Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Svédországban. A tét nemcsak a kormány jövője, hanem az is, hogy a szélsőjobboldali Svéd Demokraták először közvetlen kormányzati szerepet kapnak‑e.

A 2015-ös menekültválság idején lakosságarányosan Svédország fogadta a legtöbb kérelmet. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a befogadó környezetéről híres skandináv ország kormánya - amelynek parlamenti többségét a szélsőjobboldali Svéd Demokraták külső támogatása biztosítja - egyre drasztikusabb intézkedésekkel próbálja távoltartani az újabb bevándorlókat, sőt készpénzzel ösztönzi a már letelepedettek önkéntes remigrációját. A 10,6 milliós országban mintegy kétmillióan külföldi származásúak, és a vasárnapi parlamenti választásokat megelőző kampány egyik központi témája éppen a bevándorlás kérdése lett.

A legutóbbi, a TV4 megbízásából készült Novus‑felmérés szoros versenyt mutat, ugyanakkor jó hírt jelent Ulf Kristersson miniszterelnöknek és az országot 2022 óta irányító jobboldali koalíciónak: a Liberálisok, akik korábban a négyszázalékos parlamenti küszöb körül ingadoztak, a friss adatok szerint 5,8 százalékra erősödtek. A jobboldali koalíció a Svéd Demokratákkal együtt 48,1 százalékot kapna, ami még mindig 2,6 százalékos hátrányt jelent a baloldali blokkal szemben, de Kristerssonnak legalább ismét esélye mutatkozik a kormányzás folytatására. A baloldali blokk – a Szociáldemokraták, a Zöldek, a Balpárt és a Centrumpárt – jelenleg 50,7 százalékon áll. Az előző, 2022-es választások szintén hajszálnyi különbséggel dőltek el. Akkor a négy jobboldali párt együtt 49,5 százalékot szerzett, szemben a baloldal 48,9 százalékával.

Ami miatt Kristersson valószínűleg kevésbé örül a friss felméréseknek, az, hogy jóformán biztosra vehető: a Svéd Demokraták több mandátumot szereznek a Mérsékelteknél. A miniszterelnök nemrégiben azt nyilatkozta, hogy ha megnyerik a vasárnapi választást, a Svéd Demokraták miniszterei is helyet kapnak az új kabinetben – először a svéd történelemben. Ez azt jelentené, hogy a jobboldali blokk győzelme a politikai spektrum további jobbra tolódását hozhatja, és megerősítheti a kormány keményvonalas politikáját.

A szélsőjobb bevonása a kormányba különösen annak fényében lenne visszás, hogy nem sokkal 2017-es pártelnökké választása után Kristersson megígérte Hedi Fried holokauszt-túlélőnek, hogy a Mérsékeltek soha nem fognak együttműködni a Svéd Demokratákkal.

A miniszterelnök bírálói szerint a Svéd Demokraták már eddig is túlságosan nagy befolyást gyakoroltak a közpolitikákra a parlamenti támogatásukért cserébe. A kormány az elmúlt években szigorította a migrációs szabályokat. Megszüntette az állandó tartózkodási engedélyeket, bevezette az állampolgársági tesztet, újabban pedig 350 ezer svéd koronát (mintegy 35 ezer eurót) kínál azoknak, akik önként elhagyják az országot. A Svéd Demokraták ezt a programot a kampányuk zászlóshajójaként hirdették, miközben a baloldal szerint a kezdeményezés megosztja a társadalmat. Az a paradox helyzet állt elő, hogy miközben a kampányban a bevándorlás a politikai vita központi témájává vált, felmérések szerint a svéd választók többsége ennél sokkal hétköznapibb kérdéseket – az egészségügyet, az iskolákat és a közrendet – tartja a legfontosabbnak. Utóbbi kapcsán a kormány azzal büszkélkedik, hogy a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma 75 százalékkal csökkent - annak ellenére, hogy a kabinet kénytelen volt visszavonni a büntethetőségi korhatárt 13 évre csökkentő javaslatát, amelyet szakmai szervezetek és a koalíciós partnerek egy része is túlzottan keménynek talált.

Ha a jobboldali blokk győz, Ulf Kristersson várhatóan kormányon marad, és Svédország tovább halad a szigorúbb bevándorláspolitika és rendpárti kormányzás útján. Az ellenzék győzelme ezzel szemben visszatérítheti az országot a hagyományos szociális modellhez. Csakhogy Kristerssonnal ellentétben Magdalena Andersson, a Szociáldemokraták vezetője nehéz koalíciós tárgyalások elé néz a baloldali blokk győzelme esetén. A stabil többséghez négy párt együttműködésére lenne szükség, vagy egy kisebbségi kormányra, amely kompromisszumokra épülne.