A NATO-főtitkári posztért jelenleg Mark Rutte és Klaus Iohannis között zajló csatáról nyilatkozott az egykori magyar vezérkari főnök. Szenes Zoltán szerint az orosz–ukrán háború nem a kelet-európai jelöltet erősíti, mert ezen országok történelmileg erősebben érintettek, mint a nyugat-európaiak.

Az ukrajnai háború a NATO-főtitkár szerepét is felértékelte, de a folyamat nem most kezdődött - írta Magyar Nemzet. Szenes Zoltán egykori magyar vezérkari főnök arra emlékeztetett, hogy míg korábban külügyi- és védelmi miniszterek közül választottak, az elmúlt 15 évben már volt miniszterelnökök közül került ki a főtitkár, ami a szervezet jelentőségének megerősödését mutatja.

A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi tanára szerint koránt sem példátlan, hogy heves vita előzze meg a döntést, hiszen azt mindig politikai egyeztetések előzik meg, és teljes konszenzust igényel. „Hatalmas vita volt például Anders Fogh Rasmussen főtitkárrá választásakor 2009-ben. Egyrészt ő volt az első, aki miniszterelnöki tisztségből érkezett a NATO-hoz, másrészt Törökország hosszabb ideig opponálta a kinevezését, mivel a Mohamed-karikatúrák 2005-ben a kormányfői időszakában jelentek meg először Dániában. Végül a törökök egy főtitkárhelyettesi posztért cserébe beleegyeztek, de Rasmussen sokáig nem utazhatott az arab térségbe, helyette a főtitkárhelyettes látta el ott a vezetői feladatokat” – idézte fel a legnagyobb port kavaró esetet.

Szenes Zoltán úgy vélte, alapvetően Mark Rutte és Klaus Johannis is kiváló jelölt, és mindkét ország jól teljesít a NATO-ban, biztonságpolitikájuk erősen atlantista. Az erőviszonyokat latolgatva rámutatott, hogy a holland kormányfő széles körű támogatást élvez, felsorakoztak mögötte többek között az amerikaiak, a franciák, az északi államok. „Mark Rutte előnye, hogy Hollandiát mindig koalíciós kormányok vezetik, tehát a szövetségalkotási „rutin” jól kamatozható a 32 országból álló NATO-ban. Jelenleg román politikus, Mircea Goana tölti be a főtitkárhelyettesi posztot, ami csökkenti a román elnök esélyeit” – mondta a volt vezérkari főnök a magyarországi lapnak.  

Hozzátette: a baltiak és lengyelek ugyanakkor régóta harcolnak azért, hogy a következő főtitkár kelet-közép-európai legyen. Szerinte az orosz–ukrán háború nem a kelet-európai jelöltet erősíti, mert ezen országok történelmileg erősebben érintettek, mint a nyugat-európaiak. Így nehezebb semlegesebb, kiegyensúlyozottabb politikát várni egy térségből származó főtitkártól.

Klaus Iohannis március 12-én jelentette be, hogy elindul a NATO-főtitkári posztért zajló versenyben.  Mint fogalmazott: a szövetség megújulásra szorul. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország korábban már közölte, Mark Rutte holland miniszterelnök jelölését támogatja. A román államfő néhány nappal ezlőtt Brüsszelben elmondta: Ruttéval „normális” a kapcsolata, és a kettejük közötti versengés „építő jellegű”. Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e a Rutte NATO-főtitkári jelöltségét támogató államok képviselőivel is, Iohannis azt válaszolta, hogy az érintett államok és képviselőik maguk fogják majd kifejteni az álláspontjukat, nem az ő tiszte beszélni erről. Hozzátette: ezekben a kérdésekben csak a NATO keretében szokás nyilatkozni.