Három év háború: minden negyedik izraeli poszttraumás tünetektől szenved
Az izraeliek negyedének poszttraumás tünetei vannak a Hamász terrorszervezet három évvel ezelőtti támadása és az azt követő háború miatt – jelentette a Ynet hírportál szerdán mentális egészségügyi kutatások eredményei alapján, írja az MTI.
A Myers-JDC-Brookdale Intézet 2025 júliusában, majd 2026 áprilisában végzett felmérései szerint Izraelben a depresszió és a szorongás a háború második évében tapasztalt enyhülés után ismét erősödött.

A válaszadók több mint harmadánál jelentkeztek klinikai szintű depressziós, negyedénél pedig klinikai szintű szorongásos tünetek. További mintegy negyedük a klinikai szint alatti tünetekről számolt be, vagyis a megkérdezettek több mint fele valamilyen fokú lelki szenvedést tapasztalt.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a két legutóbbi mérést rendkívüli biztonsági események, az Irán elleni hadműveletek idején, illetve azok közvetlen közelében végezték, ezért az eredmények átmeneti csúcsot is tükrözhetnek.
A több mint 3500, az izraeli társadalmat reprezentáló résztvevővel végzett rendszeres felméréssorozatot még a koronavírus-járvány idején kezdték, ezért összehasonlíthatóvá vált a 2023. október 7. előtti és utáni helyzet. Adataik szerint a háború óta folyamatosan nőtt a depresszióval és szorongással küzdők aránya, az idei áprilisi mérésben pedig különösen nagy emelkedést jegyeztek fel.
A kutatók szerint a mentális egészség romlását nem egyetlen esemény, hanem a fenyegetettség, a harcok és a bizonytalanság hosszú időn át tartó felhalmozódása okozhatja.
Október 7. óta csaknem egymillió izraeli fordult az ERAN nevű szervezet lelki segélyvonalához, amelynek adatai szintén a lelki problémák súlyosbodására hívják fel a figyelmet. Az öngyilkossággal kapcsolatos megkeresések aránya a háború első évének 2 százalékáról a második évben 2,2, a harmadikban pedig 2,8 százalékra nőtt.
Ezzel szemben a depresszióval, lelki fájdalommal és súlyos lelki szenvedéssel kapcsolatos megkeresések aránya a terrortámadás traumája után 26,6-ről mintegy 20 százalékra csökkent, a szorongással, traumával és veszteséggel kapcsolatosaké pedig 18,4-ről 9,6 százalékra. Az ERAN szerint ebből nem lehet arra következtetni, hogy enyhült volna a lelki szenvedés, mert adataik csak a hozzájuk fordulók problémáit tükrözik, miközben sokan más segítségnyújtási lehetőséget kereshettek.
A NATAL nevű lelki segélyt nyújtó egyesület felmérése szerint összességében a szorongás és a poszttraumás stressz aránya az elmúlt három évben hasonló maradt, és az izraeliek mintegy negyedét érinti.
A NATAL segélyvonalaihoz az elmúlt három évben több mint 900 ezer megkeresés érkezett. A segítséget kérők száma nagyjából stabil maradt, miközben jelentősen nőtt a magányérzettel kapcsolatos megkeresések aránya, amely mára eléri a 41 százalékot.
„Egy »mintha normális életet élnénk« állapotban élünk” – mondta Siri Daniels, az ERAN országos szakmai igazgatója. „A legtöbben továbbra is dolgozunk, tanulunk, gyerekeket nevelünk és ellátjuk a feladatainkat, de a működőképesség nem feltétlenül jelenti a lelki jólétet” – tette hozzá.
A folyamatos bizonytalanság és fenyegetettség szerinte fokozatosan felhalmozódó szenvedést, kiégést, magányt, kapcsolati problémákat, valamint a stabilitás és a biztonságérzet megrendülését okozhatja.
CSAK SAJÁT


