Egymillióval több szavazatot  kapott a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) az ellenzék vezető erejét képező, Donald Tusk féle Polgári Koalíciónál (KO), mégis minden valószínűség szerint hatalomváltás következik Varsóban. A szakértők ugyanakkor kiemelik: a várható új kormánykoalíciónak nincsenek szélsőségesen progresszív ígéreteik, de a nyugati fősorhoz csatlakoznak majd.       

A választást a Jaroslaw Kaczynski által irányított kormányzó jobboldali PiS nyerte meg 35,38 százalékos eredménnyel, ami 7,64 millió szavazatot jelent. A második legtöbb szavazatot a liberális-konzervatív a Donald Tusk vezette KO kapta, 30,7 százalékot, 6,63 millió szavazatot. A mérleg nyelvét a zöld-liberális Harmadik Út (Trzecia Droga) tömörülés képezi, a maga 14,4 százalékos eredményével, 3,11 millió rájuk adott vokssal. A klasszikus baloldali, szociáldemokrata Új Baloldal (Nowa Lewica) 8,61 százalékot ért el. Az euroszkeptikus, jobboldali Konföderáció (Konfederacja) 7,16 százalékon zárt. 

Mint arról a Világgazdaság beszámolt, a 460 fős szejm, vagyis a kétkamarás lengyel parlament alsóházában a PiS 194 mandátumot szerzett, a KO 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal 26, a Konföderáció 18 szavazatot. Vagyis a KO–Harmadik Út–Új Baloldal együtt 248 képviselőt küldhet a szejmbe, ami kényelmes többséget jelent. A PiS egymaga hiába szerezte meg a legtöbb parlamenti mandátumot, egyedül, sőt, még a Konföderáció politikusaival sem tudja elérni a 231 fős többséget. 

Sébastien Mauwissen, a lengyel Ordo Iuris Intézet elemzője a Magyar Nemzetnek azt mondta, a PiS megnyerte a választásokat, azonban ez most úgy tűnik, nem elegendő, „A két legnagyobb meglepetés egyértelműen a Harmadik Út kiemelkedő szereplése, valamint a Konföderáció alulteljesítése” - fogalmazott a szakértő. Szerinte nem egyértelmű Donald Tusk miniszterelnöki pozíciója, mivel a koalíciós pártok úgy is dönthetnek, hogy egy mindenki bizalmát élvező politikus legyen az új kormányfő. Az elemző nem tart attól, hogy nagyon megromlanának a kapcsolatok Varsó és Budapest között, még annak ellenére sem, hogy Tusk valószínűleg a nyugati fősodorhoz csatlakozva továbbra is támadni fogja Magyarországot. 

Mitrovits Miklós, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa 444 portálnak fontosnak tartotta kiemelni, hogy Lengyelországban nem balliberális kormány lesz, hanem az ultrakonzervatív PiS-t váltja le egy alapvetően liberális-konzervatív koalíció. „Az ellenzéki pártoknak az abortusz és az élettársi kapcsolatok kérdésében sincsenek extrém progresszív ígéreteik, azok csupán lengyel szemmel nézve számítanak annak” - mondta a Lengyelország-szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a PiS-es lengyel elnöknek vétójoga van, az ellenzéknek pedig biztosan nem lesz háromötödös többsége, így azt nem tudják semlegesíteni. Emiatt nehéz lesz egyes konzervatív törvényeket megváltoztatni. 

Mitrovits szerint ugyanakkor nem lesz problémás a koalíciós kormányzás, mert az elmúlt években sokat közeledtek egymáshoz az ellenzéki pártok, külpolitikájukban például semmilyen eltérés sincs. Úgy véli, ha Tusk lesz a miniszterelnök, rendezni próbálja majd az ukrán-lengyel viszonyt, mely az utóbbi hetekben romlott meg a gabonaszállítmányok miatt, Budapest-Pozsony-Varsó tengely helyett valószínűbb egy Prága-Varsó tengely. „A bírósági reformot eltörli majd az ellenzék, így elhárul az uniós források folyósítása előtti akadály. Hatalmas pénzeket hozhat haza Tusk, melyekből választási ígéreteinek egy részét is finanszírozni tudja majd” - fogalmazott Mitrovits Miklós..

Mint elmondta, az elnök hagyományosan a győztes párt miniszterelnök-jelöltjét kéri fel a kormányalakításra, valószínűleg most is Mateusz Morawieczkit fogja. Ha neki nem sikerül, jöhet Donald Tusk. A folyamat viszont akár november végéig is elhúzódhat.