Bántalmazott, megerőszakolt vagy elhagyott gyerekek élhetnek együtt olyan 14 év alatti kiskorúakkal, akik raboltak, erőszakoltak vagy öltek. Nem kivételről, hanem egy hiányos rendszer következményéről van szó: Romániában nincs működő, elkülönített ellátás a fiatal bűnelkövetők számára, miközben a szakemberek szerint a megelőzés szinte láthatatlan. A romániai gyermekvédelmi rendszer tehát jelenleg nem tud megfelelő választ adni a büntetőjogilag nem felelősségre vonható, mégis súlyos bűncselekményeket elkövető kiskorúak helyzetére. Elkülönített intézmények hiányában ezek a gyerekek gyakran ugyanazokba a központokba kerülnek, mint a legsérülékenyebb áldozatok – miközben a megelőzés és a speciális ellátás szinte teljesen hiányzik.

Az első lépést a jelek szerint Temes megye tette meg, miután az egész országot megrázta a két – 15 és 13 éves – kiskorú által elkövetett gyilkosság, amelynek áldozata egy szintén 15 éves fiú volt. Mint ismert, a helyi közösség felháborodottan vette tudomásul, hogy a szörnyű bűncselekmény 13 éves elkövetője büntetőjogilag nem vonható felelősségre, mivel még nem töltötte be a 14 évet. A felháborodott és saját gyerekeik biztonságát féltő emberek petíciót indítottak, hogy változtassák meg a törvényt. Mindeközben felmerült a kérdés, hova helyezik is el a rendkívül veszélyes 13 éves bűnözőt. Temes megyében a megyei önkormányzat szerdai ülésén elfogadták azt a tanácshatározatot, amely révén egy speciális központot hoznak létre azoknak a gyerekeknek, akik bűncselekményt követnek el, de életkoruk miatt nem vonhatók büntetőjogi felelősségre.

A Maszol annak járt utána, hogy milyen lehetőségeik vannak a hatóságoknak Maros és Hargita megyében abban az esetben, ha egy kiskorú bűnözőt kell elhelyezni a rendszer segítségével. Cikkünk végén ismertetjük a Temes megyei helyzetet is.

Maros megye: épület van, szakember és pénz nincs

Csak papíron létezik Maros megyében olyan szociális központ, ahova a 14 év alatti bűnelkövetőket lehetne elhelyezni – nyilatkozta a Maszolnak a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) vezetője.

Miklea Hajnal közölte: megyei tanácsi határozattal létrehoztak egy ilyen szociális szolgáltatást, sőt egy épület is rendelkezésre áll – egy családi típusú házat alakítottak át erre a célra –, a központ azonban nem működik. Ahhoz ugyanis megfelelő számú szakképzett alkalmazottra és további engedélyekre lenne szükség. Az elmúlt két-három év megszorításai miatt azonban nem tudták betölteni az állásokat – tette hozzá.

Az intézményvezető elmondta: a büntetőjogilag felelősségre nem vonható kiskorúak esetében a rendszer nem az intézményi elhelyezést részesíti előnyben. Amennyiben a családi környezet ezt lehetővé teszi, a kiskorúak a családban maradnak, szakmai felügyelet mellett. Szociális munkások és pszichológusok foglalkoznak velük, miközben a megszokott környezetükben élnek, iskolába járnak.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a kiskorú nem maradhat a családban, akkor bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe, valamely központba. „És itt van a probléma: nincs elkülönített, kifejezetten a 14 év alatti bűnelkövetők számára kialakított ellátás” – mondta az igazgató.

Miklea Hajnal hangsúlyozta: nem tömeges jelenségről van szó, de már egyetlen súlyos eset is indokolná a beavatkozást. Az igazgató szerint a rendszer legnagyobb hiányossága nemcsak az intézményesített ellátás hiánya, hanem a megelőzés is.

A nappali foglalkoztató központok hiánya, a korai beavatkozás és a családokkal való együttműködés sok esetben megakadályozhatná, hogy a problémák súlyos bűncselekményekig fajuljanak.

 „Ha már kisebb iskolai verekedések, incidensek történnek, akkor ott kellene beavatkozni, a szülőkkel együtt. Ezek a szolgáltatások nálunk szinte teljesen hiányoznak” – mondta.

Regionális központ létrehozása lenne indokolt

Egy intézményesített szociális központ működtetése jelentős költségekkel jár – hívta fel a figyelmet Miklea Hajnal. Közölte: „Nagyszámú személyzetre van szükség, állandó felügyeletre, komoly szakképzett kollégákkal, ez nagyon megterhelné a költségvetést. Így, ha ezt nem is lehetne megyei szinten megoldani, akkor legalább regionálisan. Jeleztük is a központi hatóságok felé, hogy jó lenne, ha három-négy megye közösen hozna létre ilyen központot.”

Minden megyének van időnként egy-két esete, ezért egy kisebb létszámú, négy-öt-hat férőhelyes egység létrehozására lenne szükség – tette hozzá.

Nincs specifikus szolgáltatás

Megkerestük Elekes Zoltánt, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjét is. A Maszolnak adott nyilatkozata szerint a romániai gyermekvédelmi rendszernek általában véve egy elég jelentős hiányossága, hogy nem tudja megfelelően kezelni a kiskorú bűnelkövetők helyzetét.

„Nem gondolom, hogy föltétlenül csak a mi feladatunk lenne, hogy az ilyen kiskorúaknak megfelelő szolgáltatásokat biztosítsunk. De alapvetően nincs specifikus szolgáltatás. Vannak a klasszikus gyermekvédelmi elhelyezések, ami lehet családi elhelyezés, nevelőszülőnél vagy gyermekotthon. A bűnöző gyermekeknek még van egy lehetőség: a hatósági felügyelet, ami azt jelenti, hogy a családban marad, de a mi kollégáink is, illetve az önkormányzat munkatársai is figyelnek rá. A gyermeknek van egy programja: iskolában kell vállalnia feladatokat, nem találkozik abból a környezetből senkivel, akik esetleg befolyásolhatták a bűnelkövetésben. De ez néha szerintem túl lágy intézkedés” – foglalta össze az igazgató.

Kiemelte: ez utóbbi nem feltétlenül jelent megfelelő megoldást, hiszen a gyerek gyakran ugyanabban a családi körben marad, ahol a bűnelkövetés megtörtént. Így kevés a garancia arra, hogy változzon valami, ha csak nem egy balesetszerű vagy hasonló dologról volt szó, amin tanácsadással túl lehet lépni – tette hozzá.

„Erre is volt példa: két gyermek összeverekedett, az egyik rosszabbul járt, és a másik verekedőnek bűnügyi dossziéja lett, bűnelkövetőként szerepelt a nyilvántartásban. Vannak súlyosabb dolgok, mint akár a Temes megyei eset. Ezekben az esetekben, ha családban marad, az lehet, hogy kevés intézkedés” – mutatott rá Elekes Zoltán.

Ha egy helyre gyűjtik őket, még több lesz a probléma

A szakember hangsúlyozta: ha egy nagyon problémás viselkedésű gyerek bekerül a gyermekvédelmi rendszerbe, önmagában nem megoldás. Egyrészt egy nevelőszülő minden valószínűség szerint nem fogadja őt a családjába. Másrészt pedig, ha bekerül egy gyerekotthonba, akkor veszélyeztetheti a többi gyermek helyzetét is.

„Sajnos nincs speciális eszköztár, olyan standard, amelyik szigorúbb, megszorítóbb nevelési eszközöket adna a nevelők és az intézmények kezébe. Ennek hiányában azt tapasztaltuk, hogy ha több ilyen bűnelkövető fiatalt összegyűjtünk egy helyre, akkor még problémásabb lesz a szituáció” – mondta Elekes Zoltán.

A szakember megosztotta: körülbelül egy hónapja írásban fordultak a Gyermekvédelmi Hatósághoz annak érdekében, hogy kezdeményezzenek egy beszélgetést az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a gyermekvédelmi igazgatóságok képviselőinek a részvételével a témával kapcsolatban.

„Nekünk is vannak nagyon problémás viselkedésű gyermekeink, mind a nevelőcsaládokban, mind az intézményeinkben, és sajnos eléggé tehetetlen mindenki a területen. Volt egy pályázati kiírás. Mi azt kaptuk most a válaszban, hogy miért nem pályáztunk. A kiírás nappali központ létrehozására volt, ami lehet, hogy néhány gyermeknek segít, de megyei szinten nem megoldás” – osztotta meg a szakember.

Temes megyében megtették az első lépést

Röviddel a csenei tragédia után a Temes Megyei Tanács jóváhagyta egy speciális központ létrehozását azoknak a gyerekeknek, akik bűncselekményt követnek el, de életkoruk miatt nem vonhatók büntetőjogi felelősségre. A Temes Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság által bemutatott projekt országos szinten is úttörő kezdeményezés.

A Temes Megyei Tanács szerdai soros ülésén megszavazta a Kiskorúak Szociális Reintegrációját Segítő, Felügyelő és Orientációs Központ létrehozását. Az új létesítmény a megyei gyermekvédelmi igazgatóság alárendeltségében működik majd, székhelye pedig a Temesvárhoz közeli Szakálháza (Săcălaz) községben lesz, a sürgősségi szociális szolgáltatások komplexumában.

Az igazgatóság szerint a központot kifejezetten azoknak a gyermekeknek szánják, akik súlyos bűncselekményt követtek el, ám életkoruk miatt nem büntethetők. Az intézmény speciális beavatkozást, folyamatos felügyeletet és komplex támogatást nyújt majd a társadalmi visszailleszkedésük érdekében.

A központ befogadóképessége hat fő lesz, a működéshez pedig 14 fős szakmai csapatot alkalmaznak, köztük pszichológust, szociális munkást, addiktológiai tanácsadókat, pedagógusokat és egészségügyi személyzetet. Egyes szolgáltatásokat – például az őrzést vagy a szakorvosi ellátást – kiszervezett formában biztosítanak.

A gyermekvédelmi igazgatóság vezetője, Monica Trușcă elmondta, hogy a projekt egy átfogó szociális reform része, amely összhangban áll a hazai és európai irányelvekkel. A stratégia célja a nagy, tömeges ellátást nyújtó intézmények fokozatos átalakítása kisebb, közösségbe integrált struktúrákká, valamint speciális központok létrehozása a függőségi problémákkal küzdő gyermekek és fiatalok számára. Ennek egyik példája a Csák (Ciacova) városágban tervezett központ, amely a szerhasználati gondokkal küzdő kiskorúakat segítené, és az első ilyen jellegű intézmény lenne Romániában.

A megyei tanácsülésen politikai vita is kísérte a projektet. Az AUR részéről Marcel Mihoc megyei tanácsos ironikus hangnemben üdvözölte a kezdeményezést, utalva arra, hogy Romániában gyakran csak tragédiák után születnek intézkedések.

A nemzeti liberális párti Marin Popescu tanácsos a megelőzés hiányát és az intézmények közötti együttműködés problémáit emelte ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az urbanizációval összefüggő társadalmi gondok egyre inkább vidéken jelennek meg, és megkérdőjelezte az érintett hatóságok közötti kommunikáció hatékonyságát. Rákérdezett arra is, hogy a csenei eset kapcsán zajlott-e egyeztetés a prefektusi hivatallal. Trușcă válaszában elmondta, hogy telefonos egyeztetések voltak, személyes találkozóra azonban csak később került sor, és nem jött létre átfogó, több intézményt érintő egyeztetés.

A vita végén a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője reagált az intézményt ért bírálatokra is, hangsúlyozva, hogy a sajtóban megjelent „alkalmatlanságról” szóló vádak alaptalanok. Kiemelte: az intézmény a gyermekvédelmi törvény (272-es számú törvény) előírásai szerint jár el, amely kimondja, hogy a 14 év alatti gyermekek esetében a beavatkozás fokozatos, függetlenül a bűncselekmény súlyosságától.