Svédországban a kormány bejelentette, hogy két évvel, 13 évre szándékoznak csökkenteni a büntethetőség alsó korhatárát. A lépést az egyre élesebb bandaháborúkkal, illetve a robbantásokra és bérgyilkosságokra felbérelt tizenéves gyerekek növekvő számával indokolják. Az ellenzők szerint a kormány gyerekekkel kísérletezik.

Évtizedeken át Svédország egyet jelentett a jóléti állammal, az egalitarizmussal és a csúcsra járatott gyermekvédelemmel. A világszerte irigyelt skandináv modell azonban drasztikusan átalakul – a bandaháborúk nyomása alatt.

A bűnszervezetek egyre fiatalabb tinédzserkorú gyerekeket toboroznak futárnak vagy egyenesen bérgyilkosnak. A Mérsékelt Párt által vezetett koalíciós kormány válasza drámai: börtönbe küldenék már a 13 éves elkövetőket is. A lépés azt jelzi: Svédország immár nem szociális problémaként, hanem nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli a bandaerőszakot.

13 évesek ölnek pénzért

Svédország hosszabb ideje küzd a szervezett bűnözéssel, és a bandák egyre gyakrabban használnak kiskorúakat fegyverek szállítására, valamint robbantások és célzott gyilkosságok végrehajtására.

Miközben összességében csökkent a bűnözés a fiatalkorúak körében, két bűncselekmény kivételt képez: a fegyveres támadás és a gyilkosság. 2022-ben még „csak” 27 emberölést követtek el 15 év alattiak, 2023-ban már 92-t, 2024-ben pedig 141-et. Ugyanakkor a 15-17 éves korosztályból 91 személyt ítéltek el 2024-ben gyilkosságért vagy kísérletért, ami hétszerese a két évvel korábbi esetszámnak. 2025-ben 158 olyan ügyet tárgyaltak, amelyben 15 év alatti gyerekek voltak érintettek, köztük 25 gyilkossági eset volt.

A bandák titkosított üzenetküldőkön toborozzák a bérgyilkosjelölteket. A rendőrség olyan Telegram‑csoportokat talált, ahol több ezer kiskorú ajánlotta fel szolgálatait – akár határokon átnyúló gyilkosságokra is.

Gustav Malmquist 55 éves pénzügyi tanácsadót például egy olyan fiatalkorú csoport iktatta ki, amelyet egy 14 éves fiú hozott létre. Az IKG névre hallgató, mintegy 20 tagból álló „vállalkozás” – az IKG az „iskalla grabbar”, azaz jéghideg srácok rövidítése – robbantásokat, gyilkosságot vagy emberrablást vállalt pénzért. A Le Monde által megtekintett nyomozati anyagok szerint az áldozat legidősebb fia beleegyezett, hogy gyilkosságot követ el Svédország egyik legvéresebb bandája, a Foxtrot megbízásából. Miután visszalépett, felbérelték az IKG-t, hogy megölje őt és valamennyi férfi családtagját. Végül egyedül az apával végzett a bérgyilkos, a többiek éppen nem tartózkodtak odahaza.

Négy nappal a Malmquist-gyilkosság után letartóztatták az IKG vezérét, a 14 éves Alit, aki időközben felbérelt egy 13 éves fiút egy másik gyilkosságra. Egyik esetben 9 ezer, a másikban 18 ezer eurónak megfelelő svéd koronát fizetett az elkövetőknek.

A bűnszervezetek korábban is toboroztak kiskorúakat drogkereskedelemre, az elmúlt néhány év újdonsága az, hogy büntetett előélet nélküli, gyakran jómódú fiatalok vállalják pénzért, hogy öljenek vagy gránátot dobjanak valakinek az otthonára – nyilatkozta Stefan Sinteus, a malmöi rendőrség tavaly tavasszal visszavonult korábbi vezetője. Előfordul, hogy 11-12 éves gyerekeket hálóznak be népszerű játékplatformokon, és a játékban felhasználható pontokkal fizetnek a szolgálataikért.

A rendőrség szerint a szervezett bűnözés ipari méretekben toboroz gyerekeket, kihasználva a szegregáció, a gyengülő közintézmények és a digitális platformok tökéletes viharában rejlő lehetőségeket. A gyerekek gyakran nem fenyegetés hatására, hanem „izgalomkeresésből” csatlakoznak. 2024 augusztusában a svéd rendőrség leleplezett egy Samurajbarnen (szamuráj gyerekek) nevű Telegram- csoportot, amelynek mintegy 11 ezer tagja – köztük sok kiskorú – hajlandónak mutatkozott akár Dániában is gyilkosságot végrehajtani.

Politikai rendszer nyomás alatt

A 2022-ben hatalomra került jobbközép–szélsőjobboldali koalíció kemény fellépést ígér. Az illetékes állami szervezetek viszont ellenzik a kabinet terveit. A rendőrség, az ügyészség és a büntetés‑végrehajtás képviselői jelezték: félő, hogy a reform még fiatalabb gyerekeket sodor majd a bűnözésbe. Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter „vészhelyzetről” beszél, és arról, hogy az államnak meg kell védenie a társadalmat a bűnszervezetek által „kegyetlenül kihasznált” gyerekektől.

Folyamatban van nyolc börtön átalakítása, hogy az eddig a szociális védelmi rendszerben „kezelt” 15–17 éveseket fogadjanak. A büntetés‑végrehajtás szerint azonban a rendszer nincs felkészülve ilyen fiatalokra. Az ügyészség attól tart, hogy a bandák ezután 11–12 éveseket fognak használni. Gyermekjogi szervezetek szerint a reform sérti a nemzetközi normákat. A kormány azonban elszántnak tűnik: a szeptemberi választások előtt senki sem akar puhának látszani.

A kabinetnek nem tagja ugyan, de a Svéd Demokraták (SD) szélsőjobboldali alakulat erőteljesen rányomja bélyegét a kormányzásra. A Tidö-megállapodásként ismertté vált koalíciós szerződés alapján Ulf Kristersson miniszterelnök, a Mérsékelt Párt elnöke rendszeresen egyeztet a kormány közpolitikai döntéseiről az SD-vel is. Ez az ára a kisebbségi kormány támogatásának.

A kormány az év eleje óta mintegy 50 büntetési tételt szigorított: megduplázták a szervezett bűnözéshez kapcsolódó büntetéseket, és bevezették a határozatlan idejű fogva tartást a visszaeső veszélyes elkövetők számára. A valaha a jóléti állam védelmezőjeként ismert Szociáldemokraták is támogatják a módosításokat, beleértve a gyerekek elektronikus nyomkövetését is – akár már hatéves kortól.

Az észt megoldás

A svéd börtönök máris túltelítettek. A kormány 2033‑ig megháromszorozná a kapacitást, de ez sem biztos, hogy elég lesz. Stockholm megállapodott Észtországgal 400–600 svéd rab áthelyezéséről. A megoldás olcsóbb, mint a hazai fogvatartás, de komoly kérdéseket vet fel jogi felügyeletről, reintegrációról és az állami hatalom kiszervezéséről.

A börtönszakszervezetek tiltakoznak, a szociáldemokraták pedig „alapvetően szkeptikusak” a külföldi fogvatartással szemben. Észtország viszont örül a bevételnek és a munkahelyeknek – bár ott is vita tárgya, hogy gyilkosokat és erőszaktevőket fogadjanak‑e be.

A „Kurd róka”

A büntethetőségi korhatár csökkentése kielégítheti a közvélemény igazságérzetét, de aligha kezeli a válság gyökereit. Ahogy David Sausdal dán kriminológus fogalmaz: Svédország problémája nem az, hogy túl enyhék a törvényei, hanem az, hogy képtelen „elfogni és megbüntetni a valódi bűnszervezeti vezetőket”, miközben alig fektet megelőzésbe. A Foxtrot‑hálózat vezetője, Rawa Majid – a „Kurd róka” – Törökországból irányítja a svédországi robbantásokat, lövöldözéseket és drogkereskedelmet. Izrael szerint ez a banda bérelt fel 15 és 16 éves fiatalokat 2024-ben, hogy támadást kövessenek el a stockholmi és koppenhágai nagykövetségei közelében Irán nevében. A rivális Dalennätverket elleni harc, valamint a belső leszámolások svéd külvárosokat alakítanak át proxy‑háborús tereppé. A rendőrség körözést adott ki, de a kiadatás bizonytalan.

Múlt héten közzétett jelentésében a svéd pénzügyminisztérium szakértői csoportja úgy becsülte, a szervezett bűnözés évente legalább 185 milliárd koronát (17,4 milliárd eurót) termel Svédországban. A bandák évente mintegy 1000 új tagot toboroznak.