banner_kahA4IWq_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-02.png
banner_3NdkJGmT_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-03.png
banner_E868yDDL_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-01.png

Három év háború: minden negyedik izraeli poszttraumás tünetektől szenved

Az izraeliek negyedének poszttraumás tünetei vannak a Hamász terrorszervezet három évvel ezelőtti támadása és az azt követő háború miatt – jelentette a Ynet hírportál szerdán mentális egészségügyi kutatások eredményei alapján, írja az MTI.

A Myers-JDC-Brookdale Intézet 2025 júliusában, majd 2026 áprilisában végzett felmérései szerint Izraelben a depresszió és a szorongás a háború második évében tapasztalt enyhülés után ismét erősödött.

Gyászoló hozzátartozók a Nova zenei fesztivál áldozatainak emlékhelyén az október 7-i támadások harmadik évfordulóján, 2026. október 7-én reggel. | Fotó: Agerpres/EPA

A válaszadók több mint harmadánál jelentkeztek klinikai szintű depressziós, negyedénél pedig klinikai szintű szorongásos tünetek. További mintegy negyedük a klinikai szint alatti tünetekről számolt be, vagyis a megkérdezettek több mint fele valamilyen fokú lelki szenvedést tapasztalt.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a két legutóbbi mérést rendkívüli biztonsági események, az Irán elleni hadműveletek idején, illetve azok közvetlen közelében végezték, ezért az eredmények átmeneti csúcsot is tükrözhetnek.

A több mint 3500, az izraeli társadalmat reprezentáló résztvevővel végzett rendszeres felméréssorozatot még a koronavírus-járvány idején kezdték, ezért összehasonlíthatóvá vált a 2023. október 7. előtti és utáni helyzet. Adataik szerint a háború óta folyamatosan nőtt a depresszióval és szorongással küzdők aránya, az idei áprilisi mérésben pedig különösen nagy emelkedést jegyeztek fel.

A kutatók szerint a mentális egészség romlását nem egyetlen esemény, hanem a fenyegetettség, a harcok és a bizonytalanság hosszú időn át tartó felhalmozódása okozhatja.

Október 7. óta csaknem egymillió izraeli fordult az ERAN nevű szervezet lelki segélyvonalához, amelynek adatai szintén a lelki problémák súlyosbodására hívják fel a figyelmet. Az öngyilkossággal kapcsolatos megkeresések aránya a háború első évének 2 százalékáról a második évben 2,2, a harmadikban pedig 2,8 százalékra nőtt.

Ezzel szemben a depresszióval, lelki fájdalommal és súlyos lelki szenvedéssel kapcsolatos megkeresések aránya a terrortámadás traumája után 26,6-ről mintegy 20 százalékra csökkent, a szorongással, traumával és veszteséggel kapcsolatosaké pedig 18,4-ről 9,6 százalékra. Az ERAN szerint ebből nem lehet arra következtetni, hogy enyhült volna a lelki szenvedés, mert adataik csak a hozzájuk fordulók problémáit tükrözik, miközben sokan más segítségnyújtási lehetőséget kereshettek.

A NATAL nevű lelki segélyt nyújtó egyesület felmérése szerint összességében a szorongás és a poszttraumás stressz aránya az elmúlt három évben hasonló maradt, és az izraeliek mintegy negyedét érinti.

A NATAL segélyvonalaihoz az elmúlt három évben több mint 900 ezer megkeresés érkezett. A segítséget kérők száma nagyjából stabil maradt, miközben jelentősen nőtt a magányérzettel kapcsolatos megkeresések aránya, amely mára eléri a 41 százalékot.

„Egy »mintha normális életet élnénk« állapotban élünk” – mondta Siri Daniels, az ERAN országos szakmai igazgatója. „A legtöbben továbbra is dolgozunk, tanulunk, gyerekeket nevelünk és ellátjuk a feladatainkat, de a működőképesség nem feltétlenül jelenti a lelki jólétet” – tette hozzá.

A folyamatos bizonytalanság és fenyegetettség szerinte fokozatosan felhalmozódó szenvedést, kiégést, magányt, kapcsolati problémákat, valamint a stabilitás és a biztonságérzet megrendülését okozhatja.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?