyen már jelezte, hogy egy kelet-európait szeretne erre az újonnan létrehozandó portfólió élére. A leggyakrabban emlegetett név ugyanakkor erre a posztra a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, de figyelembe véve a vezetői pozíciók elosztása körüli meglepetéseket, a poszt mégis Iohannisé lehet – mondták uniós tisztviselők a Politicónak.